Júdás a Szupersztár – a hippik Krisztusa megint hódít
A budapesti Madách Színház ismét elővette a Jézus Krisztus Szupersztárt. A bemutató alkalom néhány (tév)eszme eloszlatására.
2010. szeptember 19. 16:16

A budapesti Madách Színház, amely híresen jó kapcsolatot ápol Andrew Lloyd Webber zeneszerzővel, ismét elővette a Jézus Krisztus Szupersztárt. A hármas szereposztásban színpadra állított alkotás bemutatója alkalom néhány (tév)eszme eloszlatására.

Miért nem passió a Szupersztár?

Webber és rendszeres szövegírója, Tim Rice szabadon merítettek a Bibliából – és ugyancsak szabadon tettek hozzá a közismert történethez. Miről is van szó:

„A mi Urunk, Jézus Krisztus kínszenvedése … evangelista szerint” – ugyebár ez a klasszikus passió, amelyet számtalan változatban ismerünk, de két dologban közösek a variációk. Egyfelől az adott evangélium szövegét elevenítik meg (énekhang és instrumentumok, továbbá előfordul, hogy egyéb színpadi eszközök segítségével, másfelől sosem vitás, hogy a történetben a Megváltó a főszereplő. A Megváltó, aki önmaga feláldozása árán megszabadítja az emberiséget az első ember „eredeti” bűnének következményétől, a haláltól.

A passiójátékok előadásának formája egyebekben nincsen „túlszabályozva”, magyarán a teatralitás teljes eszköztára szabadon felhasználható.

Webber és Rice műve ebben az értelemben nem passió, habár összefonódik az ismert műfajjal. Az ő Jézusuk szimpatikus, erős egyéniség – de magával vívódik, nem a Gonosszal. Nem hisz abban, hogy ő maga lenne a Megváltó. Nem tör az örök Életre sem; ő csupán a szeretetet hirdeti, és egy baráti közösséget szervezett maga köré, ezt sem programszerűen, hanem csupán a hasonló a hasonlónak örül elve alapján.

Júdás és Jézus – ki is a Szupersztár?

Ami Jézus körül zajlik, azt mindössze egy ember érzékeli teljes mélységében: Júdás. Júdás az egyetlen az apostolok csapatában, aki várja, kívánja a megváltást, aki érzi a megváltatlanság kínzó fájdalmát.

Szemben az evangéliumok Júdásával, aki szimplán pénzéhes, illetve még egy kicsit kapzsi és képmutató is, a Szupersztár Júdása afféle imperatívusz Jézusnak. Többször is rá akarja kényszeríteni a Mestert, hogy valljon színt. Ám Jézus nem vall színt.

Júdáshoz hasonlóan Mária Magdolna is erősen, alapvonásban tér el a biblikus forrásképtől. Ez a Mária Magdolna szerelmes (akar lenni?) Jézusba, illetve olyan férfit lát benne, aki más, mint a többi. Szemben a bibliaival, a Szupersztár Mária Magdolnája afféle férfifaló nő, aki a férfiakból él, és aki már bele is csömörlött a férfiakba. (Mert mind ugyanazt akarja, szerencsére, hisz abból élünk; csak ez a Jézus, ez más; és tessék, ez a legizgalmasabb mind közül…)

A hippikorszak kvintesszenciája

A Szupersztár elementáris hatását annak idején éppen ez okozta: 1970-ben, pár hónappal Woodstock és az egész 1968-as „robbanás” után, Webber–Rice klasszikus művészi küldetést teljesítettek vele: egy korszak némileg alaktalan életérzését öntötték formába, mégpedig tökéletesen korszerű formába.

A végtelen szabadságvágyú hatvanas nemzedékre elementáris hatást tett a mű. Mindent értettek belőle: a biblikus szálat (ők még tömegesen tanultak hittant), a korlátlan közösségiséget (kolóniában élünk, a házasság üres, helyette a kapcsolatok az őszinte megkívánáson és szerelmen alapulnak), és kiváltképpen egyet tudtak érteni a megfogalmazott egyház-, vallás- és társadalomkritikával.

A hippik mindenféle üres konvenció esküdt ellenségei voltak, és a Szupersztárban az üres konvenciókon (családon, házban lakáson, munkahelyen, az üzlet mindenekfelettiségén) nemes egyszerűséggel átlépő Jézust ünnepelték – és siratták –, s mellette a társadalmi hibákat ostorozó Júdást is kedvelték, akárcsak később minálunk, az István a királyban István és Koppány kettősét.

Ugyancsak kedvelték Mária Magdolnát, ezt a „tiszta utcalányt”, a „szabad szerelem”, a Janis Joplin-korszak éterien tiszta megörökítését (ami pedig zenésszínpadon meglehetősen közhelyes).

Hatáselemek…

Az eredeti Superstar 1970-ben jelent meg, Londonban, kétlemezes nagy bakelitalbum volt. Hatalmas siker volt, a legnagyobbat Ian Gillan (ekkoriban a Deep Purple énekese) Jézusa „szólt”. A 19 éves honolului fehér-ázsiai keverék Yvonne Elliman Márai Magdolna szerepében ugyancsak befutott – pár hónappal később, 1971. október 12-én (Amerika felfedezésének évfordulóján a Broadwayn, az ősbemutatón is ott volt; Jézust Jeff Fenholt alakította. Több mint hétszáz előadást ért meg a darab.

1973-ra készült el Norman Jewison filmje, amelyben Ted Neeley alakította Jézust, és azóta is az ő arca a Szupersztár arca. Júdás szerepében Carl Anderson fölülmúlta elődeit, és természetesen nem hiányozhatott Yvonne Elliman sem.

(Nem közismert, hogy a kommunista világban először 1971 karácsonyán, Vilniuszban adták elő, tehát a Szovjetunióban – persze a KGB keze is benne volt a dologban. Idehaza a legteljesebb említési és előadási tilalom vonatkozott a Szupersztárra a kommunista médiában.)

Az eredeti hanganyag máig „verhetetlen”, azaz óhatatlanul az 1970-es angliai felvétel színeit, ízeit akarják rekonstruálni mindig. A Broadway-produkció és a Jewison-film fölött eljárt az idő, különösen az utóbbi fárasztó mai szemmel a revübetétei miatt.

 – és értékek

A Szupersztár zenéje viszont azért maradt friss, mert valóban nagyon jó. Ritmusai, dallamai addig élnek, ameddig a rockzene élni fog – szóval valószínűleg örökké.

Viszont az egyes betétdalok közül a legszebbek, legeredetibbek a mai napig „elnyomatásban sínylődnek”, néhány slágerszám (mindenekelőtt a címadó dal) miatt. Mária Magdolna áriáját („I Don't Know How to Love Him”) szintén rongyosra játsszák, és árnyékban maradnak a finoman kimunkált részletek.

Talán most többen felfigyelnek Pilátus álmára, erre a párját ritkító miniatűrre, és nem sikkad el Mária Magdolna kettőse Péterrel („Could we start again, please?”). Mindkettő telivér líra, igazi, szívből felfakadó érzelem, ráadásul nem holmi slágeresen felszínes textusban.

Sok nézőt kívánunk a Madáchnak, új híveket a jó zenének, és mélyebb megértést annál, ami napi tapasztalataink szerint a Szupersztár és üzenete körül manapság általános.

Nyiri János
Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI