Mesélő borospincék a Budai Várban
Bemenne körülnézni IV. Béla vagy Mátyás király legbizalmasabb udvari embereinek borospincéibe? Ha borral kínálnák, koccintana vendéglátóival?
2010. október 7. 13:41

Azt mondja, ehhez időgépbe kellene ülni? Nem szükséges! Elég felsétálni a Budai Várba a Sándor Palota és Görgey Artúr lovas szobra között található Királyi Borház és Pincemúzeumba, melynek helyén egy évtizede még turista buszparkoló rontotta a vári képet.

Azonban a régészek munkájának eredményeképp három éve újjászületetett a földbe temetett múlt. S bár a történelmi falak nem tudnak beszélni, de az ásatást vezető régész, főmuzeológus dr. Végh András felelevenítette a kedvünkért a pincerendszer feltárásának egyes pillanatait és a falak körüli történelmi időben is elkalandoztunk.

Sétánkat a Királyi Borház és Pincemúzeum udvarán kezdjük, ahol Végh András rögtön visszalép száztíz évet az időben:

- Négy, a középkorban épült polgárházat vásárolt meg, majd bontatott el 1900-ban József főherceg, hogy megépíttethesse saját palotájához a díszkertet. A középkori házfalakat bedöntötték a pincékbe, és azon alakították ki a kertet. A lerombolt házak alatt a Buda környéki virágzó szőlőskertek borainak tárolására szolgáló borospincék voltak. Feltárásukhoz szó szerint ki kellett mindent bányásznunk a betemetődött falak közül. Több késő Árpád-kori részletre bukkantunk. IV. Béla idején indult meg a több ezer ember életét tartósan megvédeni képes Budai Vár a mai várfalaknál néhány méterrel beljebb húzódó falának megépítése, ebből a korból származnak a legkorábbi pincék is. Nyomuk több helyen látható. A vár északi oldalán is fellelhetők még maradványai egy luxusingatlanba beépítve, a Hadtörténeti Múzeum udvarán is, illetve itt a Királyi Borház és Pincemúzeum udvarán is látszik egy részlet őrtornyostul.

E masszív falmaradvány mellől indulunk el a múzeum belsejébe felfedezni a többi történelmi falat, s közben Végh András így folytatja:

- A középkorban a szőlő jó befektetésnek számított, mivel nem kellett utána járadékokat fizetni - nem terhelték feudális terhek -, a dézsma megfizetésén kívül. Lehetett adni-venni, sőt kölcsönt is lehetett kapni rá. A Buda környéki szőlők értékesnek számítottak egyrészt a termesztés kedvező adottságai miatt, illetve mert Buda fontos kereskedelmi központ volt a hegy, a síkság és folyó találkozása okán. Így aztán a házak bor tárolására alkalmas pincével kellett, hogy rendelkezzenek. A középkorban pedig még nem a szőlőben építették a présházat és a borpincét, hanem a lakóházak alá.

De mi van az épített emlékek alatt, amiért a szőlő is szerette ezt a talajt és a középkori ember megtelepedésének is jó színteret biztosított? A Budai-hegyet mészkőpaplan fedi, alatta, pedig márga az alapkőzet, ez nemcsak a szőlőművelés miatt fontos szempont, de a lakhatóság miatt is. Az erősen agyagos márga jól tartja a vizet, kutakat lehetett bele ásni. A Pincemúzeum egy Mátyás király korabeli pinceágának végén meg is tekinthető az egyik kút. Sétánk közben eljutunk a pincelabirintusban e kúthoz, mely XV. századi építkezésre jellemzően apró téglákból rakott boltíves falú pinceág legmélyén található.  Gyönyörű tiszta a vize és hosszú ideig látszik, amíg a beledobott kavics süllyed.

- Amikor ezt a márgasziklába vájt betömődött kutat megtaláltuk, arra kértem a munkatársaimat - emlékszik vissza az ásatás részleteire Végh András -, hogy tisztítsák meg teljesen a törmeléktől a legaljáig. Megtették és kiderült, hogy egy húsz méter mély kútra bukkantunk, amit egészen a XIX. század végéig használtak. A már feltárt, de még fel nem újított szomszédos telken, ahol a Teleki Palota állt, szintén van egy kút. Abban talált rá kolléganőm Nyékhelyi Dorottya régész, egy pici rongylabdaccsá összegubancolódott Anjou- selyem kárpitra, ez ma a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítási tárgy.

Mi azonban maradunk IV. Béla korában, ugyanis a Pincemúzeum rejt még a késő Árpád-korból falrészleteket. Egy teljesen épen maradt boltív előtt állunk.

- Ez pince ajtó volt - magyarázza a régész - látszik rajta a vasalás, az ajtó mögött pedig aknaszerű leeresztő nyílás az áruk fel- és lehúzására szolgált. A négy polgárház pincéje egykoron természetesen egymástól fallal volt elválasztva. Átjárókat vágtak közéjük feltárásunkat követően a bejárhatóság érdekében, így jött létre az ezernégyszáz négyzetméteres egybefüggő terület - avat be a XXI. századi munkákba Végh András. Közben újabb teljesen eredeti szépségében megőrződött történelmi pinceághoz érkezünk, s így folytatja:

- Ennek a pincének és a fölötte álló reneszánsz palotának a tulajdonosát pontosan ismerjük. Mátyás király seborvosáé, Ragusai István dalmát emberé volt, aki az egri püspökség boraival is kereskedett és a nagy uralkodó halála után Ulászlót is szolgálta családostul. Asszonya a király gyermekei mellett dajkaként szolgált. A pince a maga hasított márgás palaköves boltozatával teljesen eredeti. A szellőző aknán jutottunk le, miután beesett egy szerszámunk – hozza az ásatás kulisszatitkait a régész - lemásztunk az akkor még eltömődött, életveszélyes helyre és egyből látszott, teljesen épen megmaradt reneszánsz pincére leltünk. E ház mellett állt közvetlenül Mátyás király Jakab nevű ágyú és harangöntő mesterének pincéje és felette a háza. Reneszánsz épületek sokasága emelkedett itt akkoriban.

Mi továbbra is maradunk a föld alatt, utunk egy XIII. század eleji zsidó női rituális fürdőhöz, a mikvéhez hosszú lépcsőn vezet le.

- Előírás szerint a mikvének természetes víznek kellett lennie. Ebben ma újra teljesen tiszta és természetes eredetű a víz és szinte teljesen épen maradt fenn. A mikvében a zsidó hitű nőknek havonta egyszer rituális fürdőt kellett venniük, illetve itt tisztították meg a keresztényektől vásárolt használati tárgyaikat. Feltárásakor találtunk, a belső ma már fallal elzárt részen, középkori bőrcipőket, hordódongát. A mikve létezése igazolt egy másik tényt, mégpedig, hogy a Képes Krónikában megírt zsinagóga valóban létezett. A XIII. században a mai Fehérvári kapu mellett állt közvetlenül. Ezt nemrégiben megtaláltuk, de a vár mai közlekedése miatt ezt vissza kellett temetni.

A hely hangulata lenyűgöző és még órákon át faggathatnánk Végh András régészt, annál is inkább, mert számos apró részlet árulkodik még a történelem titkairól.  A Pincemúzeum azonban más látnivalót, mi több kóstolnivalót is tartogat az érdeklődők számára.

A Királyi Borház és Pincemúzeum munkatársai e pincék tereibe Bormúzeumot álmodtak. Igazodván a hely szelleméhez Ács Zsolt igazgató két évvel ezelőtt a magyar borrégiókat és borvidékeket bemutató tárlatot rendeztetett be a bor és szőlőkultúrában jártas szakemberekkel, a munka azonban még nem ért véget, a kiállítóhely gyűjteményét tovább bővítik.

A Királyi Borházban a magyar borvidékekkel és italkultúrával azonban nem csupán elméletben lehet megismerkedni, hanem testközelből bor-, pezsgő-, és pálinka kóstolókon is. Az érzékeket is megdolgoztató beavatásra minden alkalommal borászati ismeretekkel felvértezett és a világ borvidékeit megjárt szakemberek irányításával és magyarázataival tarkítva kerül sor. Aki ezek után egy kis hazai bortörténelmi időutazásra és borkóstolóra vágyik, annak nem kell messzire mennie, csupán fel a Budai Várba a Királyi Borház és Pincemúzeumba.

Szlovén Bornapok

A Királyi Borház és Pincemúzeumban október 29-30-án Szlovén Bornapokat tartanak. Magyarország dél-nyugati szomszédja Szlovénia közel harminc pincészettel és kétszázötven borral mutatkozik be. Az eseményt a Szlovén Köztársaság Nagykövetsége és a Szlovén-Magyar Üzletemberek Egyesülete szervezi. A borértők számára érdekességet jelent majd, hogy nem csupán közismert világfajták borai, de autochton fajták is kóstolhatók lesznek például a nagyon ritka zelen, vagy a régióban ismertebb refosco, és számtalan magas minőségű bor megkóstolására is lehetősége lesz annak, aki megváltja a belépőjegyet. Az esemény fényét emeli, hogy történelmi díszletek között zajlik majd. A Királyi Borház és Pincemúzeum ugyanis egészen IV. Béla király, a késő Árpád- kor idejéből is őriz falakat, boltíveket, de a felújított pincerendszerben megtekinthető még Mátyás király seborvosa palotájának bortárolásra használt pincéje is. A Szlovén Bornapokra a belépődíj elővételben háromezer, egyébként pedig háromezer ötszáz forint lesz, mely a pince megtekintését és a sétáló kóstolást foglalja magában. A Királyi Borház a Budai Várban a Sándor Palotával szemközt a Palota út 1. szám alatt várja a szlovén borokra szomjas nagyközönséget.  

Az eseményről bővebben érdeklődni a www.kiralyiborok.com oldalon illetve a 2671100 telefonszámon lehet.

T.H., gondola
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó