Szikinger: A kártérítési felelősség alapelv
Az alkotmány ismeri a vészhelyzet fogalmát és lehetőséget ad a kormánynak különleges rendszabályok bevezetésére - nyilatkozta Szikinger István alkotmányjogász a MAL Zrt. állami felügyelet alá helyezése kapcsán a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A szakember kifejtette: a felügyelet nem jelentheti azt, hogy az állam esetleg átveszi az irányítást és végképp nem jelentheti a tulajdonviszonyok megváltoztatását. Az viszont nem kétséges, hogy aki fokozott veszélyességű tevékenységet folytat, az ebből eredő károkat akkor is köteles megtéríteni, ha egyébként ő maga vétlen a károkozásban. A kivételek köre szűk.
2010. október 12. 11:29

Az alkotmány közvetlenül semmit nem mond a cégek állami felügyelet alá helyezésének lehetőségéről, a tulajdonosok jogainak korlátozásáról. Vannak viszont környezetvédelmi és más jogszabályok, amelyek megengedik, hogy korlátozásokat vezessenek be - úgy tűnik, ezzel élt is a kormány - nyilatkozta Szikinger István a Közbeszéd stúdiójában. Hozzátette: a veszélyhelyzet fogalmát viszont már meghatározza az alkotmány, és azt is kimondja az alaptörvény, hogy erre vonatkozóan - a kormány rendelkezése alapján - lehet különleges rendszabályokat bevezetni.

A veszélyhelyzeteket azonban - természetükből adódóan - nem lehet tételesen felsorolni az alaptörvényben. Viszont a fogalomban benne van az értelmezés: az a helyzet, amikor sokaknak a tulajdonát, személyét fenyegetés éri - szögezte le az alkotmányjogász. Kérdésre válaszolva hozzátette: bár a konkrét helyzetet nem akarja értékelni, mégis úgy látja az iszapömlés körül kialakult állapotok minden jel szerint kimerítik a vészhelyzet fogalmát.

Mit jelent az állami felügyelet?

Meddig lehet fenntartani az állami felügyeletet? Van-e olyan határpont, amin túl az állam nem mehet, és mikor reklamálhat a felügyelet alá vont cég? - hangzottak a Közbeszéd felvetései.

Az állami felügyelet fogalma nincs jogilag rendezve; korlátozásokról van szó, nem pedig arról, hogy az állam esetleg átveszi az irányítást - hangzott az alkotmányjogász válasza. A felügyelet pedig egy általános közigazgatási jogkör - ellenőrzéseket lehet végezni, és ha megállapítják, hogy felelősség merül fel, akkor szankciókat lehet alkalmazni - fejtette ki Szikinger István.

Kijelentette: a tulajdonviszonyokat természetesen nem lehet megváltoztatni, csakis kivételes helyzetben és teljes kártalanítás mellett kerülhet erre sor.

A kártérítési felelősség alapelv- a mentesség a kivétel

Mennyi idő alatt lehet tisztázni a felelősséget? Megállapítani a kárt és azt is, ki kifelé tartozik kártérítési kötelezettséggel? -hangzott a Közbeszéd kérdése. Szikinger István kijelentette: kártérítést alapvetően a bíróság ítélhet meg,ezek az eljárások egy-két évig is eltartanak.

A jogi helyzet itt egyébként teljesen világos és tiszta - tett hozzá az alkotmányjogász, aki bár a konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni, általános érvényű jogelvként kifejtette: aki fokozott veszélyességű tevékenységet folytat, az ebből eredő károkat akkor is köteles megtéríteni, ha egyébként ő maga vétlen a károkozásban. Kimentést csak az jelenthet, ha a tevékenység körén kívüli, elháríthatatlan okból következett be a katasztrófa.

A környezeti felelősség, a környezetkárosítás felelőssége alól pedig egyedül a természeti katasztrófa jelentene kimentést - mondta a szakember.

Szakértőknek kell megállapítani az okokat

Elképzelhető, hogy a "megszokott" egy-két évnél rövidebb idő alatt rendeződjenek az iszapkatasztrófa körüli jogi eljárások, tekintettel a különleges helyzetre? - kérdezte a Közbeszéd az alkotmányjogászt. "Előfordulhat. De én azt gondolom,hogy egy jogi eljárásnak nem keménynek, határozottnak kell lennie, nem 'a most majd elbánunk velük' elv alapján kell lezajlania. A történtek megállapítására szakértőket szoktak kirendelni" - reagált Szikinger István.

Megjegyezte ugyanakkor: az eljárást fel lehet gyorsítani, ideiglenes intézkedést rendelhet el a bíróság is. Ha a károsultak időben beszerzik az ellenszakértői véleményt, a bíróság is gyorsabban tud dönteni.

gondola - Duna TV nyomán
  • Csatanyerés a keresztény önvédelemben
    A kereszténységet ennél bőszültebben már alig lehet támadni! Ne feledjék, a keresztényüldözés a XXI. század legjelentősebb emberi jogi válsága. A világban soha nem látott mértékben tombol a keresztényüldözés! Naponta átlagosan nyolc keresztényt gyilkolnak meg, és mintegy 260 millió hívő van kitéve üldöztetésnek.
  • Éric Zemmour: Magyarországnak igaza van
    Éric Zemmour kifejtette, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokságot is – mint oly sok nagyszabású sportversenyt – foglyul ejtették különféle lobbik és mozgalmak, amelyek felhasználják a népszerű sportokat és sporteseményeket saját kisebbségi ideológiájuk terjesztésére.
  • Nagykövet a tehetségek birodalmában
    A népdalt, annak közvetlensége, személyessége és természetes egyszerűsége okán mindenki magénak érezheti. Egy olyan, a régi paraszti kultúrából ránk maradt zenei örökség, melynek újra és újra meg kell találni helyét mindennapi életünkben, mai világunkban.
MTI Hírfelhasználó