Semmi ne változzon! - csontvázügyi helyzetkép
Szeptember eleji gazdaságpolitikai helyzet (10)
A „hivatalos adósságleltár-vezető” nem veszi tudomásul: fokozatosan megszűnt a modernizáció és eltűntek a társadalmi újratermelés forrásai.
2010. október 12. 17:21

Ellentmondó orientálás (folytatódik) a gazdasági tájékoztatásban

Jelenleg a stagnáló gazdaság, a gyenge belső fogyasztás, és a súlyos válsággal küzdő építőipar határozza meg Magyarország helyzetét.

A DowJones a Commerzbank elemzésére hivatkozik, amikor úgy tájékoztatja a világot, hogy Magyarország „finanszírozásával nincsen gond”, bár a magyar állam „esetleges nemfizetése” elleni biztosítás ára (CDS-árazás) még mindig emelkedik.

Emellett minden – a magyar piacon érdekelt külső és belső tényező – azt sugározza, hogy  „finanszírozási problémák keletkezhetnek”, ha a magyar kormány nem köt megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.

Az igazság viszont az, hogy a külső körülmények hatása nem nyomja annyira (20%) helyzetünket, mint a magyar gazdaság belső adottságai (80%).

10. Rekordszinten az államadósság?!

Az MNB soros mérlege szerint júliusra 22 ezer milliárd forintra nőtt a promt adósság, ebből minden magyar polgárra - csecsemőtől az aggastyánig - 2,2 millió forint tartozás jut. A 10 millió lakosra számolt, a társadalmi nagyrendszerek hiányát összességében tartalmazó, görgetett adósságállomány és forráshiány ma már 180.000 milliárd, amelyből csak a társadalombiztosítás hiánya 55-60.000 milliárd forintra tehető.

A promt adósság éves kamatai 1.100 milliárd forintra rúgnak, s amikor ezt a pénzt kifizetjük, még egyetlen fillért sem sikerült lefaragni az eredeti adósságból. Az 1.100 milliárd forint kamatteherből évente két négyes metrót is megépíthetnénk, vagy 733 kilométer autópályára lenne elég. A nyugdíjasok 4 havi plusznyugdíjat kaphatnának (amivel még mindig nem érnék el az uniós nyugdíjak kétharmadát sem). Vagy pl. készülhetne belőle 41 kőröshegyi viadukt. /1/

A „hivatalos adósságleltár-vezető” úgy számolja az adósságterhet, hogy az államadósságot a kormány által külföldön felvett hitelt/pénzt regisztrálja, s egyszerűen nem vesz tudomást a magyar társadalom és állam kóros forráshiányáról, ami az elmúlt évtizedekben be nem fektetett (hiányzó) korszerűsítési és modernizációs forrásokból, illetve az állami intézményrendszerből kivont működési-fejlesztési költségvetések elherdálásából adódik össze. A „hivatalos adósságleltár” csak azt mutatja, hogy 1990- és 2010 között 1.300 milliárdról 22 ezer milliárdra nőtt az ország külső adóssága. Az eltagadott vagy rejtett teljes adósságlista viszont 20.000-ről növekedett 180.000 milliárd forintra úgy, hogy közben Magyarországon fokozatosan megszűnt a modernizáció, és eltűntek a társadalmi újratermelés forrásai.

A hivatalos adósságregisztrálás nyomán készülő szakértői becslések hamisak, és rosszak is: a nemzeti termelési teljesítmény és érték ma már annyira alacsony, hogy a promt adósság, a külföldi hitelpénz-adósság is az éves termelés 80-90 százalékát képezi, ami tíz éves távlatban legfeljebb 60-66 százalékra csökkenhet.

A Nomura becslése szerint, ha a Bajnai-kormány gazdaságpolitikáját folytatta volna az Orbán-kabinet, és további megszorításokat vállal, akkor 2010-ben érte volna el a hitelállomány csúcsát, majd lassan csökkenésnek indulna, de az új kormány intézkedéseivel a fordulat éve 2013 lehet. /2/

10.1 Csontvázak hegyén hátán

A politikai, gazdasági és kulturális szemellenzőkkel készülő – és inkább a befolyásszervezést orientáló, mint a valóságot nyomozó – gazdasági tájékoztatásban azt találjuk, hogy 2010-ben félévkor a GDP 4,8 százaléka volt az éves költségvetési deficit, az államadósság pedig a bruttó hazai termék 82,9 százalékára rúgott. /3/

Egészen elképesztő – és ránézésre sem hiteles az a számítás, hogy „a második negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye, 417 milliárd forint a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki”. Ez a számítás, különféle korrekciós megközelítések szerint, 1.000-1.500 milliárd forint csontváz jellegű forráshiánytól tekint el, itt nem térünk ki arra, hogy miért.

Az MNB jelentés szerint egyébként a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százaléka, 1.282 milliárd forint volt…, amihez egy oldalnyi mellékletet kellene csatolni, hogy mi minden nincs benne. És ekkor felmerül hogy miért és meddig kell hazudni magunknak is.

A „hivatalos adósságleltár” szerint a 2010, második negyedévi deficit „jelentősen megnőtt az előző negyedévi 4,5 százalékhoz képest és a legmagasabb a 2008 negyedik negyedévi 10,2 százalék óta. A négy negyedéves gördülő finanszírozási igény 4,8 százalékos GDP-arányos mutatója az előző két negyedév 4,5 és 4,6 százalékáról nőtt meg”.

A modellváltás és rezsimváltás kapcsán felmerülő első és legfontosabb kérdés, hogy mikor készül végre egy tételes adósság- és forráshiány-leltár, amivel véget vethetünk a Kádár-Fekete érának.

Ha ez nem történik meg hamarosan, akkor ki kell állni valakinek a magyar társadalom elé azzal, hogy a 10 milliós magyar államban legfeljebb 7-7,5 millió lakosra méretezett költségvetéssel dolgoznak egy ideje.

És, persze, hülyének kell nézni az embereket, feltételezve, nem veszik észre, hogy évente 100 milliárdokat vonnak ki az állami intézményrendszerből, és már nem működik semmi (most éppen félgőzzel mennek a kórházak, és a rákbetegek nem kapják meg a kezelést!).

Mindez már régen nem a politikai osztály, hanem a magyar tudáselit felelőssége.

Jellegzetesen csontváz típusú, hagyományozott probléma, hogy az unió, a növekedési paktum szigorúbb betartatására irányuló törekvésekben a kötelező magánnyugdíj-pénztári elszámolási és a költségvetési szabályok kapcsán miként foglal állást. /4/

Nem a mostani kormánynak – amelyik egyébként csak a mi gondolkodásunk szerint folyamodhatna annyi megértésért, mint a csalást csalásra halmozó Gyurcsány-rezsim – kell e téren tisztázni a dolgokat, hanem, megint csak, a magyar tudáselitnek kell a mérést és minősítést új tudományos alapokra helyezve, a statisztikai információrendszert korszerűsítve, arra késztetni az államot és a kormányt, hogy szembenézzen a valósággal.

Egyébként 370 milliárd Ft-nyi magánnyugdij-pénztári forrás átkönyvelésével azonnal 3 százalék alá zuhanna a költségvetési hiány, és az EU-követelésnek megfelelnénk. És akkor?! A mai magyarországi állapotokon ez segítene?!

10.2 A panamázás irracionalizmus, drágítási játékok, felelőtlenség

Vannak elképesztő csontvázak is a hagyatékban, mint a pl. metrókocsik ügye. A Demszky-féle fővárosi vezetés állítólag olyan szerződést kötött a francia szállítóval, amit „nem lehet felbontani”, illetve a francia szállító megfontoltan szabotálta, hogy eleget tegyen a magyar előírásoknak.

Az Alstom nem változtat a metrókocsikon, mert „azokkal semmi baj nincs", ezért a francia cég „továbbra is a mentességet kér a magyar jogszabályok alól”. /5/ Ilyen a világ egyetlen más országában sem fordulhat elő, illetve csakis a panamista megrendelő mehet bele ilyen feltételekbe.

A „Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottsága”, illetve a városüzemeltetési és gazdasági bizottság ülésén olyan produkciót adott elő, amit ha lejátszanak egy laikus közönségnek, felelőtlen emberek elmegyógyintézeti kiszámolósdijára gyanakodnánk.

Jellegzetes csontvázügyi esemény az energiaárakkal játszadozás. A gáztársaságok októbertől tízszázalékos áremelést szorgalmaznak, „ha a kormánnyal folytatott költségcsökkentési tárgyalásaik nem vezetnek eredményre”. /6/

Nemzetközi viszonylatban, illetve a piaci árak alakulása, a készlettartalékolás és a fogyasztás-szabályozás felelős állami politikája alapján nézve Magyarországon nagyon drága az energia, az EU-ban a háztartások fogyasztásában a legnagyobb arányt éri el. Ami elfogadhatatlan akkor is, ha teljesen kiszolgáltatottak vagyunk az orosz beszállításnak.

Most az emelést a „nemzetközi energiaárakkal és a dollár árfolyamával” indokolják. Szakértők viszont azt mondják, hogy - az áfacsökkentés lehetőségén túl - minden azon múlik, a kormány meg tud-e állapodni a gázforgalom túlnyomó többségét irányító, német hátterű gáznagykereskedővel (az E.ON-nal). Ami politikai kérdéssé teszi az energiaárak alakítását akkor, amikor még nem ezekkel kellene foglalkozni.

Az alkalmatlanság és a panamázás lehetőségei egyformán felvetődnek, amikor a kiderül egy vizsgálati jelentésből, hogy 60 milliárd forintos kárt okozhatott a főpolgármester és a mögötte álló pártszövetség. /7/

Eszerint különféle fővárosi projekteknél „megnövekedtek költségek” mögött több esetben politikai hatás nyomán, a 4-es metrónál 51,4, a Margit híd felújításánál 8,3 milliárd, a Kossuth téri mélygarázs építésénél 290 millió forint veszteség keletkezett.

10.3 Uniós forrásokkal visszaélés, elszámoltatás előtt

Az EU-tagságunkkal kapcsolatos előnyökkel (és hátrányokkal) visszaélés is iparággá nőtte ki magát a Gyurcsány-rezsimekben. Az ÁSZ első vizsgálata szerint a legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak. /8/

Az uniós szürkegazdaság Magyarországon a 2004-2009 közötti időszakban hét költségvetési fejezet intézményeit érhette el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezelte az uniós támogatások mintegy 90 százalékát, és 3.745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használtak fel.

Ha meggondoljuk, hogy az EU régebbi tagországaiban a közbeszerzés a mindenkori GDP 10-24 százalékát éri, akkor érthetjük igazán, hogy nálunk miért kellett megakadályozni a vonatkozó jogi alapok megszilárdítását, biztosítani az okos irányítással, lehetőleg kizárólag magyar cégeknek juttatandó megbízások kizárását.

Az eddig eljárások szerint az NFÜ és az MVH együtt máris 33,1 milliárd forintot követel vissza a kedvezményezettektől, szabálytalanság miatt, illetve az EU Bizottság Magyarországtól követelt vissza további 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer megfontolt szabotálása miatt (2005 és 2006-ra kivetéssel) 3,6 milliárdot, az unióstól eltérő áfa-szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kell visszafizetni.

A magyar felkészületlenséget minősítve, az ÁSZ ellenőrzése jogi problémaként észlelte, hogy a támogatási szerződéstől történő elállást a polgári jog, a támogatás visszakövetelését a közigazgatási jog szabályozza. Emiatt minden szabálytalanságért a magyar állam pénzügyi felelőssége áll fent, ami a 2004-2010 között kormányzó baloldali rezsimek teljes felelőtlenségét veti fel.

A legújabb revízió szerint az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege ötszörösére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest, és megközelítette a 9 milliárd forintot. A szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függ össze, de ez nem enyhíti a politikai felelősséget. /9/

A politikai csalások lehetősége nem zárható ki, mert az ÁSZ vizsgálata szerint „az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság által szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a magyar költségvetést”.

Ilyen a közbeszerzési szabálytalanságok miatti, 66,6 milliárd forintos pénzügyi korrekció, valamint az EU Bizottság vitatta további 35 milliárd forint elszámolhatósága, összességében tehát máris 100 milliárd forint feletti visszaélésre derült fény.

A minősített politikai felelősség megállapítására példa, hogy  a 2013-ig rendelkezésre álló pénzügyi keret több mint 90 százalékát elköltötte a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács MSZP-s vezetése. /10/ Az elszámoltatás után a további három évre már alig 20 milliárd forint maradt a Somogy, Tolna és Baranya megyei fejlesztésekre.

Még folyamatban van, már lekötött 60 milliárd forintnyi fejlesztés felülvizsgálata, amit az új kormány feltehetően át fog csoportosítani, és ez a korábbi kedvezményezetteknek komoly károkat fog okozni.

*

1. Rekordszinten az államadósság. 2010.08.18. 04:01:00. MNB, MTI, Csak az éves kamatokra 1100 milliárd forintot fizetünk ki. L. M., blikk.hu

2. 2010. 08. 16. 14:22:34(MTI-Eco) Nagyot nőtt a hiány. napi.hu

3. uo.

4. Magyarország máshogy számolná az adósságot. 2010. augusztus 17. 10:56. MTI, Privátbankár

5. Az Alstom nem változtat a metrókocsikon, mert "azokkal semmi baj nincs" 2010. augusztus 17. 17:31. hirado.hu / MTI

6. Mégis lehet gázáremelés szeptembertől? 2010. augusztus 17. 05:30:59. MTI, mfor.hu

7.Hatvanmilliárdos kárt okozott Demszky és a koalíció? 2010. augusztus 17. 05:51. hirado.hu/Magyar Nemzet

8. Fokozottan nő az uniós pénzekkel való trükközés. MTI, Gazdasági Rádió, 2010. augusztus 18. 11:06. gazdasagiradio.hu

9.ÁSZ-jelentés az uniós támogatásokról: ötször több szabálytalanság. 2010. augusztus 18., 10:27. MTI, hvg.hu

10.Szórták a pénzt a szocialisták? 2010. augusztus 20. 14:48. HírTV nyomán

Csorba József, Cognopol
  • Orbán Viktor egész Európára hatással van
    Szeretném elmagyarázni a francia és a nyugati olvasóközönségnek, hogy miért is gyakorol ekkora befolyást az európai politikai életre Magyarország. Fontos, hogy lássák a tendenciákat és a különbségeket – vallja a francia értelmiségi, aki könyvet írt a magyar kormányfőről.
  • Tisztifőorvos: exponenciálisan nő a fertőzöttek száma
    Napról napra, exponenciálisan nő a fertőzöttek száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján pénteken.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó