Vörösiszap-katasztrófa: a felelősség sokrétű
Az LMP szerint a vörösiszap-katasztrófa bekövetkeztében a Mal Zrt., az érintett hatóságok, valamint a hatályos szabályozás is felelős.
2010. október 15. 13:37

A Mal Zrt. olyan kárelhárítási tervvel rendelkezett, amely csupán háromszázezer m3 iszap kiömlésével számolt, miközben a balesetben egymillió m3 anyag távozott, és az iszap jó része még mindig a tározótérben van. A kárelhárítási tervben szereplő vésztározó használatára nem került sor – ez vagy annak nem megfelelő kialakítására, vagy mulasztásra utal. A cég felelőtlen, a profit érdekében minden egyéb szempontot háttérbe szorító hozzáállását jelzi, hogy korábban több százmillió forintos összegű biztosítással rendelkezett, ezt nemrégiben cserélte le egy tízmilliós biztosításra, amivel évente sok millió forintot takarított meg.  

A hatóságok esetében felfoghatatlan, hogy adhatott ki 2006-ban a hatóság engedélyt sima hulladéklerakásra egy olyan anyag esetében, melynek pH-ja 13-13,5-es, ami önmagában veszélyes hulladékként definiálja az anyagot (a cég által benyújtott, és a hatóság által jóváhagyott kárelhárítási tervben is veszélyes anyag szerepel).

A hatósági rendszer egészének szervezeti hibáit mutatja, hogy a létesítmény engedélyezésének és ellenőrzésének feladata követhetetlen, az építési engedélyt a területileg illetékes önkormányzatok kellő szakmai ismeretekkel nem rendelkező jegyzői adják ki, de az építmény ellenőrzése, felülvizsgálata nem része az eljárásnak. Mivel a vörösiszap egy 2008-as törvény értelmében bányászati hulladéknak minősül, ezért kezelésének, elhelyezésének ellenőrzése a területileg illetékes bányakapitányság feladata is lett volna, a bányakapitányság felbukkanásának a létesítmény körül azonban semmi nyoma nincs. A zöldhatóság ellenőrzése pedig csupán a környezeti elemek terhelésére (vízbázisok, levegőszennyezés ellenőrzése) terjed ki. Azaz a tározó műszaki állapotát és a benne elhelyezett anyag összetételét az üzemeltetőn kívül soha, senki nem ellenőrizte.

Az LMP kikérte a cég környezetvédelmi engedélyéhez készült környezeti hatástanulmányt is, felmerül ugyanis a gyanú, hogy a jelenlegi rendszerben az engedélykérelmet benyújtó cég által megrendelt és finanszírozott hatástanulmány – más esetekhez hasonlóan – nem reálisan mérte fel a környezeti veszélyeket, a megbízást adó Mal Zrt. érdekében túlságosan megengedő volt. Ez az egész környezetvédelmi engedélyezési eljárás anomáliáira mutat rá.

Az elmúlt tizenöt év kormányainak felelőssége, hogy mindmáig nem alakították ki a veszélyes üzemekre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási rendszert. Ugyancsak kormányzatot terheli felelősség a hatósági rendszerben végrehajtott, forráskivonásokkal és leépítésekkel tarkított folyamatos átalakításokért, melynek eredményeképpen egy saját hatásköreiben is bizonytalan, gyenge, politikai befolyásnak kitett, terepi jelenléttel gyakorlatilag nem rendelkező hatósági rendszer jött létre. Ez alkalmas az éppen aktuálisan kívánatos beruházások gyors, akár a törvényi korlátokat is legyűrő engedélyeztetésére, az árát azonban az ellenőrző funkciók leépülésében kell megfizetnünk. Az LMP ezért felszólítja a kormányt a hatósági rendszer megerősítésére, a politikai befolyás megszüntetésére. Az LMP rövid időn belül törvénymódosító csomaggal fog előállni az Országgyűlésben, a tapasztalt jogszabályi problémák orvoslására.

Jávor Benedek országgyűlési képviselő,

a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke

gondola
MTI Hírfelhasználó