Tízszázalékos létszámleépítés a közszférában?
A 2011. évi költségvetésről október 27-én tárgyal a kormány, s ezután lehet egyeztetni a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter napirend előtt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
2010. október 22. 12:14
A miniszter nem cáfolta Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökének felvetését, amely szerint a közszférában a kormány 10 százalékos létszámleépítést és a közszféra dologi költségeinek öt százalékos csökkentését tervezi.
 
Matolcsy György ugyanakkor jelezte azt is, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében egyeztetni kíván a SZEF-el a lehetséges béralakulásról.
 
A kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni 2011-re az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT-nek), azonban az inflációt is figyelembe véve ennél nagyobb emelésre is szükség lehet - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A miniszter elmondta: a kormány jövőre és 2012-ben is folytatja Magyarország pénzügyi konszolidációját: fenntartja a válságadókat, reálértéken tartja az állami költségvetés kiadási oldalát, és ahol lehet, csökkenti a dologi kiadásokat, hogy 2013-tól az ország újra visszakerüljön az Európai Unió élvonalába.

A miniszter kiemelte: 2010-re a kormány már elvégezte a pénzügyi konszolidációnak erre az évre eső részét, és tartja a 3,8 százalékos hiányt. Kifejtette: Magyarország pénzügyi konszolidációja több éves folyamat, a 2011-es év az előterjesztésre váró jövő évi költségvetési számokkal, a válságadókkal illetve a három százalékos gazdasági növekedéssel szintén sikerrel kecsegtet.

2012-ben ezeknek a lépéseknek köszönhetően a helyzet könnyebb lesz, majd 2013-tól a válságadókat kivezetve a nagyobb gazdasági növekedésből eredő költségvetési többletbevételekkel az ország belép az EU legnagyobb növekedéssel és legjobb államháztartási hiánnyal rendelkező tagállamai közé.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy a kormány pénteken folytat zárótárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal.


A munkaadók szerint a normális gazdálkodás mindig igyekszik beépíteni a költségeket, így a válságadókat az árakba, a szakszervezetek ugyanakkor a munkahelyeket féltették a válságadók miatt.

A munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt - mondta Rolek Ferenc, az oldal szóvivője.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megjegyezte azt is, hogy a válságadókat fizető szektorok és alszektorok között vannak olyanok, amelyeknek nyereségtermelő képessége nem átlag feletti, ilyen a kiskereskedelem, illetve a pénzügyi szektoron belül a lízingcégek.

"Egy normális piacgazdaságban a gazdálkodás alapszabálya, hogy a költségeket beépítik az árakba, s a válságadó is nyilvánvalóan költség" - magyarázta Rolek Ferenc.

Félő, hogy a válságadóval sújtott ágazatok vagy a beruházásaikat, vagy a költségeiket, ezen belül a foglalkoztatást, a béren kívüli juttatásokat például csökkentik - vetette fel Pataky Péter, a munkavállalói oldal soros elnöke.

Az MSZOSZ elnöke reagált a miniszternek arra a megjegyzésére is, amely az 1945-1947-es újjáépítésre vonatkozott. "A kormány úgy kezdi az újjáépítést, hogy kölcsönveszi azt, ami nem az övé, azaz blokkolja magán nyugdíjpénztári befizetéseket" - fogalmazott Pataky Péter.
MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
  • Tisztifőorvos: a járvány egyértelműen lecsengőben van
    Müller Cecília: A március 4-i első megbetegedések után fokozatosan emelkedett a görbe. A 10. héten 9, a 11. héten 30 megbetegedést, majd az ezt követő hetekben 100, 200, 300 körüli új fertőzést regisztráltak, a csúcs pedig a 15. héten volt, ekkor 712 ember fertőződött meg. A 16. héttől folyamatos csökkenés látható.
MTI Hírfelhasználó