Megcsapolták a magánnyugdíj-pénztárakat?
A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint felmerül az a gyanú, hogy súlyos milliárdok tűntek el a magánnyugdíj-pénztárakból.
2010. november 30. 19:29

Selmeczi Gabriella keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a sajtóban is publikált szakértői elemzések szerint – ezek közül a Századvég gazdaságkutató intézetet, valamint Varga István (az MNB felügyelőbizottságának tagja) és Patrubány Anna tanulmányát nevesítette – a vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik. Ha a működési költségek elviszik a 12 év alatt megtermelődött hozam kétharmadát, természetes, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, az, hogy valaki manipulálta az adatokat – közölte a miniszterelnöki megbízott. Megismételte korábbi sajtónyilatkozatát: nem akar kriminalizálni, még nem tudja, mit fognak találni.

A tanulmányok adatait idézve ismertette: a pénztári tagok 12 év alatt nominálértéken 2664 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, aminek az inflációval korrigálva 3261 milliárd, az állampapírok és kincstárjegyek hozamával korrigálva pedig 3264 milliárd forintot kellene kitennie. Ehhez viszonyítva vizsgálják majd, hogy megvan-e a vagyon. A hozam 12 év alatt 109 milliárd, a pénzkezelési, működési költség pedig 210 milliárd forintot tett ki, vagyis a hozam duplájáért kezelték a vagyont – tette hozzá.

Selmeczi Gabriella a Századvég adatait ismertetve azt mondta, a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb a magánpénztári járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál, a pénztártagok 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhattak volna fel, ha kizárólag állampapírba fektetnek. Ez pénztártagonként 214 ezer forint veszteséget jelent. A PSZÁF-nak szolgáltatott adatok szerint ugyanakkor nem történt vagyonvesztés, a kasszák 1 százalék reálhozamot értek el, ami azt jelenti, valaki manipulálja az adatokat – közölte a miniszterelnöki megbízott.

Hangsúlyozta: amiatt is meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon, mert éppen most tettek ígéretet arra, hogy ha valakit veszteség ért, azt jóvá fogják írni. Tájékoztatása szerint már megkeresték a független szakértőket, hogy velük együttműködve tárják fel, a pénztárak mennyi vagyont őriztek meg, van-e veszteség, s ha igen, mekkora. Selmeczi kérdésekre válaszolva közölte: a tanulmányokra alapozva állította azt, elképzelhető, hogy vagyonvesztés következett be a magánpénztárak tevékenysége során. Úgy vélekedett, hogy az adatok sokféleképpen számolhatók, sokféleképpen értelmezhetők, sok csúsztatás lehetősége rejlik az elemzésekben.

„Ha vagyonvesztés történt, akkor el tudom képzelni, hogy a pénztárszövetség úgy értelmezi tudatosan az adatokat, hogy azt tudja mondani, nem történt vagyonvesztés, hiszen az ő érdekeiknek ez felel meg” – mondta. Selmeczi szerint „nem hajlandóak belenyugodni abba, hogy a kormány és a parlament döntésével önkéntessé teszi a választást, és innentől kezdve mindenki a saját maga érdekeinek megfelelően fog majd dönteni”.

Arra a kérdésre, mikor kezdődik a vizsgálat, azt válaszolta: ez a jövő feladata; az első körben szeretnének konzultációt kérni a független szervezetektől, kutatóintézetektől arra vonatkozóan, ők hogyan látják a magánpénztári vagyon sorsának alakulását. A vagyonvesztés következményeit firtató kérdésre válaszolva Selmeczi közölte: ez nehéz kérdés, mert ha az ember a tőzsdén vásárol papírokat, a vagyon egy része teljesen jogszabályszerűen egy pillanat alatt elolvadhat. A tőzsdei papírok még a pénztárak kezelésében vannak, ezért nem tudni, hogyan kezelték azokat – tette hozzá.

Közlése szerint január 31. utánra kell kidolgozni egy stratégiát arra, hogy rendszerszerűen meg tudják nézni, a papírok mögött milyen értékek vannak, célszerű volt-e a pénztárak befektetési tevékenysége. „Élek a gyanúperrel, hogy nem a jó gazda gondosságával kezelték ezeket a vagyonokat, és nemcsak azért történt vagyonvesztés, mert gazdasági válság volt, hanem más oka is volt, ebben a magánpénztárak működése, a mögöttük lévő alapkezelő is ludas” – mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.

Selmeczi a kérdésekre válaszolva kitért arra: ha valaki a magánszektorba fizeti be a 10 százalékos munkavállalói járulékot, szociális jellegű juttatásokat – rokkantnyugdíjat, özvegyi és árvaelllátást –, akkor is kap az állami rendszerből. Az állam a garancia – válaszolta arra a kérdésre, mitől lesz hosszú távon fenntartható a nyugdíjrendszer.  Hozzátette, hogy a nyugdíjrendszer problémáit a nyugdíjrendszeren kívül kell megoldani; a feltételek közé sorolta a születésszám növekedését, a gazdaság fehérítését és új munkahelyek teremtését. Mint mondta, rövid távon azt a problémát kellett megoldani, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyba kerüljön; ennek érdekében leválasztják arról a szociális elemeket.


 

MTI
  • A hazafiságról beszéltem, és ezt kigúnyolták
    „Még el sem mondtam, mit akarok, már tüntettek ellenem.” A rendszerváltás utáni és a mai kultúrharcokról, valamint a magyarság sorskérdéseiről is kérdezzük Andrásfalvy Bertalant, Antall József egykori kultuszminiszterét, aki idén lesz 90 esztendős. Szerinte a kultúrpolitikai vitákban „szakmai érveknek kellene előtérben lenniük, illetve annak, hogy milyen elkötelezettség van egy ügyben a nemzet iránt”.
  • Bayer Zsolt: Na végre!
    Ez a néppárt nem az a néppárt. Az a néppárt – amelybe egykoron a Fidesz belépett – nincs többé.
  • Nem ma dől el, hogy melyik európai formációban folytatjuk
    – Kiderült, hogy ott nincs helyünk, ahol a politikai torzsalkodás fontosabb, mint a járvány elleni védekezés – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt követően, hogy a nagyobbik kormánypárt ma elhagyta a néppárt frakcióját. A politikus szerint egyelőre nem érdemes arról spekulálni, hogy a Fidesz hol folytatja az Európai Parlamentben.
MTI Hírfelhasználó