Dél-Korea bekeményít
A dél-koreai elnök elismerte felelősségét és sajnálja, hogy nem tudta megvédeni népét az északi támadástól. Televíziós beszédében szakított eddigi politikájával és kemény fellépést ígért. Vasárnap elkezdődött a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, amelyre válaszul Észak-Korea további rakétákat telepített a Sárga-tenger térségébe és katonai megtorlással fenyeget, ha megsértik szuverenitását. Phenjan mellett Kína is elítéli és provokatívnak tartja a hadgyakorlatot, ő a hatoldalú tárgyalások felélesztésében bízik.
2010. december 1. 08:47

Hétfőn hétperces beszédet intézett népéhez Li Mjung-bak dél-koreai elnök, amelyben keményebb fellépést ígért Észak-Koreával szemben. „Tudatában vagyunk a történelmi leckének, hogy a megfélemlítésen keresztül elért szégyenteljes béke csak nagyobb kárt hoz végül. Ha Észak bármilyen további provokációt hajt végre Déllel szemben, biztosítjuk róla, hogy haladéktalanul, drágán megfizet érte.” A múlt keddi északi támadás helytelen kezelésével vádolt elnök elnézést kért a koreaiaktól az őket ért „emberiesség elleni bűnért” és elismerte felelősségét, amiért nem tudta megvédeni az ország polgárait.

Mindeközben újabb furcsa eseményeknek lehettek tanúi a dél-koreaiak, mert bejelentettek egy, az amerikaiaktól különálló hadgyakorlatot Jonpjong szigetére, majd néhány órával később elhalasztották az akciót. Egyes hírek szerint a katonai hadművelet időpontját nem a jonpjongi parancsnok, hanem a ranglétrán lentebb álló tiszt tűzte ki, ezért kellett visszakozni. Ugyanakkor Szöul nagy hatótávolságú tarackokat és rakéta-sorozatvetőket telepített a szigetre, amelyek biztonsági zónának nyilvánított, így az összes civilt és újságírót evakuálta a térségből.

Észak-Korea újabb fenyegetéssel reagált a legfrissebb déli hírekre. „Nem akarunk háborút, de soha nem félünk tőle - írta a hivatalos lap, a Rodong Szinmun. Hozzátették: ha újabb provokáció éri őket, habozás nélkül válaszolnak és elpusztítják az agresszorok bázisát.

Hadgyakorlat növeli tovább a feszültséget

Vasárnap kezdetét vette a négy naposra tervezett dél-koreai-amerikai közös légi és haditengerészeti hadgyakorlat, amelyet Észak-Korea provokációnak nevezett és súlyos következményekről beszélt. Phenjan azonnali és könyörtelen katonai csapással fenyegetőzik, ha megsértik vizei felségterületét. Ennek érdekében Észak szintén vasárnap a sárga-tengeri térségben föld-levegő rakétákat helyezett kilövőállásba, továbbiakat pedig előretolt a határ közelébe. Ezzel egy időben Dél-Korea elrendelte a Jonpjong sziget polgári lakosságának óvóhelyekre menekítését, mert azt állították, hogy tüzérségi támadás zaja hallatszott a területen. A lövedékeket Phenjan gyakorlatozás gyanánt lőtte ki, azonban az új dél-koreai védelmi miniszter szerint szándékos északi provokáció várható az amerikaiakkal közös hadgyakorlat ideje alatt. Az evakuálási rendeletet nem sokkal a történtek után a hatóságok végül hatályon kívülre helyezték. A helyzetet súlyosbítja, hogy rögtön a hadgyakorlat első napján egy véletlenül elsült déli ágyúból kilőtt gránát a demilitarizált zónába csapódott, amelyről azonnal értesítették Északot is.

Még a hadgyakorlat kezdete előtt sor került a keddi északi-koreai támadásban elhunyt két tengerész búcsúztatására. Ugyanebben az incidensben két civil is életét vesztette, amelyre Phenjan azzal a váddal reagált, hogy Dél-Korea szándékosan élő pajzsként használja a Jonpjong sziget lakosságát, akiket a tüzérségi állások közelében helyezett el, hogy felhasználhassa halálukat az Észak elleni propagandájában.

Komoly nyomás nehezedik a szöuli kormányra

Li Mjung-bak hétfői beszéde azért is lényeges, mert Dél-Koreának Észak mellett saját belső feszültségeivel is szembe kell néznie. A hétvége során komoly összecsapásokra került sor az Észak-Korea-ellenes tüntetők és a rendőrség között. A tiltakozók Phenjan elleni légitámadást követeltek megtorlásként a keddi incidensért. A szöuli fiatalok botokkal és poroltókkal támadtak a rendfenntartókra a katonai válasz elmaradása miatt, míg egy másik megmozdulás során ezernél is több volt tengerészgyalogos követelt szigorú válaszcsapást, hogy megtörjék Északot. Ezekből az eseményekből kitűnik, hogy az országban komoly feszültséget okoz, hogy Észak képes fenyegetést jelenteni rájuk és egyre nő azok száma, akik szerint a kormány képtelen megfelelően kezelni a problémát.

A dél-koreai kormány közben azt fontolgatja, hogy újra Phenjant nevezze meg az ország fő ellenségeként a védelmi politikát tartalmazó hivatalos dokumentumokban. Ez a név körülbelül hat éve tűnt el a déliek megfogalmazásából annak érdekében, hogy ezzel is segítsék a Korea-közi kapcsolatok javulását. Egyes vélemények szerint a katonai fegyelmet lehetne erősíteni ezzel a szóhasználattal, amely az utóbbi időben sokat romlott a déli hadseregben.

Phenjan céljai továbbra sem világosak

A Szöulban kialakult hangulatból úgy tűnik, Phenjan elérte célját, amennyiben az a déliek moráljának megtörése és saját lakosságának feltüzelése volt. Sok elemző szerint Észak-Korea szándéka erejének megmutatása volt a világnak, talán összekapcsolódva a kommunista hatalomváltással. Természetesen a zárt rezsim valódi céljait nagyon nehéz kívülről megállapítani, azonban a korábbi nukleáris programban elért eredmények fitogtatása mellett az események arra utalhatnak, hogy Phenjan a diplomáciai lehetőségeit igyekszik szélesíteni a katonai erejének igénybevételével, ahogy ezzel már többször is próbálkozott a múltban, ha engedményeket akart kicsikarni maga számára.

Kína a hatoldalú tárgyalások felélesztését szeretné

Nem csak a Koreai-félszigetre terjed ki a feszült légkör, hanem Japánra és Kínára is. Kan Naoto japán miniszterelnök a kiszámíthatatlan helyzet miatt legalább december elsejéig megtiltotta a kormány tagjainak, hogy Tokión kívülre utazzanak, és váratlan esemény bekövetkeztekor egy órán belül hivatalukban kell lenniük. Kína a diplomáciai eszközök segítségével próbál úrrá lenni az egyre jobban elmérgesedő viszonyokon. Egy vezető kínai kormányhivatalnok már látogatást tett Szöulban és beszélgetést folytatott Li Mjung-bak elnökkel, míg kedden a hírek szerint a phenjani Legfelsőbb Népi Gyűlés elnöke fog Pekingbe utazni. Ezzel együtt Kína elítélte a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot, amelyet puszta erődemonstrációnak tart Phenjannal szemben, amely ráadásul komolyan veszélyezteti a félsziget békéjét.

Peking a hatoldalú tárgyalások rendkívüli összehívását kezdeményezte annak érdekében, hogy véleményeket cseréljenek olyan fontos kérdésekben, minthogy miképpen lehetne csökkenteni a feszültséget Északkelet-Ázsiában. Az első hatoldalú tárgyalásra 2003-ban került sor abból a célból, hogy elősegítse Észak-Korea nukleáris leszerelését, azonban az egyeztetések kevés sikert hoztak és immár hosszú ideje szünetelnek is. A kínai javaslat szerint Észak- és Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína, Oroszország december elején Pekingben ülhetnének össze két éve először. Érvelésük úgy szól, hogy a hatoldalú tárgyalás megteremthetné a párbeszéd lehetőségét a felek között, amellyel megoldhatóvá válna a jelenlegi konfliktus.

Azonban sem az Egyesült Államok, sem Dél-Korea nem mutat túl sok hajlandóságot arra, hogy visszaüljön a tárgyalóasztalhoz, mert álláspontjuk szerint előbb Phenjannak fel kellene adnia nukleáris programját. Szöul hivatalos közlése alapján jelenleg nincs itt az ideje, hogy újrakezdjék a hatoldalú tárgyalásokat. Japán azonban mindenképp egy multilaterális megoldás híve és Kan Naoto miniszterelnök nyilatkozata arra utal, hogy szeretnének szorosan együttműködni Dél-Koreával, az Egyesült Államokkal és egyben Kínával is összefogni, mert szerintük Pekingnek mindenkinél nagyobb befolyása van Phenjanra.

Kína jelentheti a megoldást

A megfelelő multilaterális fórum hiányában ugyanis Kína tűnik az egyetlen erőnek, amely képes lehet befolyásolni Észak-Koreát a jövőben. A hatoldalú tárgyalások során és az azóta eltelt eseményekből úgy tűnt, hogy Peking továbbra is hűséges Phenjanhoz, ugyanis egy lojális ütközőállamot szeretne a területe és az amerikai érdekszférába tartozó Dél-Korea között. Ennek ellenére az elmúlt években a phenjani vezetés öntörvényűsége lassan a pekingi vezetésnek is kényelmetlenné válik és a korábban szoros kapcsolatukat a nukleáris kísérletek kissé megsínylették.

A hidegháború vége óta Észak-Koreának szinte csak a Kínai Népköztársaság maradt külgazdasági partnere. Vállalatai különleges engedményeket kaptak és az észak-koreai nyersanyagkészletek kitermelése is kezd átcsúszni kínai kézbe. A határ menti vizeken pedig a kínai halászati vállalkozások kizárólagos engedélyhez jutottak. A kínai importcikkek aránya 70 százalék körüli, az első számú idegen nyelv az egyetemeken a kínai. A beruházások révén pedig kialakult egy egyre jobban gazdagodó Kína-barát csoport Észak-Koreában. Mindezek miatt Peking befolyása nő, sokak szerint Peking jelenleg a Korea-félsziget viszonyainak fő alakítója.

A kínai vezetés azonban különösen óvatos Észak-Koreával kapcsolatban, igyekszik elkerülni annak teljes összeomlását, mert azzal Dél-Korea befolyása kiterjedhetne az egész félszigetre, amely az amerikai érdekszféra növekedésével járna közvetlen Kína határában. Ugyanakkor kicsi a valószínűsége annak, hogy Észak-Korea nagyobb horderejű döntésekben nyíltan egyetlen szövetségese akarata ellen cselekedne, így például provokálatlan háborúba sodorná a félszigetet. Kínának ugyanis nem érdeke egy háború a határának közelében, amely csak akadályozhatná a nagyívű gazdasági fejlődését. Észak-Koreának pedig már csak azért is komolyan megfontolandó egy esetleges fegyveres konfliktus, mert a Kína melletti másik legnagyobb gazdasági partnere és segélyezője éppen Dél-Korea. Emellett a jelenlegi helyzet sem egyedülálló a két Korea történetében. A Sárga-tenger közepén húzódó határt Észak a meghúzása óta nem hajlandó elismerni és a területen számos provokációt hajtott már végre. Dél-Korea sem első ízben tart közös hadgyakorlatot az Egyesült Államokkal, amelyek ellen Phenjan minden alkalommal hevesen tiltakozik, de háború emiatt ezidáig még nem tört ki.

Megoldás sem várható azonban a közeljövőben, amíg Kína lépésre nem szánja el magát, amely egyelőre nem tűnik valószínűnek, hacsak Észak-Korea valamivel magára nem haragítja a nagy testvért. A bizonytalanságot Phenjannal kapcsolatban a küszöbön álló hatalomváltás is növeli, nehezen megjósolható ugyanis, hogy a várható örökös Kim Dzsong-un miféle külpolitikát fog majd követni. Amennyiben a közelmúlt eseményei valóban az ő uralmának megszilárdítását szolgálják, ahogy azt több elemző állítja, akkor az ő irányítása alatt sem várható, hogy Észak-Korea egyhamar megbékélne a világgal.

Kitekintő
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Piliscsaba: Hazai nemzetiségek konyhaművészete
    A nemzetiségek példát jelentenek, mert őrzik a hagyományaikat, szokásaikat minden területen, a kultúrában és a konyaművészetben is, erősítik országunkat, társadalmunkat - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a szombaton kezdődött Magyarországi nemzetiségek szakácsművészeti bemutatóján és szüreti felvonulásán Piliscsabán.
  • Felsőpulyán a nemzetpolitikai eredményekről
    A nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton telefonon az MTI-nek.
  • Születésnapot ünnepelt a Lámpás'92 Alapítvány
    Közösen ünnepelte születésnapját szombaton a 30 éves Lámpás'92 Alapítvány és a 25 éves ÉTA Országos Szövetség Gödön a L'Art Fest keretében.
MTI Hírfelhasználó