Ünnepi szénhidrátok
Túl korán kezdődik a "Dolce Vita"?
Az ünnepek tájékán különösen nehéz megállni, hogy ne közelítsük meg a süteményes tálat negyedszerre is, így nem meglepő, hogy gyermekünknek is nehezen mondunk nemet még egy kis édességre.
2010. december 16. 10:11

A nagymama bejglije, a szaloncukrok és az újévi lakomák ellenére azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a kisgyerekek étrendje 1-3 éves kor alatt napi 188 g szénhidrátot tartalmazhat, ebből kb. 32g lehet finomított cukor. Ha a gyerek 1-3 éves korban úgy táplálkozik, mint a szülei, akkor jó eséllyel egészségtelen felnőtt válik belőle, hiszen nem olyan arányban viszi be a tápanyagokat, mint azt a szervezete igényelné. Ebben a korban alakul ki a picik ízlése, táplálkozási szokásai, ezért fontos, hogy a cukorfogyasztást már 1-3 éves kor között optimálisra „állítsuk” be.

Az édes ízt általában minden gyerek szereti, de vajon miért? Sokszor halljuk, az első íz, az anyatej is édes, innen az édes íz felé irányuló szerelem. Ez a megállapítás azonban nem helytálló, hiszen az anyatej enyhén kesernyés, natúr, ezért jó kiindulópont a babának ahhoz, hogy minden ízt fenntartások nélkül fogadjon a későbbiekben. Az EU által szabályozott tápszerek ezért olyan mértékben tartalmaznak cukrot, ahogyan a kisbabák számára a legjobb. Az 1-3 éves korban ajánlott tejalapú gyerekitalok hozzáadott cukortartalma minimális, emellett megfelelő arányban tartalmaznak a fejlődéshez elengedhetetlen vasat, kalciumot, magnéziumot és más fontos tápanyagokat.

Az édes ízt később szeretjük meg, aminek hátterében több minden állhat:
Az édes íz érzékelése a nyelven legelöl helyezkedik el, ezt érezzük leggyorsabban
Az itthoni ajánlások szerint a hozzátáplálást édes gyümölcsökkel kezdjük
Az ételek bevezetése mellett a pszichológiának is szerepe van az édes íz szeretetében. Rokonok, barátok látogatásakor rendszeresen hoznak valamilyen édes nassolnivalót a kisgyereknek, gyakran előfordul, hogy a gyereket a nagymama, nagynéni kis csokival „édesgeti” magához
Nem kapsz desszertet! – hangzik el a mondat sokszor. Az édességet sokszor jutalomként kezeljük, megvonása pedig büntetés.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága idén tavasszal 3 napig vizsgálta 200 kisgyermek táplálkozását, a felmérés adatai azt mutatják, hogy szinte nincs olyan 1-3 éves gyerek, aki ez idő alatt ne evett volna édességet. A kutatásból az is kiderült, hogy az 1-3 éves gyerekek közel 70 százaléka naponta legalább 2 alkalommal kapott valamilyen cukrozott élelmiszert. A megdöbbentő adatok után nem csoda, hogy hazánkban évről évre nő a kettes típusú cukorbetegek és a túlsúlyos gyermekek száma.

Kisbögre és Tudomány hírlevél
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó