Javuló növekedési kilátások - egyensúlyi kockázatokkal
2010 3. negyedévében bővült az előző év azonos időszakának bázisán a háztartások fogyasztási kiadása, ennek köszönhetően a belső kereslet.
2010. december 16. 12:12

Az elmúlt hónapok legfontosabb fejleménye, hogy 2010 harmadik negyedévében, 2008 óta először bővült az előző év azonos időszakának bázisán a háztartások fogyasztási kiadása, illetve ennek köszönhetően a belső kereslet is.

A fogyasztásban megjelenő enyhe növekedés, mely a munkapiacon 2010 eleje óta megfigyelt fordulat, valamint a háztartások javuló várakozásainak az eredménye, jövőre tovább gyorsulhat. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági várakozások a választások idején jelentősen megemelkednek, majd ezt követően érdemben visszaesnek. Idén ezzel szemben nem következett be a bizalmi indexek korrekciója, sőt a háztartások jövőbeli kilátásai némileg tovább javultak az elmúlt negyedévben. A jövő évi adóváltozások 300-350 milliárd forintot hagynak nettó értelemben a háztartásoknál, és bár a jövedelemtöbblet a magas jövedelmű és alacsonyabb fogyasztási rátával rendelkező háztartásoknál keletkezik, ez a hatás tovább javíthatja a fogyasztásra adott korábbi előrejelzésünket.

A beruházási aktivitás viszont a harmadik negyedévben tovább zsugorodott. A jövő évi adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében emelkedik, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát. További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja. Felfelé módosítja ugyanakkor a beruházási előrejelzésünket az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene.

A külső kereslet továbbra is jelentős támaszt nyújt a hazai növekedésnek, azonban mind az export, mint az import éves növekedési rátájának a mérséklődésére számítunk az elkövetkező bő egy évben. A termelési oldalon továbbra is domináns az exportorientált feldolgozóipar növekedése, emellett azonban a belső kereslet bővülésével összhangban a szolgáltatások hozzáadott értéke is kismértékű növekedést tudott felmutatni a harmadik negyedévben. A növekedési várakozásainkat így felfelé módosítottuk és előrejelzésünk szerint idén 1,1 jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedésre számítunk.

A magyar munkaerőpiacon folytatódtak az előző negyedévben kibontakozó javuló tendenciák. A foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma rég nem látott magasságokban jár és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek dinamikája a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt csökkent, azonban a mérséklődésben a kevésbé képzett, alacsony bérrel rendelkező munkavállalók arányának emelkedéséből fakadó torzító hatás is számottevő. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy annál régebb óta munkát keresők száma és aránya, ami magas munkanélküliségi ráta beragadását eredményezheti.

Az inflációs folyamatok továbbra sem konzisztensek a jegybank három százalékos céljával. A mezőgazdasági termelői árak sokkja érdemben megemeli a feldolgozatlan élelmiszerek árindexét, majd a hatás lassan a maginflációba is begyűrűzik. Mindezt egyre kevésbé tudja ellensúlyozni a szűkülő kibocsátási rés, ezért a jegybank novemberben az alapkamat 25 bázispontos megemelésére kényszerült. A szigorítás az áremelkedés ütemével, illetve a hazai kockázati megítélés relatív romlásával is indokolható. Ez utóbbi tényezőt mérő hazai CDS-felár a középtávú fiskális kockázatok miatt elszakadt a többi régiós ország, illetve a hazánkkal azonos kockázati besorolással rendelkező gazdaságok hasonló mutatójától. Előrejelzésünk szerint jövőre tovább folytatódik a kamatemelési ciklus és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedik.

Az idei költségvetés alakulása eltér a tervezett pályától. Az adóbevételek jelentős felültervezését új adókkal és a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításával kompenzálta a kormány. Prognózisunk szerint a központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják a tervezett szintet, részben a strukturális átalakítások elmaradása miatt. Bár prognózisunk alapján az önkormányzati szektor hiánya is nagyobb lesz a vártnál, a jelentős tartalék és az egyéb bevételek képesek mindezt ellensúlyozni, így előrejelzésünk szerint 3,7 százalék lesz a GDP-arányos államháztartási deficit.

A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi oldalának GDP-arányos nagysága nem változik az idei évhez képest. A kiadási tételek többsége az infláció mértékével növekszik, az eddigieknél többet csak a gazdasági funkciókra készül költeni a kormány, elsősorban uniós forrásokból. A kiadási tételek reálértének megtartását, a hiány közel 1 százalékpontos csökkentését, valamint a jelentős jövedelemadó-csökkentést a magán-nyugdíjpénztári vagyon egyhatodának felhasználásából, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításából és a növekedésből fakadó adótöbbletből finanszírozza a kormány. Prognózisunk szerint tartható a jövőre tervezett, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiány.

A fiskális politika szempontjából középtávon jelentős kockázatot jelenthet, hogy átmeneti bevételekből, illetve a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott vagyonból finanszíroz a kormány egyenlegrontó intézkedéseket. Az adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése dinamizálhatja a gazdaságot, a válságadók, és a kiszámíthatóság csökkenése ugyanakkor rontja az üzleti környezetet. A középtávú fiskális kockázatok kezelésére meglátásunk szerint a legmegfelelőbb megoldás a régóta tervezett strukturális átalakítások megvalósítása lenne. Ha ehhez 2011 elején hozzákezd a kormány, akkor közép- és hosszú távon is egyensúlyba hozható a költségvetés.

A főbb makrogazdaság mutatók várható alakulása

 

2009

2010

2011

Bruttó hazai termék (%)

–6,7

1,1

3,3

A háztartások fogyasztási kiadása (%)

–8,1

–1,7

3,0

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%)

–8,0

–3,1

3,8

Kivitel (nemzeti számlák alapján, %)

–9,6

14,3

9,3

Behozatal (nemzeti számlák alapján, %)

–14,6

12,4

9,1

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

3,7

5,5

5,8

Éves fogyasztói árindex (%)

4,2

4,9

4,2

A jegybanki alapkamat év végén

6,25

5,5

6,25

Munkanélküliségi ráta (%)

10,0

11,0

10,6

A bruttó átlagkereset alakulása (%)

0,6

2,6

2,8

A mezőgazdasági hozzáadott értéke (%)

–15,2

–15,0

3,0

Az ipari hozzáadott értéke (%)

–13,1

9,0

7,0

Az építőipari hozzáadott értéke (%)

–6,3

–11,0

4,0

Szolgáltatások hozzáadott értéke (%)

–4,3

–0,2

2,0

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

-0,5

1,0

0,8

Az államháztartás ESA95 egyenlege a GDP százalékában

–4,0

–3,7

–2,9

 
Századvég Gazdaságkutató Zrt.
  • Jog-ÁVH
    Amíg ugyanis akad bárki, akinek van saját identitása, s azt bátran vállalja is, akkor a valósággyártó művek nagy bajba kerülnek.
  • Átadták a Szent Margit Gimnázium tornacsarnokát
    A Szent Margi Gimnázium új tornacsarnokának átadásakor Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője elmondta: a sportolási lehetőségeket biztosító épületek, így a gimnázium új tornacsarnokának megépítése arról szól, hogy a gyermekek kulturált körülmények között felkészüljenek az életre.
  • Háború az új nemzedékért
    Free-SZFE sztory... - Első rész
MTI Hírfelhasználó