Egy fehér néger az unióban - A trükközés nem áll le?
Magyarország 2004-2009 között a leggyengébb csatlakozó ország lett.
2010. december 16. 15:44

Megint elszállni látszik a magyar uniós kommunikáció? Miközben a média megint  harsog, hatalmas lufikat indít a magyar aktivitást méltatva, egyre rosszabb eredményeket ad közre az uniós statisztika.

Az európai uniós támogatások felhasználására irányuló, 2011-2013-ra vonatkozó akciótervek társadalmi egyeztetése után, januárban indulnak az Új Széchenyi Terv pályázatai. A média szerint az első félévben várható pályázati dömpingben a fejlesztést tervező kis- és középvállalkozások „könnyen szerezhetnek” forrást. A legtöbb uniós forrás 2011-ben lesz elérhető.

A mai pályázati rendszerrel azonban a kritikusok szerint az járhat jól, aki esetleg színlelt szerződésekkel, vagy alvállalkozók kiterjedt bevonásával bonyolítja munkáit, miközben az a cél, hogy a bejelentett munkavállalók létszáma emelkedjen. A közepes cégek számára a komplex technológiafejlesztést támogató, garanciaprogrammal kombinált pályázat marad, amin ugyan több pénzt nyerhetnek (legfeljebb 100 millió forintot), de a részvétel jóval több utánajárást igényel, ráadásul felesleges is lehet, mivel pontozásos elbírálással választják ki a nyerteseket. /1/

Az unió legszegényebbjei között?

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legújabb jelentése, 2009-es adatok alapján azt mutatja, hogy Magyarország 65 százalékkal a mezőny alsó harmadában foglal helyet. Luxemburgban a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 271 százalék, több mint két és félszerese az uniós átlagnak, az élmezőnyben - az átlagos uniós GDP-t 20-30 százalékkal meghaladók csoportjában - van Hollandia, Írország, Ausztria és Dánia.  Svédország, Németország, Belgium, Finnország és az Egyesült Királyság 10-20 százalékkal áll az átlag felett van. /2/

Az uniós átlagtól 10-30 százalékkal marad el Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Portugália és Málta. A 30-50 százalékkal elmaradók között Magyarország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország található.

Háborús fogyasztáscsökkentés kell?

Mindez olyan uniós helyzetben jött létre, amit londoni elemzők azzal jellemeznek, hogy most „a fogyasztási kiadások háborús időszakokra jellemző csökkentésére lenne szükség az euró-övezet leggyengébb pénzügyi helyzetű tagállamaiban ahhoz, hogy a valutaunió jelenlegi formájában fennmaradhasson, de erre kevés az esély”. /3/

A Centre for Economics and Business Research helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban 15 százalékkal vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat. Ez nagyobb visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek (a brit fogyasztási kiadások a háború éveiben 14 százalékkal csökkentek).

Valószínűtlen, hogy e békeidőben példátlan életszínvonal-csökkenést el lehetne fogadtatni, ezért a CEBR szakértői legjobb esetben is 1:5, vagyis 20 százalék esélyt látnak arra, hogy az euró-övezet jelenlegi formájában fennmarad.

A trükközés nem áll le?

Már biztos, hogy uniós jelentés készül a magyar vörösiszap-katasztrófáról. Röviddel az október 4-én történt katasztrófa után kért az EU tájékoztatást a magyar hatóságoktól. Most ellenőrzik, hogy átültették-e az esettel összefüggő uniós joganyagot a magyar jogrendszerbe, és betartották-e az uniós irányelveket. Külön vizsgálják, hogy miként került az ajkai timföldgyár működése során keletkezett vörösiszap a nem veszélyes hulladékok kategóriájába.

Mint tudjuk az EU-ban a 7-es PH-jú maradék iszapot már nem tekintik veszélyes hulladéknak. És ezt a minősítést hivatkozták a vétkesek itthon. Miközben az ajkai folyós vörösiszap 12-es PH-val (és afölött) különösen veszélyes hulladéknak minősült volna. Illetve ilyet és ilyen módon az unióban tárolni tilos.

Ha a vizsgálat hiányosságokat tár fel, felszólítják azok pótlására Magyarországot, és úgynevezett kötelességszegési eljárást is indíthatnak. Az illetékes brüsszeli testületnek nem lett volna kötelező vizsgálatot kezdeni, „a magyarországi eset azonban az egyik legnagyobb ipari katasztrófa az unió történetében, ami önmagában elég indok arra, hogy a bizottság elemezzen és megállapításokat tegyen”.

***

1. Eláraszthatja Magyarországot az uniós pénz. 2010.12.15. 14:40:00. Egerszalóki Tímea. napi.hu

2. Magyarország az unió legszegényebbjei közt. 2010.12.15. 17:21:35. MTI-Eco, napi.hu

3. CEBR: "háborús" fogyasztáscsökkentés kell az euróövezet túléléséhez. 2010.12.13.  15:12:08. MTI

4. Mal Zrt.: a diszpécser a hibás? (da) 2010.12.16. 07:00. hirtv.hu

Csorba József, cognopol
MTI Hírfelhasználó