Lengyelország: visszatartják a magánnyugdíj egy részét
Donald Tusk bejelentette, hogy csökkentik az állami nyugdíjkasszából a magánnyugdíjpénztárakba történő átutalások mértékét.
2010. december 31. 16:21

Lengyelország is azt tervezi, hogy csökkenti az állami nyugdíjkasszából történő átutalások mértékét a magánnyugdíjpénztáraknak – jelentette be csütörtökön Donald Tusk, lengyel miniszterelnök.

Ennek értelmében a kötelező magánnyugdíj pénztáraknál a munkavállalói bruttó bér 7.3%-os járulékát úgy osztják fel, hogy abból 2.3% jut a magán nyugdíjpénztári számlára, míg a maradék 5%-ot az állami pénztár számláján fogják tartani. A rendszer várhatóan két évig működik így, ezt követően kicsit visszaemelik a magánnyugdíj pénztárak számára utalható arányt, 3.8%-ra, 2017-től pedig visszaállhat a mostani arány, amennyiben ezt a munkavállaló külön kéri.

A tervek szerint jövő áprilistól lépne életbe az új rendszer. Alapvetően tehát Lengyelország is arra az útra kényszerül, amelyen Magyarország halad, igaz lényegesen kevésbé radikális megoldást választanak a lengyelek, például nem célozzák a magánnyugdíjpénztári számlák teljes felszámolását és állami kezelés alá vételét, valamint az átmeneti időszakot követően visszaállhat az eredeti állapot. Ráadásul a felkészülésre és az átállásra is több időt hagynak, mint amennyi idehaza jutott. Mindezek ellenére sok a hasonlóság a lengyel és a magyar történet között. Ahogyan Budapesten, úgy Varsóban is az államháztartási kényszerpálya miatt avatkozik be a kormány a nyugdíjrendszerbe, hogy az ottani befizetésekkel saját egyenlegét javítsa.

Lengyelországban ráadásul akár komolyabb piaci következményei is lehetnek a befizetések átmeneti részleges felfüggesztésének, ugyanis az ottani tőkepiacon a nagyobb lengyel nyugdíjalapok – összesen 14 regisztrált biztosító – komoly forgalomért felelős, az általuk kezelt vagyon mintegy 70 milliárd dollárt tesz ki, vagyis majdnem 15 ezer milliárd forintot (mint ismeretes a magyar magánnyugdíj pénztári számlákon kevesebb mint 3,000 milliárd forint volt a kezelt vagyon). A lengyel pénzügyi felügyelet becslései szerint ráadásul ezeknek az alapoknak komoly lehet a lengyel részvénypiaci kitettsége, a befektetett vagyon akár 36%-a is nyugodhat részvényekben. Gyakorlatilag emiatt esett délután a lengyel tőzsde, és a zloty is megérezte, mit tervez a kabinet.

Ami még kiemelendő a lengyelek esetében – hasonlóan a magyar történethez – itt is fontos szempont az adósságkezelés és a költségvetési egyenleg megtartása, ugyanis Lengyelországban az államadósság-ráta vészesen közelíti az alkotmányban rögzített, a GDP 55%-ában megállapított plafont. Amennyiben ezt átlépné a mutató, a lengyel kormánynak alkotmányos kötelezettsége lenne, hogy költségvetési megtakarításokból visszavágja az adósságot, amit alkotmányozó többség híján a lengyel kormánynak lényegesen komolyabban kellene vennie, mint adott esetben a magyar kabinet tehetné. A varsói pénzügyminisztérium becslése szerint a lengyel adósságráta a GDP 40%-a körül lenne, ha abból leírhatóvá válna a nyugdíjalapok által birtokolt adósságelem, vagyis erős lehet még a kísértés ennek megkaparintására és bezúzására. Ám ez esetben drasztikusabb, a magyar intézkedésekhez jobban hasonló lépésre lenne szükség Lengyelországban is, a magánnyugdíj vagyon egy részének visszaállamosítására.

kitekinto.hu
MTI Hírfelhasználó