Matolcsy utolsó lehetősége? - repülhet Orbán jobbkeze?
Kétséges a Széll Kálmán Terv sikere, továbbra is hiányzik az alapvető rendszerek finanszírozhatósága és fenntarthatósága - jelentette ki a ma.hu-nak Kiszelly Zoltán. Szomszéd Orsolya a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági miniszterek korántsem mindig töltik ki a ciklust, ha valami rosszul sül el.
2011. március 2. 08:44

Kedd délelőtt ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Orbán-kormány gazdasági programját, a Széll Kálmán Tervet. A ma.hu politológusokat kérdezett.

Végre konkrét dátumok, amiket be is kell tartani

Ez Matolcsy György utolsó lehetősége – reagált Kiszelly Zoltán a ma.hu azon felvetésére, mely szerint mi az üzenete annak, hogy nem Orbán Viktor, hanem Matolcsy György jelentette be a Széll Kálmán Tervet. A politológus emlékeztetett, a miniszterelnök a gazdasági akciótervet és a válságadókat is személyesen ismertette a Parlamentben. Mint fogalmazott, Orbán már többször kiállt Matolcsyért, és jelenlétével ezúttal is személyes, illetve kormányszintű támogatásáról biztosította a nemzetgazdasági minisztert. Ugyanakkor – folytatta –, amennyiben a terv mégsem hozza a várt gazdasági fellendülést, akkor az Matolcsy György kudarca lesz. Kiszelly kitért arra is, hogy Matolcsy az első Orbán-kormány idején a Széchenyi Tervvel emelkedő pályára állította a magyar gazdaságot, ám akkor a 2002-es kormányváltás miatt nem derült ki, hogy hosszútávon is versenyképes-e az a politika. Matolcsyt mindig is különállónak tartották a hazai közgazdászok, ezért ha sikerülne a Széll Kálmán Terv megvalósítása, akkor a miniszter rehabilitációja is megtörténne – fűzte hozzá.

Csakhogy az elemzőnek kétségei vannak a terv sikereit illetően. A program gyenge pontjaként értékelte például az egyszeri bevételek mértékét, és a gazdasági növekedését. Kína fejlődik 8-9 százalékkal, India pedig 6-tal, de hol vagyunk mi tőlük – fogalmazott Kiszelly Zoltán, kiemelve, a környező országokban, mint például Lengyelország vagy Szlovákia is 3 százalék alatt maradt. A politológus hiányolta a konkrétumokat az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás strukturális átalakítása terén is.

Azon kérdésünkre, mely szerint a Széll Kálmán Terv strukturális átalakítás vagy megszorítás, úgy válaszolt: is-is. Példaként a rokkantnyugdíjasok helyzetét emelte ki. Jó iránynak nevezte, hogy százezer embert vissza kívánnak vezetni a munka világába, ugyanakkor véleménye szerint nem tudni, mi lesz a maradék negyedmillió rokkanttal?

Kiszelly Zoltán a programterv pozitív elemeként értékelte a kormány elszántságát és a konkrét dátumok megjelenését. Magyarázatképpen hozzátette: ez a terv kiszámíthatóságát mutatja. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, ha az első megígért programpont nem valósulnak meg időre, akkor a nyugat előtt elveszíti hitelét a kormány. Amennyiben az ütemezéssel nem lehet gond, akkor visszaállhat a bizalom Magyarország irányába – jegyezte meg Kiszelly, aki szerint az uniós elnökség alatt semmiképpen nem veszélyezteti semmi Matolcsy pozícióját, ahogy nyáron sem valószínű, azonban az őszi ülésszak kezdetén, ha nem lesznek eredmények, akkor következmény is lehet. Az pedig – folytatta – a minisztériumi struktúra átalakítását is hozhatja magával.

Sorsdöntő esztendő lesz 2011

Szomszéd Orsolya szerint abból a szempontból nincs jelentősége, hogy Matolcsy ismertette a programot, hiszen Orbán Viktor kormányfőként természetesen a program fő felelőse, és az ellenzék is bizonyára emlékeztet majd erre. Ezzel kapcsolatosan a politológus kitért arra is, hogy a miniszterelnök már az évértékelő beszédében igyekezett Matolcsy György nevéhez kötni a reformokat, a gazdasági miniszterek pedig korántsem mindig töltik ki a ciklust, ha valami rosszul sül el.

A program részleteiről szólva az elemző úgy fogalmazott, hangsúlyozottan egy tervet bontott ki a kormány, a 26 pont csak a sarokszámokat tartalmazza, azonban nincs konkrét összegekre, részletekre lebontva, vagyis mindössze a keretet határozták meg. Véleménye szerint a Navracsics Tibor által ismertetett dátumok és lépések, a hozzájuk rendelt felelősökkel, egy menetrendet jelentenek, amely alapján számon kérhető a tervek teljesülése. „A kiszámíthatóság, tervszerűség fontos üzenet a piac részére, ugyanakkor a kormány számára is lényeges, hogy az egyes határidők elérése során sorban kipipálja az egyes döntéseket, felmutatva, mit végzett el addig” – jegyezte meg.
 
A miniszterelnök által októberben hangoztatott egy éves időtáv jelentőséget nyert, azalatt kell elkezdeni az átalakításokat, hogy azok a ciklus végére beérjenek. Orbán Viktor retorikájának megfelelően sorsdöntő évről van tehát szó, amelyre adtak egy tervet, de az még nem dönti el a fontos részkérdéseket. Az önkormányzatok közszolgáltatási rendszeréről (amely komoly feszültségforrás) például nem esett szó, bizonyára további tárgyalások szükségesek erről a kormányon belül is – figyelmeztetett Szomszéd Orsolya.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint nem véletlenül kezdődött azzal a bejelentés, hogy a kormány leszámolt a „megszorító politikával”, hiszen a Fidesz számára kulcsfontosságú, hogy elkerülje az előző politikai vezetés sorsát. Mint fogalmazott, a legfőbb politikai kockázat éppen abból adódik, hogy valóban megújulásként, reformként élik-e meg az emberek a változtatásokat, vagy megszorításként, amely a bizalomvesztés rizikóját hozza maga után. A társadalmi támogatottság megőrzése különösen fontos a kormány számára, hiszen épp annak hiánya miatt kritizálta a Gyurcsány-féle reformpolitikát – fűzte hozzá.

A politológus leszögezte, az értelmezési küzdelem már tart, ebben a kormánynak arra kell törekednie, hogy világosan elmagyarázza az átalakítások értelmét a választóknak, bemutatva a nyerteseket. Azok számára pedig, akiket kedvezőtlenül érintenek a változtatások, megindokolja, miért éri meg az áldozatvállalás. Természetesen a valódi siker mércéje az lesz, mennyire bizonyulnak hatékonynak az intézkedések, mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket – zárta gondolatait Szomszéd Orsolya.

ma.hu
MTI Hírfelhasználó