Tilos a fogyókúra! - ha kisgyermekekről van szó
Könnyen elszaladhat a ló, ha a nehezen kezelhető gyereknek mindig édességgel kedveskednek.
2011. március 3. 09:52

Bár a túlsúly és az elhízás egyre nagyobb méreteket ölt, nemcsak hazánkban, de szerte a világon is. Az óvodákban, iskolákban egyre több a duci gyerek, kezelésként nem az étel megvonása, hanem a megelőzés a megoldás, hiszen gyermekkorban mind erkölcsileg, mind egészségügyileg elítélendő a fogyókúra. Körülbelül hároméves korig kialakulnak a gyermek táplálkozási szokásai, mit, mikor, mennyit és miért eszik vagy iszik. Ebben az időszakban a szülő leginkább hatással tud lenni gyermeke aktuális és későbbi, felnőttkori étrendjére, és ami a legfontosabb, testtömegére is.

A család menüje igazodjon a kisgyermek igényeihez

A szoptatás végén, majd a bűvös egyéves kor elértével sok szülő fellélegzik, végre nem kell már kétfele főznie, a kisgyermek eheti a család kosztját! Ez azonban nem ilyen egyszerű. A gyerek nem apró felnőtt, még nem kaphatja ugyanazt a menüt, amely rendszerint – a hazai táplálkozási vizsgálatokból is jól látszik – túl sok zsírt, koleszterint, cukrot és sót tartalmaz. A Magyar Gyermekorvosok Társaságaáltal 2010-ben végzett felmérésből[1] kiderült, hogy az 1-3 éves gyermekeket úgy etetjük, hogy nagy valószínűséggel egészségtelen felnőtteket nevelünk, mivel döntően azokat az ételeket eszik, amelyeket a szüleik is. A probléma megoldása az lehet, ha a szülők már a gyermek születése előtt felülbírálják saját étkezési szokásaikat, és úgy alakítják ki az étrendjüket, hogy az majd a gyermekük számára is ideális legyen.

Nehéz eligazodni a sok tanács között

Amikor egy családba újszülött érkezik, a rokonok hamarosan mind különféle, többnyire eltérő gyereknevelési tanácsokkal rukkolnak elő. Ilyenkor hallható a legtöbb olyan mondat, hogy „te már három hónaposan úgy etted a rántott húst, mint más gyerek az anyatejet, mégis felnőttél” vagy „ugyan, semmi baja nem lesz egy kis pörköltszafttól”, és hasonlók. Azonban az 1-3 éves gyermekek emésztőrendszere még nincs felkészülve az ilyen nehezen emészthető, zsíros, túl sok fehérjét tartalmazó fogásokra. A zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, a már adható tojásfehérje, növényi olajok, a sovány húsfélék és tejtermékek, halak mellett az ebben a korban szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmazó tejalapú gyerekital alkothatják a gyermek-étrendet. A szárazhüvelyesek, olajos magvak adásával várjunk addig, míg a gyermek önállóan, félrenyelés nélkül képes enni és emésztőrendszere megbirkózik a bab-, lencsefélék nagyobb élelmirost-tartalmával is.

A mai tudásunk szerint a túl korán bevezetett élelmiszerek akár hosszútávra szóló problémákat is okozhatnak (például táplálékallergiát, - intoleranciát), hiszen ezekre a gyerek szervezete még nincs felkészülve. Jobban tesszük, ha egyéves kortól olyan élelmiszerekkel bővítjük gyermekünk étrendjét, amely kifejezetten az ő igényeinek megfelelően lett kialakítva.

Az étel nem játék

Az élelmiszerek, ételek nem lehetnek a büntetés, jutalmazás eszközei, erre már egészen korán meg kell tanítani a kisgyermeket. Rossz példa rögzülhet, ha a gyereket minden alkalommal megetetjük, amikor sír vagy nyűgős, függetlenül attól, hogy esetleg csak a fáradtság, unalom, hasfájás vagy bármi más áll a háttérben. Könnyen elszaladhat a ló akkor is, ha a nehezen kezelhető gyereknek mindig édességgel kedveskednek. A gyermek így azt tanulja meg, hogy az evés a legjobb fájdalom-, szorongásűző és egyben boldogságfokozó. Később a nagyszülők, rokonok látogatásai kapcsán a nyíltan vagy rejtve adott édességek, sütemények is ezt az összefüggést erősíthetik, amely nagyban elősegíti a gyermekkori túlsúly, elhízás kialakulását. A finomított cukrot tartalmazó üdítők, italok (például az egész nap a cumiból iszogatott cukros tea), édességek a fogaknak is ártanak. A legjobb, ha a gyermek a kezdetektől az élelmiszerek saját, természetes ízét szokja meg. Desszertnek inkább gyümölcsöt vagy gyümölcsturmixot adjunk, így egyben a vitaminok, ásványi anyagok, élelmi rostok pótlásáról is gondoskodhatunk. A reggeli, esti natúr tejalapú gyerekitallal a tehéntej bevezetését tolhatjuk el későbbre, de biztosítjuk gyermekünk számára a szükséges vitaminok, ásványi anyagok jelentős részét is.

A mozgásról se feledkezzünk meg!

Nem mindegy az sem, hogy milyen körülmények között eszik a gyermek, illetve milyen példát lát a szülőktől. Ha sok időt töltünk a televízió, számítógép előtt, előbb-utóbb megéhezünk, de nem szerencsés ilyenkor nekilátni a falatozásnak, mert a figyelmünk a képernyőre, monitorra koncentrál, így nehezen tudjuk kontrollálni, mennyit is eszünk az előttünk levő – többnyire túl sós és zsíros – ételből. Semmiképpen se hagyjuk, hogy gyermekünk az evést pótcselekvésként végezze, így ne ültessük a tévé elé evés közben (sem). Nem csak a túl sok evés miatt lehet ez problémás, de a mozgáshiány miatt is. Kapcsoljuk ki a készüléket és menjünk sétálni, kirándulni vagy csak éppen a játszótérre, a gyermek korától és fizikai képességeitől függően. Ha megszokják, hogy a rendszeres mozgás a napi program része és nem szenvedés, sokkal kisebb lesz az esélyük a túlsúlyra, elhízásra.

Gyerekkorban tilos fogyókúráztatni!

Az újszülötteknek és az alig egy-kétéves kisgyermekeknek még jól is áll a kissé pufókabb testalkat, sőt, kezdetben ez a természetes, mert idővel majd hozzánőnek a súlyukhoz és szépen kialakul az arányos testalkatuk. Ha gyermekorvos is jelzi számunkra, hogy szemünk fénye a korához képest ducibb, akkor se keseredjünk el. Még sok mindent tehetünk a kedvezőtlen tendencia visszafordítására. Ahogy fentebb említettük, egyrészt az étkezések megfelelő összeállítása, másrészt az elegendő mennyiségű mozgás a megoldás, a fogyókúra semmiképpen sem jöhet szóba. Önsanyargató diéta helyett a felnőtteknek helyesebb, ha inkább életmódváltással tesznek egészségükért, mert a szülői minta ebben is döntő jelentőségű. Különösen lányoknál lehet veszélyes, ha gyerekként végigasszisztálták az anyjuk sorozatos fogyókúrás kudarcait, mivel később nagyobb valószínűséggel fognak maguk is hasonlóképpen küzdeni a kilók ellen, mert ezt a mintát követik.

Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők sokszor hibáznak a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.

A korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.



[1]
A felmérést a Trend Budapest Kft. kutatócég készítette, az adatokat dietetikus szakember dolgozta fel a NutriComp Étrend Sport szoftver segítségével 2010 májusában.

 

Kisbögre és Tudomány - Hírlevél
  • Orbán Viktor egész Európára hatással van
    Szeretném elmagyarázni a francia és a nyugati olvasóközönségnek, hogy miért is gyakorol ekkora befolyást az európai politikai életre Magyarország. Fontos, hogy lássák a tendenciákat és a különbségeket – vallja a francia értelmiségi, aki könyvet írt a magyar kormányfőről.
  • Tisztifőorvos: exponenciálisan nő a fertőzöttek száma
    Napról napra, exponenciálisan nő a fertőzöttek száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján pénteken.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó