A Századvég felmérése
A Szent Korona szimbolizálja leginkább Magyarországot!
Az MSZP és az LMP nem vett részt az új Alaptörvénynek sem a vitáján, sem a végleges szavazásán. Mindenféle átoknak, diktatúrának nevezték, s akciót indítottak ellene idehaza és külföldön egyaránt. A liberális lelkületűek különösen sérelmezik, hogy az általuk csak micisapkának nevezett koronás címer megkülönböztetett tisztelettel foglal helyet az új Alkotmányban.
2011. április 23. 09:47

A magyar választók számára a Szent Korona a legerősebb tárgyi szimbólum, amely az országot jelképezi, - derül ki a Századvég legutóbbi kutatásából. Igaz ez annak ellenére, hogy a Szent Korona körül súlyos politikai viharok dúltak a rendszerváltás után és dúlnak a mai napig. A választók véleményét, a nemzeti önazonosság szimbolikáját érdemben nem befolyásolták azok az évtizedes politikai viták, amelyek a Szent Korona körül folytak a rendszerváltást követően, majd új erőre kaptak az Alkotmány körüli aktuális politikai küzdelemben.

A közvéleményt kutató Századvég  kérdése volt:
 

„Az Ön számára melyik az a tárgy, építmény, amely a legerősebben szimbolizálja Magyarországot?”

 

A válaszadók a Szent Koronát azonosítják Magyarországot leginkább kifejező szimbólumként. Második helyen a nemzeti lobogó áll, a megkérdezettek 17,százaléka szerint. Megjelenik még a magyar címer (8,3 %), a Parlament épülete (5,4 %), de szerepel például a Rubik kocka (2,4 %) is a válaszok között.

A többségi véleményt mélyebben elemezve látható, hogy a Szent Korona körüli viták azért nem voltak teljesen hatástalanok. A magukat baloldalinak vallók körében ugyanis a Korona csak 37 százalékos értéket kap, ennek ellenére így is a legnépszerűbb szimbólum. A lobogó ebben a körben 27,2 százalékon áll. A centrum szavazók és a magukat jobboldaliként azonosítók körében azonban már vitathatatlan a  Szent Korona elsőbbsége (53,6 és 61,9 %).

 

(A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatása során - 2011. március 21-25. között - 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.)

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó