Így áll az éghajlatváltozás elleni harc
Ausztráliában akár előrehozott választásokat tarthatnak a tervezett "klímaadó" miatt, miközben a világ országai hétfőtől az üvegházi gázok kibocsátásának mérsékléséről tárgyalnak Bonnban.
2011. június 6. 15:24

Húsz év erőfeszítései ellenére az emberiség több üvegház-hatású gázt enged a bolygó légkörébe, az emisszió kezd rekordméreteket ölteni - írja új jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség. Az anyag kiadását a hétfőn kezdődött, két héten át tartó bonni tárgyalásokhoz időzítették. A tanácskozáson 180 ország képviselői készítik elő az év végi, dél-afrikai ENSZ-klímacsúcsot.

Az éghajlatváltozás elleni harcot súlyosan visszavetette a japán földrengést követő atomerőmű-baleset, mivel megugrott a nukleáris ágazattal szembeni bizalmatlanság - annak ellenére, hogy az atomerőművek gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségű üvegház-hatású gázt bocsátanak ki. Az európai államok között különösen környezettudatos Németország közölte, hogy hátat fordít az atomenergiának. Japán pedig - amely eddig a világ egyik leginkább energiahatékony országa volt - a korábbinál sokkal nagyobb mértékben hagyatkozik majd a fosszilis fűtőanyagokra energiatermelésében.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint fel kell, hogy rázza a világot, hogy a 2008-as szinthez képest - a megújuló energiafajták térnyerése ellenére - nem csökkent, hanem öt százalékkal megugrott a Föld levegőjét melegítő üvegházi gázok emissziója. Ezzel még nehezebb lesz elérni azt a célt, hogy a Föld átlaghőmérséklete maximum két Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás előtti időkhöz képest. Tudósok szerint ez az a pont, amelyen túl a klímaváltozás katasztrofális hatásokkal járhat: megcsappanhatnak az ivóvízforrások, gyakoribbakká válhatnak az aszályok és megemelkedhet a tengerszint. Sokan még a két százalékos célt is túl megengedőnek tartják: Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főfelelőse szerint másfél százalékosnak kell lennie a limitnek.

A szegény országok szerint az iparosodás során a légkörbe üvegházi gázokat pumpáló gazdag államok továbbra sem tesznek eleget saját emissziójuk visszafogásáért. A mellettük kampányoló nemzetközi segélyügynökség, az Oxfam szerint a fejlődő országok nagyobb mértékű vállalásokat tettek az emisszió csökkentésére, mint a gazdagok. A Stockholmi Környezeti Hivatal jelentését idézve az Oxfam megjegyzi: 10 éven belül Kína nagyobb mértékben csökkenti majd kibocsátását, mint az Egyesült Államok.

A gazdag országok hozzáállását azonban jól illusztrálja Ausztrália, ahol előrehozott választásokat tarthatnak a tervezett széndioxid-adó miatt. Felmérések szerint a legtöbb ausztrál az adó ellen van, annak ellenére, hogy hírességek, például Cate Blanchett Oscar-díjas színésznő kampányol mellette. A nyersanyagok bányászatából meggazdagodott, de az extrém időjárás által is érintett országban heves vita folyik az elképzelésről. Az ágazati lobbi szerint 23 ezer munkahely szűnhet meg az adóval, más tanulmányok szerint a bányászatban annak szinte semmi, de más iparágakban lenne az állásokat befolyásoló hatása.

InfoRádió
MTI Hírfelhasználó