Búcsú a búzaégetéstől
2011. június 22. 10:27

Rendelt ideje van mindennek az ég alatt – mondja az írás. A születésnek és a meghalásnak is.

Karsai József mártír szeretne lenni. Nem bír már élni Orbán Viktor Magyarországán. Bevenné az altatót és odaláncolná magát a parlamenthez, hogy ezzel felrázza a nemzetet határon innen és túl. Igaz, az orvos eltiltotta ettől…

Az ember rezignáltan hallgatja az efféle „mártíromságot”, és azon tűnődik mit is írhatna az efféle meglehetősen terrorisztikus jegyeket hordozó – a búzaégetésen és a dinnyedobáláson még egyet csavaró – performanszról…

Egy év alatt annyiszor tettük fel a kérdést: „Na, és hol voltál barátom az elmúlt nyolc évben? Mit dolgoztál? Csak nem te szavaztad meg azt a politikát, amelynek a következtében a magyar állam kikészült – adósság, Őszöd, rendőrterror stb? Akkor nem volt kedved láncolódni és altatót bevenni?”

Rezignáltan elmélkedhetnénk még a demokrácia felfogás sekélyességéről, ami itt balleréknél szokás Tétényi Évától Gréczy Zsolton át egészen a lázongó szakszervezeti főcsővezetőkig: ha nem tetszik a megválasztott többség, akkor ők antidemokratikusak. Az elmúlt egy évben már ezen is sokszorosan túl vagyunk.

De ezúttal egy kép jut eszembe a Csinibabából. A srácok ülnek a moziban és nézik az „Édes életet”. Röpködnek a beszólások a szökőkútban fürdőző Anita Ekberg láttán. Majd valaki felordít: „Nem akarok itt megrohadni”. Majd egy másik hang: „Akkor rohadj meg máshol.”

Vajon Karsai szellemi fürdőző Anita Ekberg-je, amely után olthatatlan vágy emészti a vén battonyai performanszgyárost, azonos mindazzal, amit az elmúlt nyolc esztendőben csinált?

Egy ilyen mártírság marhaságtól a nemzet, jó közelítéssel állíthatjuk, nem lesz felrázva – sem keverve. Battonyán, ahol megint megválasztották a jó öreg dinnyedobálót, biztos lenne, aki elmorzsolna egy könnycseppet a hírre. De ott is megvigasztalódnak majd az időközi választásokon győző új fideszes polgármestertől.

Szóval ideje vagyon a meghalásnak. Az a politika, amelyet Karsai képviselt - halott. Ideje, hogy mindenki és ő is leszálljon erről a döglött lóról – bármennyire szépnek látja is. Ha a valósággal vívott harcban az élet meg a küzdés helyett az altatót választaná, végleg elismeri a vereségét: nincsenek egyéb eszközök a kezében.

PunkRhétor
MTI Hírfelhasználó