Inkább pozitív a közvéleményben a magyar EU-elnökség mérlege
A magyarok fele tartja sikeresnek a soros elnökséget – áll a Policy Solutions és a Medián közös kutatásában, melyet a HVG.hu publikált.
2011. június 29. 13:25

A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 80 százaléka tudta fejből, hogy ezt a pozíciót Magyarország töltötte be 2011 első felében. Az utóbbi hat hónap EU-elnökséggel kapcsolatos hírfolyama ugyan nem ért el mindenkit, de nem is maradt eredmény nélkül: a két intézet 2010 decemberi kutatásában még csak 45 százalék tudott arról, hogy Magyarország milyen szerepet kap majd a következő hónapokban.

A kutatás rámutat: az a tény, hogy viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel. A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a különböző csúcstalálkozókra Gödöllőn került sor. Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat (24 százalék) és a romastratégia körüli munkát (23 százalék) említették. A soros elnökséget politikai szinten hónapokig beárnyékoló – pl. a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant – botrányok és bírálatok csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe. 

Magyarország soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Nem számít meglepetésnek, hogy a fideszesek értékelik a legpozitívabban az elmúlt hat hónapot (82 százalék). Az ellenzéki pártok szavazói közül azonban csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget. Az LMP szavazói (53 százalék) és a jobbikosok (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen. Az utóbbi hat hónapot sikeresnek tartók között az „enyhén pozitív” értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.

Az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában. Az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén. Nem lett tehát népszerűbb az EU az utóbbi hat hónapban, igaz az euroszkepticizmus is maradt az elnökség előtti szinten (24 százalék).

Témaválasztását tekintve a soros elnökség biztosra ment. Olyan célkitűzéseket határozott meg magának a kormány, amelyeket pártokon átívelő egyetértés övezett. Ez a konszenzus az utóbbi hat hónapban enyhén tovább erősödött. Százfokú skálán 71 pont volt fél évvel ezelőtt a Duna-stratégia támogatottsága – ez 2011 júniusában 80 pont. A magyar társadalom ugyancsak egyetért (76 pont, fél éve 74 pont) azzal, hogy közös energiapolitika keretében az Európai Unió önálló gázvezetéket építsen, és a romastratégia szükségességét is elfogadják a magyarok (2010 végén 69, 2011 júniusában 70 pont).

A Policy Solutions és a Medián közvélemény-kutatása 2011. június 9-14. között zajlott 1200 fő személyes megkérdezésével, reprezentatív mintán.

www.policysolutions.hu
  • Szarvas József: El kell vállalni a feladatot!
    Van jó pár olyan gondolatom, kérdésem, amely egy színészi pályára készülő fiatal számára izgalmas lehet. Most a diákokkal együtt magam is pályakezdő leszek. Több mint negyven magam mögött hagyott évaddal.
  • A mezőgazdaság az ország legfontosabb bástyája
    A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a mezőgazdaság és a rá épülő hazai élelmiszeripar az ország legfontosabb bástyája - jelentette ki az agrárminiszter az Északi Agrárszakképzési Centrum gépjárműátadásán kedden Nyíregyházán.
  • Eleven és gazdagodó a nemzeti hagyomány
    Mind a hungarikumokkal, mind a folkTrend! mozgalommal azt mutatjuk be, hogy milyen ma a magyar és milyen lehetne. Tehát nem kell leragadnunk ott, hogy milyen volt. Föl kell mutatnunk azt, hogy ez élő kultúra, sőt elevenebb is lehetne.
MTI Hírfelhasználó