Salamon: az egy- és a kétfordulós rendszer is ösztönözhet koalícióra
A választásirendszer.hu Salamon Lászlóval, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökével, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusával készített interjút.
2011. szeptember 4. 15:16

Minden jel arra mutat, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak előzetes regisztráció után élhetnek választójogukkal, de számos alapkérdés még mindig nem dőlt el a választási reform ügyében. Gulyás Gergely és Molnár Zsolt után Salamon László, Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolt kérdéseinkre.

- Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a választójogi reformot előkészítő albizottság – bár elvi szinten végigtárgyalta a választási rendszer kérdéseit – döntéseket még nem hozott. Így a feltett kérdésekre nem mint az albizottság elnöke, hanem mint a Kereszténydemokrata Néppárt alkotmányjogi – köztük választójogi – kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolok személyes szakmai véleményem alapján. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a KDNP a Fidesz Magyar Polgári Szövetséggel közös álláspont kialakítására törekszik. Ennek eredményeként remélhetőleg mihamarabb – talán már e sorok megjelenésekor is – közös javaslattal fogunk rendelkezni.

- Hogyan ítélné meg röviden a reform előtt álló választási rendszerünket? Melyek voltak Ön szerint a legfőbb erényei, illetve hibái? Fontossági sorrendben melyek azok az elvek, amelyeket Ön érvényre juttatna a választási rendszer reformja során?

- Jelenlegi választási rendszerünk véleményem szerint megfelel az alkotmányos és demokratikus politikai rendszer követelményeinek. Egyes elemeivel kapcsolatban felmerültek alkotmányossági problémák, amelyeket természetesen orvosolni kell, de amelyek a választási rendszer általános értékelésére nem hatnak ki lényegesen. Ezek az alkotmányossági gondok módosításokkal még rendezhetők lennének, de a parlament létszámának közel felére csökkentése az egyéb kérdések megoldásával együtt megkerülhetetlenné teszi az új választási szabályozás kialakítását. Az ennek során érvényre juttatandó elvek olyan egyaránt fontos alkotmányossági alapkövetelmények, melyek rangsorba állítására nem vállalkoznék. Ezen elveket és az egyéb elvi szempontokat a további kérdésekre adott válaszaim tükrözni fogják.

- Milyen politikai, társadalmi vitát, illetve konzultációs eljárást tart szükségesnek az új választási rendszer kialakítása során?

- Mivel a választójog kérdésköre az alkotmányos rendszer világának talán legérzékenyebb területe, nyilvánvaló, hogy annak társadalmi megvitatása több mint szükséges, egyszerűen elkerülhetetlen. Fontosnak tartom a szakmai és politikai konzultációk lefolytatását is, aminek eredményétől azt várom, hogy a választási rendszerre vonatkozó jogi szabályozás végső formája a kormányzó pártszövetségen túlmenő egyetértéssel kerüljön kialakításra.

- A választókerületi aránytalanságból fakadó alkotmányos feszültség közismert. Kevésbé az, hogy ennek feloldásához nem elegendő új választókerületi térképet alkotni, hanem törvényi garanciákra is szükség van annak érdekében, hogy a későbbiekben soha ne állhasson elő a maihoz hasonló, az egyenlő választójog elvét sértő aránytalanság. Milyen törvényi biztosítékokra számíthatunk? Bekerül-e a törvénybe, hogy a választókerületek lélekszáma legfeljebb milyen mértékben térhet el az átlagtól? Az Országgyűlés hatásköre lesz a határkijelölés, vagy elképzelhető, hogy brit mintára létrehoznak egy – a Political Capital által egyébként 2007 óta szorgalmazott – független határkijelölő bizottságot? Rögzíteni fogják-e, hogy választókerületet csak összefüggő területen lehet létrehozni, és hogy azok ne léphessék át a megyehatárokat?

- Véleményem szerint alapelvi szinten bekerülhetne a törvénybe a választókerületek lélekszáma megengedhető eltérésének mértékét megjelölő utalás. Jó megoldásnak gondolom, hogy az országgyűlés hatáskörét képezze a választókerületi beosztás korrekciójának joga, ami egyébként is mellőzhetetlen abban az esetben, ha a választókerületi beosztást sarkalatos törvény fogja szabályozni. Kérdésükre reagálva megjegyzem, hogy a brit megoldásban alkalmazott határkijelölő bizottság nem döntési, hanem javaslattételi jogosultsággal rendelkezik.

Célszerű és helyes megoldásnak tartom, hogy a választókerületeket összefüggő területeken alakítsuk ki, illetve hogy azok a megyehatárokat ne lépjék át, bár ezeket a szempontokat nem tekintem kivételt nem engedő kardinális, illetve alkotmányossági kérdéseknek.

- Szintén alkotmányos mulasztás terheli a külképviseleti szavazás intézményét, ami abból fakad, hogy nem tudnak élni választójogukkal azok az állampolgárok, akik külföldön tartózkodnak a magyarországi választás napján, de még itthon vannak a külképviseleti szavazás napján. Milyen megoldásra számíthatunk?

- A felvetett kérdést olyan szakmai részproblémának tartom, melyre a jelenlegi szavazástechnikai szabályok mellett is kialakítható megoldás. A technikai részletek kidolgozása – ide értve a szavazás titkosságának technikai garanciáit is – politikai tartalom nélküli szakértői feladat.

- Bár csak 2010-ben vált látványossá, régen rendezetlen az igazolással szavazás problémája is. Elképzelhető-e, hogy megtalálják a módját annak, hogy a lakóhelyüktől távol (de belföldön) szavazók a saját lakóhely szerinti egyéni választókerület képviselőjelöltjei közül válasszanak, kiiktatva ezzel a voksturizmus nemkívánatos hatásait?

- A voksturizmus jelenségét a jelenlegi garanciális szabályok, amennyire csak lehet, kizárják. A választások statisztikai adatainak tükrében ilyen természetű választási manipuláció egyébként nem igazolható. Ezzel együtt véleményem szerint logisztikailag nem lehetetlen olyan rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a saját lakóhely szerinti képviselőjelöltek közüli választást. Mindenesetre ez nem alkotmányossági követelmény.

- Milyen módon gyakorolhatják választójogukat a külhoni magyar állampolgárok? Ugyanarra az országos listára szavazhatnak majd határon innen és túl, vagy inkább a külhoni magyarok képviseletét ellátó extra mandátumok létrehozására számíthatunk? Hogyan egyeztethető össze az egyenlő választójog elvével, ha határon innen két (egyéni+listás), határon túl pedig csak egy (listás) szavazata lesz a választópolgároknak? Van-e információ arról, hányan lehetnek azok, akik az elmúlt évtizedek során elvándoroltak Magyarországról, de nem veszítették el magyar állampolgárságukat?

- Politikai akaratot tekintve csak az MSZP zárkózik el kategorikusan a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok választójogának megadásától. A KDNP ennek módját illetően nyitott a különböző megoldásokra, így arra is, hogy határainkon kívül élő honfitársaink az országos listára szavazhassanak.

Tekintettel arra, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alkotmány Szabadság és felelősség címszava alatti XXIII. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi a választójog teljességének magyarországi lakóhelyhez kötését, nézetem szerint nem sérti az alkotmányban foglalt alapelveket olyan megoldás, ha a külhoni magyarok csak listás szavazattal rendelkeznek.

Az emigrációban élő magyar állampolgárok számáról információ nem áll a rendelkezésemre, és ilyen nyilvántartás jelenleg tudtommal nincs. Úgy gondolom, hogy az ebből adódó nehézségek kezelésére, illetve problémák elkerülésére a regisztrált szavazói státus intézményesítése jelenthet megoldást.

- Bár a mai kormánypártok világos ígérete volt a kisebb, mintegy kétszáz fős parlament létrehozása, mind a T/18-as törvényjavaslat, mind az idén július 9-én bejelentett elképzelések feszültségeiből látszik, hogy a jelenleg hatályos választási rendszer három (egyéni + listás + kompenzációs) pillérének és az egyéni képviselet előnyeinek megtartása (tehát a túl nagy létszámú kerületek elkerülése) mellett nehéz a kétszáz fős korláton belül maradni. Az itt felsoroltak közül mely megoldás(ok)nak van a legnagyobb realitása (figyelmen kívül hagyva az esetleges extra mandátumokat)?

- A kérdés kapcsán felsorolt megoldások véleményem szerint alkotmányosak, és bármelyik alkalmazható a demokratikus politikai rendszerben. (A konszenzuális és a döntésorientált demokrácia egyaránt demokrácia.) A felvázolt megoldások közül személy szerint a másodikként említett (a T/18-as törvényjavaslathoz hasonló) megoldás áll hozzám a legközelebb.

- Nem túl kockázatos a kormánypártok számára, hogy a második forduló várható kiiktatásával már a jelöltállítási időszakban szövetségkötésre ösztönzi politikai ellenfeleit?

- Szövetségkötésre más-más módon az egyfordulós, illetve a kétfordulós rendszer is ösztönözheti a pártokat. A kétfordulós rendszer leginkább a választópolgárok másodlagos pártpreferenciája szempontjából bírhat jelentőséggel. A nemzetközi gyakorlat tükrében azonban mindkét megoldás egyformán alkotmányosnak és demokratikusnak tekinthető.

- Milyen, a választás tisztaságát elősegítő intézkedésekre számíthatunk? Elképzelhető-e például, hogy a közismerten rengeteg visszaélésre lehetőséget biztosító, adatvédelmi aggályokat felvető ajánlószelvény-rendszert egy korszerűbb, átláthatóbb jelöltállítási szisztémára cserélik le?

- Véleményem szerint a választások tisztaságát a jelenlegi kiterjedt garanciarendszer megfelelően biztosítja. Az ajánlószelvényekkel történő ajánlást illetően az a véleményem, hogy a hamisítási kísérletek lelepleződése éppen a garanciarendszer megfelelő működését igazolja.

választásirendszer.hu, Political Capital
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó