Kávé és emésztőrendszer
A legfrissebb vizsgálatok szerint a mértékletes kávéfogyasztás nemcsak biztonságos, hanem egyenesen jótékony hatású lehet az egészségre.
2011. november 5. 15:45

A kávéfogyasztás és az egészség kapcsolata foglalkoztatja mind a kutatókat, mind a fogyasztókat. Ebben jelentős szerepet játszanak a médiában is megjelenő tudományos eredmények. Habár a kávé lehetséges egészségügyi hatásairól folyó vita a 90-es évek óta tart, csak napjainkban merült fel, hogy a kávé az emésztőrendszer természetes élőflórájára is hatással van. A tápcsatornában élő mikroflóra meghatározó szerepet játszik az emberi táplálkozásban és az egészségben, illetve feltehetőleg a kávé számos hatása az emberi emésztésben és anyagcserében részt vevő baktériumok számára tápanyagként szolgáló kávéösszetevőknek tulajdonítható.

Habár az egyéni jellegzetességek miatt nem létezik teljesen általánosítható meghatározás arra, hogy milyen az egészséges, standardizált bélrendszer, a tudományos bizonyítékok szerint a kávéfogyasztás pozitív hatással van a tápcsatorna mikrobaközösségére. Az évek óta szaporodó meggyőző kutatási eredmények ellenére sokan még ma is ódzkodnak a kávéfogyasztástól, mivel azt gondolják, károsan hat egészségükre. A legfrissebb vizsgálatok szerint a mértékletes kávéfogyasztás nemcsak biztonságos, hanem egyenesen jótékony hatású lehet az egészségre.

Milyen az egészséges emésztés?

Széles körben elfogadott, hogy optimális körülmények között a tápcsatorna és az abban élő mikrobaközösségek biztosítják a megfelelő emésztést és a táplálékból történő energia-felvételt, segítik a méreganyagok és más kártékony anyagok eltávolítását a szervezetből, valamint védelmet nyújtanak az allergénekkel és az idegen mikrobákkal szemben. Abban azonban nincs teljes egyetértés, hogy milyen is az egészséges emésztés, illetve az egészséges emésztőrendszer, hisz igen változatos élettani paraméterek figyelhetők meg különböző egészséges egyedek, illetve eltérő kultúrák és népcsoportok összehasonlításakor is. Az egészséges emésztőrendszer általánosan elfogadott meghatározásának, illetve jellemzésének hiányában nehéz megállapítani, melyek az emésztőrendszer egészségügyi követelményei. Éppen ezért nem meglepő, hogy mind a táplálkozástudományi, mind az élelmiszeripari kutatások behatóan vizsgálják az egészséges emésztést annak érdekében, hogy szabványosítani lehessen az optimális (vagy legalábbis normális) emésztőrendszeri működést, és így megérthessük, mit is tekinthetünk egészséges tápcsatornának.

Az utóbbi évek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy ebben alapvető szerepet játszanak a tápcsatornában élő mikrobák, azaz a bélflóra. A mikroflóra összetételére vonatkozó legújabb eredmények nagy része, a korábban alkalmazott bakteriológiai tenyésztésen alapuló becslési módszerek helyett, genetikai elemző technikákon alapul, így jóval pontosabb eredményt ad.

Tudta-e?
A kávézás csökkenti a szájüregi, a nyelőcső- és garatdaganatok kialakulásának kockázatát, fogyasztásakor ritkábban alakul ki epekő, májkárosodás és 2-es típusú cukorbetegség, fokozza az agyműködést és csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét is. Igazolták azt is, hogy a kávé javítja az emésztőrendszer egészségét is.


A kávé jótékony hatásai

Habár a kávé tápértékét hagyományosan alacsonynak tartják, rendszeres fogyasztásának szerteágazó egészségügyi hatásai vannak. A kávéból készült italok jelentős mennyiségű vízoldékony rostot, valamint fenolos vegyületet (klorogén-savat) tartalmaznak, amelyek a vastagbél-baktériumok könnyen hasznosítható tápanyagai.

A 90-es évek végén végzett vizsgálati tanulmány szerint a kávé rostanyagai csökkenthetik a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét. Habár a prebiotikumok (főleg növényi rostok, melyek a baktériumok tápanyagai) elméletét csak néhány éve dolgozták ki, ez a vizsgálat igazolta, hogy a kávé jótékony hatású étkezési finomrostokat tartalmaz. Néhány évvel később egy spanyol kutatócsoport igazolta, hogy a főzött kávé nemcsak étkezési rostokat tartalmaz jelentős mennyiségben, hanem antioxidáns hatásukról ismert fenoloid vegyületekben is igen gazdag. Ezt a megfigyelést számos más vizsgálat is megerősítette, ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a bélbaktériumok egyes csoportjai a kávé egyébként emészthetetlen rostanyagait is képesek hasznosítani.

A kávé emészthetősége

A szerzők egészséges vizsgálati alanyoktól kértek székletmintát, és ebből olyan folyadékkultúrát készítettek, amelyben a székletben élő baktériumok számára egyedüli energiaforrásként a milliliterenként 1,5 mg, filteres kávékészítményből kivont rostanyag szolgált. A szerzők a tenyésztési kísérlet során molekuláris biológiai módszerekkel a széklet mikrobaközösségének jelentős megváltozását mutatták ki a különféle rendszertani csoportok esetében. A mikroorganizmusok elsődleges végtermékei rövid szénláncú zsírsavak voltak (pl. ecetsav, propionsav, vajsav), amelyekről korábban már igazolták, hogy segítik a tápcsatorna egészségének megőrzését. Miközben a főzött kávé vízoldékony rostjai nagyrészt a bélflóra tápanyagaiul szolgáló poliszacharidokból állnak, az emberi bélflóra a kávé egyéb vegyületeit is le tudta bontani. Ráadásul mivel a kávészemekben található poliszacharidok szerkezete valamelyest függ a kávénövény fajtájától, a pörkölés mértékétől és az elkészítési módtól, valószínűleg ezek a tényezők is befolyásolják a poliszacharidok emészthetőségét az emberi bélrendszerben.

Bifidobaktériumok szaporodása kávéfogyasztás hatására

A Nestlé Research Center munkatársai azt vizsgálták, hogy egy zöld és pörkölt kávészemek vizes kioldásával készített instant kávé mértékletes fogyasztása milyen hatással van az emberi bélbaktérium-közösségek általános összetételére. 16 egészséges önkéntest kértek fel arra, hogy három héten át igyanak naponta három csésze kávét. Azt is kérték tőlük, hogy ne fogyasszanak semmilyen probiotikus táplálék-kiegészítőt, vagy fermentált termékeket. A kávéfogyasztás előtt és után vett székletminták összevetése alapján a mérhető bifidobaktérium (emésztőrendszeri) fajok száma megnőtt. Ez a növekedés azon önkéntesek esetében volt a legjelentősebb, akiknél a vizsgálat elején a legalacsonyabb bifidobaktérium-számot tapasztalták. Néhány egyéb tanulmány is a bifidobaktérium-fajok emésztőrendszeri aktivitásának növekedéséről számolt be. Habár a vizsgálatsorozat célja nem az egészségügyi állapot tanulmányozása volt, az eredmények alapján kidolgozhatóak olyan jövőbeli stratégiák, amelyekkel azonosíthatóak a lakosság azon rétegei, akik tápcsatornájukban kevés bifidobaktériummal rendelkeznek (pl. az idősek), és akik számára a kávéfogyasztás jótékony hatású lehet. Eredményeik egészségügyi előnyeit és biológiai helytállóságát még vizsgálni kell, és a bifidobaktérium-fajok elszaporodásáért felelős pontos kávé-összetevők is azonosításra várnak. Jelenleg csak a kávé bifidogén hatását fogalmazhatjuk meg. A hatás hátterében állhatnak a klorogénsavak, azaz a koffeinsav kinasavval alkotott észterei is, mivel korábban már igazolták, hogy a

Tudta-e?
Mintegy 1014 különféle mikroorganizmus él testünk külső és belső felszínein, amelyek nagy része a vastagbél távolabbi szakaszában található. Ezeknek egyaránt lehetnek előnyös és hátrányos egészségügyi hatásai. Az étrend megváltoztatásával elérhető ideális mikrobiális egyensúly fontos módszere a krónikus és a fertőző betegségek megelőzésére irányuló kutatásoknak.

Bifidobaktérium kisokos

Az emésztőrendszer egyik legsokoldalúbb és legellenállóbb baktériumtörzsei a bifidobaktériumok, melyek mindannyiunkban megtalálhatóak. E baktériumok óriási regenerációs képességgel rendelkeznek, képesek meggátolni a bélnyálkahártyán ugyancsak helyet foglaló vírusok, gombák, paraziták szaporodását; helyreállítják és megőrzik az emésztőrendszer eredeti egyensúlyát. Fő táplálékforrásuk a növényi eredetű, vízben nem oldódó rostok. Szerkezetileg minél apróbbra bontott formában kerülnek a bélrendszerbe ezek a rostok, annál hozzáférhetőbb és hasznosabb táplálékként szolgálnak ezen mikroflórának.

A bélbaktériumok e vegyületeket is képesek hasznosítani. A lassú bélmozgások és a székrekedés fontos egészségügyi problémák. A kiegészítőként nagy mennyiségű, kávézaccból nyert rostot tartalmazó kávékeverékből készült italok ajánlhatók a székrekedés természetes kezelésére.

További kísérletek a kávé és az emésztőrendszer élettanának kapcsolatáról

Egy, a japán Ajinomoto General Foods támogatásával végzett kísérletsorozatban, prebiotikus hatással rendelkező, a kávéban alapvetően jelen lévő manno-oligoszacharidokat (mos) tartalmazó kávékeverékből készült ital fogyasztására kértek fel önkénteseket, majd vizsgálták székelési szokásaikat és székletük mikrobaközösségét. A kutatók megfigyelései szerint napi két csészényi kávékészítmény két héten át tartó fogyasztása után hasmenés kialakulása nélkül fokozódtak a bélmozgások, és kis mértékben megemelkedett a székletből kitenyészthető bifidobaktérium-populációk száma, ezek az eredmények pedig utalhatnak a kávé emésztőrendszer élettanára gyakorolt hatásra. Egy hasonló, nyolc önkéntes felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban két héten át tartó, kávéból kivont manno-oligoszacharidok fogyasztása megnövelte a székelések gyakoriságát, és megemelte a bifidobaktérium fajok arányát a székletben. A szerzők vizsgálták a mos-t tartalmazó kávéitalok fogyasztásának hatását a széklettel leadott zsírmennyiségre is. Habár ezen összetevők új felhasználási lehetőségeinek feltárása érdekes irányvonal lehet, a megfigyelések jelentőségét az elhízás kezelésében ennél sokkal alaposabb klinikai kutatásokkal kell még megvizsgálni.

Ezen megfigyelések biológia helytállóságát azonban még vizsgálni kell. Fontos tény mindazonáltal, hogy az egészséges tápcsatorna jellemzőire irányuló kutatások különösen sokat segíthetnek annak értékelésében, milyen hatást gyakorol a kávé, illetve az egyéb hasonló tápanyagok az emésztőrendszer egészégére.

Nestlé Életmód Iránytű - hírlevél
  • Hunyadiról, a keresztény világ hőséről az őszi Aracsban
    „A keresztény világ legnagyobb hőse, Hunyadi János egyetemes volta az 1444. évi várnai csata után Kelettől Nyugatig új távlatokba ért, ami művelődéstörténeti értelemben hatalmas jelentőségű” – olvasható az Aracs őszi, jelképesen október 23-ai számában.
  • A bővítési portfólió elnyerése nagy diplomáciai siker
    A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése; ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell, amely a következő év első negyedévére készülhet el, és ami adócsökkentésen alapulhat majd - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, pénteken.
  • Bővülő védelmi együttműködés
    Benkő Tibor honvédelmi miniszter meghívására Budapestre érkezett november 22-én Marina Pendeš bosznia-hercegovinai védelmi miniszter. A tárcavezetők a két ország védelmi együttműködésének bővítési lehetőségeiről tárgyaltak.
MTI Hírfelhasználó