Hogy is van ez?
Önök, szocialisták, gyurcsányabbak Gyurcsánynál Gyurcsány nélkül is! Mindenképpen üdvözlöm és köszönöm, hogy a Jobbik aggódik a cigányság sorsáért! Már az sem igaz, amit kérdez! A Kossuth rádió középhullámú adása. Komáromi erődrendszer. Egekbe emelik a bölcsődei térítési díjakat? Szoktak egyeztetni egymással? Miniszterelnök úr, meddig kíván mulasztásos törvénysértésben lenni?
2011. november 25. 09:49

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az egyszerű, „mezítlábas kérdések” műfaját.  Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Az ellenzékiek harsányabban, a kormánypártiak szolidabban. Szólásaik majd mindig költőiek, már a címűkben hordozzák ítéletüket. Persze a válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallózzuk legutóbbi szónoklataikat.

 

A családbarát kormány egekbe emeli a bölcsődei térítési díjakat?

PÁL TIBOR, (MSZP): - Újabb megszorítást tervez a kormány! Az egyik legújabb tervük szerint lehetővé teszik, hogy a bölcsődék az étkeztetési díjon felül is szedhessenek térítési díjat. Ez - akárhogyan is magyarázzák - azt jelenti, hogy sok tízezer családnak emelkedni fognak a kiadásai. Ismét azoktól várják el, hogy többet adjanak a közösbe, akik erre csak nehezen vagy sehogy sem képesek.

- Államtitkár Úr! Önök nem hoznak létre új bölcsődei férőhelyeket, nem emelik az állami támogatást, viszont elvárják a fiatal gyermekes családoktól, hogy többet, akár a dupláját fizessék a bölcsődéért, mint ahogy korábban tették. Idén egyszer már emelték a térítési díjat, ezt most megtetézik az újabb terveikkel. Az étkezésen felül most már a gondozásért is lehet kérni térítési díjat, amelynek az összege az egy főre eső jövedelem 25 százaléka is lehet. Ez azt jelenti, hogy ha például egy 4 fős családban 180 ezer forint a bevétel, akkor akár a térítési díj 10 ezer forinttal is megnőhet. Eddig fizettek 6-7 ezer forintot, most 17-18 ezer forint is lehet a bölcsődei térítési díj. Mindezt egy olyan kormány teszi, amelyik azt hangoztatta magáról, hogy családbarát. Egy olyan kormány, amelyik állítólag a családpolitikát, a családok támogatását, a népesedés ösztönzését, a gyermekvállalás segítését tűzte a zászlajára. Mindezek alapján kérdezem:

  • Mekkora bevételre számítanak a szülőktől az ismét megemelt térítési díjból?
  • Ez a módosítás segíti-e a gyermekvállalást?
  • Számíthatnak-e az óvodába járó gyermekek szülei arra, hogy esetleg ott is bevezetik a gondozási díjat, és a közeljövőben nekik is akár 8-10 ezer forinttal több térítési díjat kell fizetniük?

***

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Önök, szocialisták, gyurcsányabbak Gyurcsánynál Gyurcsány nélkül is. Ön panaszkodik, hogy nem nőtt a normatíva összege, pont Ön is engedelmesen igent nyomott 2008-ban és 2009-ben, amikor megszavazták a bölcsődei támogatások drasztikus csökkentését. Látom, bólogat, emlékszik rá, nagyon szomorú ez!

- Képviselő Úr! A térítési díj bevezetésének a célja egyébként az eddigi igazságtalan rendszer felszámolása, amely jövedelemtől függetlenül azonos terheket ró a családokra. A rászoruló, valamint a több gyermeket nevelő és a fogyatékkal élő, beteg gyermekeket gondozó családok változatlan kedvezményekkel vehetik igénybe az ellátást. A térítési díj bevezetésének lehetősége, valamint a díj meghatározása a fenntartó önkormányzat döntése alapján történhet. A mértéke egyedi esetekben mérsékelhető, elengedhető, mindezzel rugalmasan igazodva az élethelyzetekhez.

- Képviselő Úr! A tervezet szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a családban egy főre eső nettó jövedelem 25 százalékát. Az intézkedés a bölcsődefenntartók terheit csökkenti, ezzel motiválva őket további férőhelyek létesítésére. Ha a család egy főre eső jövedelme nem éri el a 37 ezer forintot, akkor térítésmentes a szolgáltatás, azaz ha az ön által kérdezett négytagú család jövedelme 144 ezer forint, akkor egyetlen fillért sem kell fizetniük. Az intézkedés a gyermekvállalásra pozitív hatással is lehet, ugyanis a három- vagy többgyermekes családok térítésmentesen vehetik igénybe a bölcsődét.

- Képviselő Úr! Tájékoztatom önt arról is, hogy a kormány támogatásával, uniós források felhasználásával mintegy 8,5 milliárd forintból újabb ezer bölcsődei férőhely létesülhet 2012-től.

 

Hogy is van ez? Szoktak önök egyeztetni egymással?

MIRKÓCZKI ÁDÁM, (Jobbik): - Államtitkár Úr! A helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezete szerint a 2000 lakos alatti helységekben nem működhet tovább önálló önkormányzati hivatal, vagyis 2013-től társulásra késztetik, vagy inkább kényszerítik a 2000 lakos alatti településeket. Nemes egyszerűséggel: bizonyos szempontból akár falurombolásnak is nevezhetnénk ezt a kormány által megvalósítani tervezett intézkedést.

- Nézzük meg a 2000 fő alatti településeken élők körében a magyarság, illetve a cigányság népességarányát! Egy néhány évvel ezelőtti statisztika alapján megállapítható, hogy a 2000 fő alatti településeken él a teljes népesség közel 17 százaléka, a cigányság 40 százaléka, míg az 1000 fő alatti aprófalvakban - orvos, gyógyszertár, óvoda, iskola nélkül, teszem hozzá, pedig az összlakosság közel 8 százaléka - a cigányság mintegy 20 százaléka. Ebből az következik, hogy azokon a településeken, amelyeket negatívan érint az önkormányzati törvény, a lakosság körében jóval magasabb a cigányság aránya, mint a teljes népességben.

- Államtitkár Úr! Itt van mindjárt a romastratégia. Ebben azt olvashatjuk, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben él az ország teljes népességének 10 százaléka, 33 kistérségből 22-ben nincs 10 ezer fő feletti település. E térségekben jellemzően nem versenyképes az oktatás, magas a gyermekszegénység, rossz az egészségügyi helyzet. Döntően ez Észak-Magyarország, Dél- és Nyugat-Dunántúl aprófalvas térségeit érinti. A kulturális intézmények közül is leginkább a kiterjedt hálózatot alkotó könyvtárak száma csappant meg itt leginkább, kétharmadára csökkent. A romastratégiában fölvázolt megoldás szerint a társadalmi-gazdasági problémák területi koncentrálódásának kezeléséhez szakterületeken átívelő, átfogó megközelítésű programokra van szükség. A kérdés továbbra is az:

  • Nem érez-e ellentmondást a bemutatott önkormányzati tervek és a romastratégia között?
  • Végiggondolták mindezt?
  • Hogyan tovább?
  • Egyeztetnek-e a későbbiekben?

***

TÁLLAI ANDRÁS, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Mindenképpen üdvözlendő, hogy a Jobbik politikája, ami a cigányságot illeti, megváltozott, és most már önök is belátják, hogy a cigányság olyan helyzetben van, hogy segíteni kell, programokat kell indítani, mert eddig úgy éreztük, hogy csak politikai haszonszerzés céljából foglalkoztak a cigánysággal mint népcsoporttal és réteggel. Tehát mindenképpen üdvözlöm és köszönöm, hogy aggódik a cigányság sorsáért.

- Képviselő Úr! Biztosan tudja, hogy ma is működnek körjegyzőségek Magyarországon, aminek lényegében az új neve a közös hivatal lesz majd. Ma Magyarországon 768 körjegyzőség van, és 2066 település van a körjegyzőségben benne. Ez azt jelenti, hogy 1300 településnek ma sincs önálló hivatala, nincs önálló jegyzője. Tehát ez a fogalom ismert, egyébként 140 évvel ezelőtt éppen Magyarországon találták ki azt a rendszert, hogy a településeknek közösen szervezik meg a közszolgáltatásokat és az önkormányzati szolgáltatásokat.

- Megnyugtatom a képviselő urat, hogy a legkisebb településen, a legrosszabb helyzetben lévő településen is a lakosság meg fogja kapni a közszolgáltatásokat. Meg fogja kapni az önkormányzat által törvényben előírt szolgáltatásokat, így az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is. Egyébként a benyújtott köznevelési törvény éppen azt tartalmazza, hogy azokon a településeken, ahol 8 szülő kéri azt, hogy oktatási szolgáltatást biztosítsanak számukra helyben, a törvény kötelezővé teszi az adott településen. A benyújtott törvényjavaslatok - benne az önkormányzati törvény és a köznevelési törvény - tehát nemhogy hátrányba hozzák a kisebb településeket, hanem éppen ellenkezőleg, mint ahogyan ön állítja és aggódik, előnyben fognak részesülni.

 

A kormány a tényekkel is háborút vív?

OSZTOLYKÁN ÁGNES, (LMP): - Államtitkár Úr! Európai viszonylatban Magyarország rendelkezik az egyik legigazságtalanabb és esélyegyenlőtlenebb iskolarendszerrel. A gyermek szüleinek társadalmi és gazdasági hovatartozása a gyermek születésétől fogva meghatározza jövőbeni helyét a társadalomban. Ennek a gyermeknek jövőbeni esélyein csak az iskola javíthatna, azonban Magyarországon az iskolák között is hatalmas különbségek vannak. Éppen ezért az iskolák államosítása bizonyos szempontból lehetőséget adna a kiegyenlítésre, a társadalmi viszonyok kompenzálására, amely bizonyítottan csak integrációval és egyéni fejlesztéssel lehetséges. Sajnálatos módon azonban a kormány homlokegyenest szembemegy ezzel.

- Államtitkár Úr! Az előttünk lévő köznevelési törvényben szereplő kisegítő osztályokkal, a Híd-programmal, a tankötelezettségi kor leszállításával az eleve szelektív iskolarendszerbe további szegregáló elemeket épít, amelyek felzárkóztatás-ellenesek, tehát gyermek- és társadalomellenesek. A törvény ahelyett, hogy a hátrányokat kompenzálná, csak tovább erősíti annak a generációk közötti újratermelődését. Ahelyett, hogy egyéni fejlesztést alkalmazva az alapképességeket erősítenék, csak egy lemoshatatlan pecsétet nyomnak a gyermek homlokára. Mondjuk ki: ez egy zárt rendszer, amelyből kilépni, kikerülni lehetetlen vállalkozás. Kérdezem:

  • Milyen elemzés, hatástanulmány, esetleg titkos háttértanulmány indokolja a szegregációt erősítő elemeket a törvényben?

***

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Tisztelt Képviselő Asszony! Ön, önök - oktatási kérdésekben legalábbis - ugyanazt mondják, mint amit az SZDSZ-től hallottunk évtizedeken át. Önök pont úgy beszélnek, gondolkodnak, mint liberális elődeik, és egyre inkább ugyanazon a már-már erőszakos hangon, mint most is hallottuk öntől. Pedig jó lenne, ha észrevenné, hogy az önből áradó indulat nem a mi kormányzásunk, hanem az előző szocialista-liberális kormányok elhibázott oktatáspolitikája ellen irányul.

- Tisztelt Képviselő Asszony! Nézzük, mit értek el az önök liberális elődei azokkal a módszerekkel, amiket ön javasol most a kormánynak. Az elmúlt évtizedben csak nőttek a különbségek, felzárkóztatás helyett lecsúszás lett az eredmény. Amit az előző kormányok integráció címén csináltak, annak katasztrofális következményei lettek. Olyan iskolák jöttek létre sok helyen, ahonnan - ha nagy volt a roma kisebbség létszáma - a szülők inkább másik iskolába vitték a gyerekeket, akár utaztatás árán is. A liberális-szocialista kormány integráció címén megvalósította a szegregált iskolarendszert.

- Tisztelt Képviselő Asszony! Ma sokan nem kapják meg sem az óvodai ellátásban, sem az iskolában a megfelelő felkészítést, ezért ma sokan funkcionális analfabétaként hagyják el az iskolát. A nemzeti együttműködés kormánya az osztállyal együtt nevelve külön is segítené a rászorulókat, hogy végre valóban felzárkózzanak társaikhoz. Mi a Híd-programokat kínáljuk az integráció lehetőségeként.

- Tisztelt Képviselő Asszony! Már az sem igaz, amit kérdez! Amit ön integrációnak hív, annak az előző kormányok idején - láthattuk - nagyon durva szegregáció lett az eredménye. Amit ön szegregációnak hív, az el fog vezetni a társadalmi felzárkózáshoz. De mi nem kívánunk a szavakon vitatkozni, hanem segíteni kívánunk és ezt is tesszük.

 

A Kossuth rádió középhullámú adása

PÁLFFY ISTVÁN, (KDNP): - A nyár folyamán az esti óráktól megszűnt a Kossuth rádió középhullámú adása. Ez az intézkedés nagy felháborodást okozott határon innen és túl.

A közönségszolgálathoz érkezett sok-sok panaszos levél egyike írja például: Ausztriában dolgozik, az egyetlen kapcsolata Magyarországgal a Kossuth rádió volt. Este 9 után szokta hallgatni, ebből sajnos kizárták. Szerinte botrányos ez az intézkedés. Marosvásárhelyről írja egy másik hallgató: megdöbbenve vették tudomásul: kedvenc adójuk, a Kossuth rádió este 9 után nem sugároz középhullámon, és eleinte nem is hitte el, hogy július 1-jétől ez az adás megszűnik.

- Államtitkár Úr! A Kossuth rádió adó éjszakai működtetése nem kerülhet annyiba, mint amekkora szellemi veszteséget okoz a hiánya. Az a korosztály, amelynek ez a szeretett adója, nem tud élni ezekkel a lehetőségekkel, nem beszélve az eldugott székelyföldi falvakról és azok lakóiról. Az éjszakai leállás elsősorban a határon túl élőknek, a munkát vállalóknak és az úton lévőknek - például a kamionsofőröknek, utazóknak - jelenti a legnagyobb gondot, de azoknak az anyaországi hallgatóknak is, akik nem vagy csak rosszul tudják fogni a Kossuth rádió adását. Kérdezem:

  • Miként kívánja biztosítani a nemzeti kormány, hogy a magyar emberek a népszerű esti műsorsávot is hallgathassák a nemzeti főadón?

***

FÓNAGY JÁNOS,(nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A Kossuth rádió középhullámú adása 2011. július 1-je óta valóban 21 óra 5 perckor zár a korábbi éjfél után 10 perc helyett, azaz napi 3 órával rövidült ezen a hullámsávon. Mindamellett a teljes, 24 órás adást az ultra-rövidhullámú adókon, az interneten és a műhold segítségével továbbra is változatlan adásidővel sugározzák. A középhullámú sugárzás különlegessége, hogy napközben az egész Kárpát-medencét beteríti, míg az esti-éjszakai órákban az atmoszférából visszaverődő térhullámokból eredő zavarok folytán már csak nagyjából Magyarország határáig jut el. A határon túli hallgatók tehát 21 óra után a középhullámú adást már korábban sem tudták megfelelő minőségben fogni. A Nemzetközi Távközlési Egyesület megszabta, hogy melyik ország honnan és milyen erővel sugározhat. Ezt egyoldalúan Magyarország nem tudja megváltoztatni. Technikai okokból ezek után két lehetőség között választhatott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap: vagy marad a 24 órás adás, de lényegesen kisebb hatósugarú körben, országhatárokon belül lehet azt hallgatni, vagy az adásidő csökken. Nemzetpolitikai szempontból az alap az utóbbi megoldás mellett döntött. A legfontosabb ugyanis az, hogy a nemzeti főadót továbbra is ugyanolyan távolságban, ugyanannyi ember tudja fogni. A rádió késő esti adása tehát középhullámon valóban nem érhető el, ám a magyar közszolgálati csatornák mindegyike a környező, sőt távoli országokban is hallgatható, nézhető, ingyenesen fogható műholdas vétellel és természetesen az interneten is.

 

Van-e kormányzati szándék a komáromi erődrendszer világörökségi cím elnyerésének előmozdítására?

DR. MOLNÁR ATTILA, (Fidesz): - Komárom az erődök városa. Nec arte, nec marte, sem csellel, sem erővel - hirdeti a felirat az észak-komáromi öregvár falán. Településünkön három egykori hadászati építmény is található, Észak-Komárom pedig további két erődnek, az újvárnak és az öregvárnak ad otthont.. 2007-ben Komárom, valamint a felvidéki Észak-Komárom erődrendszerét a két ország közösen terjesztette fel világörökség címre az UNESCO-hoz, hiszen közös érdek a Közép-Európában egyedülálló, épségben megmaradt erődrendszer megőrzése. A világörökségi címet azonban mind ez idáig nem nyerte el.

- Államtitkár Úr! A komáromi erődrendszer egyedülálló kincs. Kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a monostori erődöt, a bal partján, Észak-Komáromban pedig az öregvárat, illetve azt a limes erődrendszert, amely biztosítja most is Észak-Komáromnak az egyik turisztikai látványosságát. A monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ és az észak-komáromi Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködik. A fejlesztés fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadi kultúrájával. Mindezt összegezve kérdezem:

  • Van-e lehetőség, kormányzati szándék a komáromi erődrendszer világörökségi cím elnyerésének előmozdítására, támogatására?

***

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A komáromi erődrendszer egyedülálló példája a XVI. és XIX. századi hadiépítészetnek. A nemzeti együttműködés kormányának szemében kiemelt szimbólum, hiszen a legnagyobb és legerősebb védelmi rendszer volt az Osztrák-Magyar Monarchia idején.

- A kormány előterjesztésére az Országgyűlés 2011. június 14-én elfogadta a világörökségről szóló törvényt. E törvény a világörökségi helyszínek kezelése, védelme, továbbá fenntartható használatát segítő fejlesztésének növelése érdekében átlátható, tervezhető szabályozási környezetet hoz létre. A törvény úgy rendelkezik, hogy a miniszter a hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálja a központhoz bejelentett helyszínek, világörökségi várományos helyszínek jegyzékébe történő felvételének indokoltságát, amely érinteni fogja a szóban forgó komáromi erődrendszert is. A történelem viharos napjai által sok funkciót betöltő erődök ma leginkább a hadikultúra emlékeinek fellegvárai. Ezeknek az értékeknek az erődöket körülölelő turisztikai látványosságokkal való összekapcsolása megtartó ereje lehet nemcsak a környéken élők, de az egész nemzet számára is. A kormányzat minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ezután a Világörökség Bizottság a felülvizsgált jegyzékben szereplő, kiemelkedő értékekkel rendelkező magyarországi helyszíneket felvegye a világörökség jegyzékébe.

 

Miniszterelnök úr, meddig kíván mulasztásos törvénysértésben lenni?

DR. SÓS TAMÁS, (MSZP): - Államtitkár Úr! Az egyetemi tanárok kinevezését a köztársasági elnök úr időben aláírta, a megbízatásukat átvették, és szeptemberben megkezdték tevékenységüket. A főiskolai tanárok esetében is meg kellett volna ennek történnie szeptemberben. Információim szerint a miniszterelnök úr - jogköre szerint illetékes vezetőként - nem írta alá szeptember óta a megbízatásukat. Ez 86 főt érint országos szinten. Az intézmények időben kiírták a pályázatokat, a vezető testületek, a szenátusok pedig elbírálták, elfogadták azokat. A felsőoktatási törvény 89. § (1) bekezdésének meghatározása, hogy „a rektor a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott, a főiskolai tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre, munkaköri cím adományozására jogosultnak”. A 103. § (1) bekezdés c) pontja azt mondja, hogy „megküldi a főiskolai tanár kinevezésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek”. Ez alapján 86 főnek szeptember 1-jétől meg kellett volna kapnia a magasabb megbízatását. Számukra ez közel 50 ezer forintos bruttó bérnövekedést jelentene. Kérdezem:

  • Az állami, az egyházi és a magánfenntartású intézmények főiskolai tanári kinevezésüket mikor vehetik át?

***

HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A főiskolai tanárok kinevezését a felsőoktatásról szóló törvény a miniszterelnök hatáskörébe utalja. A kinevezés időpontjára a kialakult hagyományok alapján a kinevezéseket előterjesztő miniszter tesz javaslatot, de a miniszterelnöki döntés nincs határidőhöz kötve. Ennek következtében a képviselő úr kérdésében megfogalmazott állítás, a mulasztásos törvénysértés esete nem áll fenn, nem is állhat fenn.

- Képviselő Úr! Az ország gazdasági stabilitását szolgáló intézkedések még a nyáron megszülettek, így a felsőoktatási előirányzatok módosulásának nem volt és nincs köze a főiskolai tanárok kinevezéséhez, de köze van a felsőoktatás átalakításához. A szakmai közvélemény előtt ismert, hogy az új felsőoktatási törvény koncepcionális vitáit követően az ősz folyamán indult meg a törvény végleges kidolgozása. Ismertek voltak azok a viták, amelyek a felsőoktatás minőségéről, a képzésekben tapasztalható párhuzamosságokról és az intézményhálózat átalakításáról szóltak. Természetszerű, hogy a felsőoktatást érintő alapvető kérdések eldöntéséig, a kormányzati szintű konszenzusig a kinevező miniszterelnök felelőssége is más, és döntésének biztonságát az előterjesztés szakszerűsége mellett a vitatott felsőoktatás-politikai kérdésekben hozott döntés adhatja.

Bartha Szabó József
  • A Merkel-korszak vége
    Nyugatnémet szülők lánya, de keleti politikusként lett kancellár, majd halványult a keleti öröksége. Fiatal miniszterként Helmut Kohl köpönyegéből bújt elő, de hátat fordított a konzervatív értékeknek. Az ellentmondások mindent túlélő asszonya, Angela Merkel.
  • Újratemették Slachta Margitot
    Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
MTI Hírfelhasználó