EU-csúcs: 23 ország új kormányközi szerződést köt - nálunk a Parlamentnek kell jóváhagyni
A 17 euróövezeti ország és legalább 6 további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
2011. december 9. 09:56

Ezt jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges.

Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék.

Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Van Rompuy elmondta, hogy azért döntöttek az új szerződés mellett, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás.
A kormányfői tanács elnöke megerősítette azt is, hogy megállapodtak: kidolgozzák a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját. Ebben szintén részt vesznek egyes euróövezeten kívüli tagállamok is.

Herman Van Rompuy hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy felgyorsítják az euróövezeti ideiglenes mentőmechanizmus (EFSF) kapacitásának emelését, az állandó mentőmechanizmus (ESM) működésének kezdetét pedig 2013 nyaráról egy évvel előrehozzák.

Sarkozy jelezte, hogy a mechanizmus irányításában szerepet kap az Európai Központi Bank (EKB) is.

Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távra is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új intézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba.

Sarkozy, Merkel, valamit az EKB elnöke, Mario Draghi jó eredményként méltatta a közel tízórás tárgyalás után létrejött kompromisszumot. Merkel úgy vélte, ezek a döntések helyreállítják az euró hitelességét, és növelik a stabilitást.

A tanácskozásról reggel kiadott közlemény értelmében az új kormányközi szerződést legkésőbb jövő márciusban alá akarják írni. Ugyanakkor továbbra is az a cél - olvasható a dokumentumban -, hogy az új előírások tartalmát a lehető leghamarabb beillesszék az EU alapszerződésébe. A közlemény felsorolta azt a hat, euróövezeten kívüli országot, amely jelezte, hogy szándékában áll csatlakozni a folyamathoz. Ez Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A cseh és a svéd kormányfő konzultál a parlamenttel, mielőtt döntene - olvasható az Európai Tanács által kiadott közleményben.

David Cameron brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában védelmébe vette a csúcstalálkozón képviselt, a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében.

A brit miniszterelnök a tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra vonatkozóan messzemenően érvényesüljenek különleges szabályok. Ezt a követelést azonban a tárgyaló partnerek elutasították.

Cameron a megbeszélés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra: "mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést". Egyúttal megerősítette: Nagy-Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. "Minden jót" kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót.

Orbán: meg kell vitatnia a parlamentnek az euróövezeti megállapodást, mert a szuverenitást érinti

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.

Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia.

Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.

Az ülésrész után kiadott euróövezeti közös nyilatkozat felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek már egyértelműen jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. A négy tagállam, amely egyelőre nem döntött erről, Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia.

Közülük Magyarország mellett Csehország és Svédország is azt jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.

Orbán Viktor a nyilatkozatban kifejtette: az eurózóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, akik nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás kérdését, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Megjegyezte: Örül, hogy az eurózóna tagállamai megállapodtak abban, hogyan kezelik az övezet válságát. De a csatlakozás a zónán kívüli EU-tagok számára szuverenitási kérdés - ismételte meg.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Bayer Zsolt: Van máááásik!
    Aztán jött a másik ellenzéki mantra: nincs elég lélegeztetőgép. Kiderült, hogy van 2560, és még jön egy csomó. Ez nagyjából 60 ezer megbetegedésig elegendő. Ekkor átálltak másra.
  • Orbán: kijárási korlátozást vezetnek be
    Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Fölvetette: hol voltak az EU-nak a járványügyi hivatalban sok pénzért dolgozó emberei, és ők miket mondtak a koronavírusról január-februárban.
  • A védtelen Európa és a szereptévesztésben lévő NATO
    A Defender 2020 NATO-hadgyakorlat célja nem a valós fenyegetések elleni védelem, úgymint az illegális bevándorlás és a mindenkit elpusztítani képes Covid-19, hanem a – szerintük – sokkal veszélyesebb ellenfél, Oroszország elképzelt agressziójának megfékezése. Hogy is van ez?
MTI Hírfelhasználó