EU-csúcs: 23 ország új kormányközi szerződést köt - nálunk a Parlamentnek kell jóváhagyni
A 17 euróövezeti ország és legalább 6 további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
2011. december 9. 09:56

Ezt jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges.

Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék.

Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Van Rompuy elmondta, hogy azért döntöttek az új szerződés mellett, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás.
A kormányfői tanács elnöke megerősítette azt is, hogy megállapodtak: kidolgozzák a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját. Ebben szintén részt vesznek egyes euróövezeten kívüli tagállamok is.

Herman Van Rompuy hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy felgyorsítják az euróövezeti ideiglenes mentőmechanizmus (EFSF) kapacitásának emelését, az állandó mentőmechanizmus (ESM) működésének kezdetét pedig 2013 nyaráról egy évvel előrehozzák.

Sarkozy jelezte, hogy a mechanizmus irányításában szerepet kap az Európai Központi Bank (EKB) is.

Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távra is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új intézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba.

Sarkozy, Merkel, valamit az EKB elnöke, Mario Draghi jó eredményként méltatta a közel tízórás tárgyalás után létrejött kompromisszumot. Merkel úgy vélte, ezek a döntések helyreállítják az euró hitelességét, és növelik a stabilitást.

A tanácskozásról reggel kiadott közlemény értelmében az új kormányközi szerződést legkésőbb jövő márciusban alá akarják írni. Ugyanakkor továbbra is az a cél - olvasható a dokumentumban -, hogy az új előírások tartalmát a lehető leghamarabb beillesszék az EU alapszerződésébe. A közlemény felsorolta azt a hat, euróövezeten kívüli országot, amely jelezte, hogy szándékában áll csatlakozni a folyamathoz. Ez Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A cseh és a svéd kormányfő konzultál a parlamenttel, mielőtt döntene - olvasható az Európai Tanács által kiadott közleményben.

David Cameron brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában védelmébe vette a csúcstalálkozón képviselt, a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében.

A brit miniszterelnök a tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra vonatkozóan messzemenően érvényesüljenek különleges szabályok. Ezt a követelést azonban a tárgyaló partnerek elutasították.

Cameron a megbeszélés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra: "mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést". Egyúttal megerősítette: Nagy-Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. "Minden jót" kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót.

Orbán: meg kell vitatnia a parlamentnek az euróövezeti megállapodást, mert a szuverenitást érinti

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.

Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia.

Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.

Az ülésrész után kiadott euróövezeti közös nyilatkozat felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek már egyértelműen jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a szerződéshez. A négy tagállam, amely egyelőre nem döntött erről, Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia.

Közülük Magyarország mellett Csehország és Svédország is azt jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.

Orbán Viktor a nyilatkozatban kifejtette: az eurózóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, akik nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás kérdését, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Megjegyezte: Örül, hogy az eurózóna tagállamai megállapodtak abban, hogyan kezelik az övezet válságát. De a csatlakozás a zónán kívüli EU-tagok számára szuverenitási kérdés - ismételte meg.

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Világszerte növelni kell az agrárium hatékonyságát
    Tovább kell javítani a mezőgazdasági termelés hatékonyságát az élelmiszer-ellátás biztosításához, mert egyre növekszik a világ népessége, az erőforrások viszont folyamatosan szűkülnek – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA).
  • Hetvenöt éve robbantották fel Budapest hídjait
    Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
  • Fogni kellene Orbán Viktor jeleit
    Orbán Viktor miniszterelnök január elejei, immáron hagyománnyá váló évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatója jelentőségében messze túlmutat önmagán.
MTI Hírfelhasználó