Még Gyurcsány is...
Gyurcsány Ferenc szerint az ország problémáit a magyaroknak kell megoldaniuk, nem szabad azt várni, hogy kívülről, nemzetközi szervezetek döntsenek a jövőjéről.
2012. január 15. 13:34

A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja vasárnapi gazdaságpolitikai konferenciáján azt mondta, hogy a kormányfő személyéről is az itt élőknek kell határozniuk, és bár a külföldi véleményeket érdemes meghallgatni, a következtetések levonása a magyarok dolga.

Gyurcsány Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kormányzását nem bármi áron megdönthető diktatúrának, hanem "az önkény rendszerének" tartja, amellyel szemben alkotmányon kívüli eszközöknek nincs helye.

A gazdaságpolitikáról szólva azt mondta: a kiadások csökkentése szükséges, szerkezeti reformok kellenek az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben, "és ez bizony fájni fog". Véleménye szerint az ellenzéknek ezt világossá kell tennie, hogy a választók ne gondolják: az esetleges kormányváltás után automatikusan jobban fognak élni.

A szerkezeti reformok fontosságát, a tandíj és a vizitdíj szükségességét hangsúlyozta Bokros Lajos, az MDF színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő a Gyurcsány Ference vezette Demokratikus Koalíció (DK) gazdaságpolitikai konferenciáján.

Az egykori Horn-kormány volt pénzügyminisztere kiemelte: az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben meg kell találni az öngondoskodás és az állami "kényszerszolidaritás" egyensúlyát. Véleménye szerint a tandíj bevezetése szükséges, de önmagában nem elég, a felesleges felsőoktatási intézmények megszüntetésével és a keretszámoknak a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazításával kell társulnia.

Bokros Lajos szükségesnek tartja a vizitdíj bevezetését és a kötelező magán egészségbiztosító pénztárak működését. Ugyanakkor a hatékonyság növelése érdekében megszüntetné az egyetemi és főiskolai oktatók, valamint a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállását.

Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere azt mondta: a jelenlegi jogi és intézményrendszerre nem lehet reális, a növekedésre lehetőséget adó gazdaságpolitikát alapozni, így a kormányváltás után a munkát egy-két évig tartó "romeltakarítással", az alaptörvény és a gazdaságot bénító sarkalatos törvények eltörlésével vagy megváltoztatásával kell kezdeni. Fontosnak nevezte az állami újraelosztás mértékének csökkentését a jelenlegi 50 százalékról, mondván, hogy ez a növekedés egyik feltétele.

MTI
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó