Gyöngybagoly szárnya ihletheti a jövő hangtalan repülőgépeit
Német kutatók megfejtették, mitől képesek a gyöngybaglyok szinte teljes csendben vadászni. A lopakodó üzemmód fő titka, hogy a madarak lassan, kevés szárnycsapással tudnak repülni, lassú röptüket pedig szárnyuk alakja és mérete teszi lehetővé.
2012. január 20. 09:48

Thomas Bachmann, a németországi Darmstadti Műszaki Egyetem kutatója eredményeit a Society for Integrative and Comparative Biology Charlestonban (USA, Dél-Karolina) rendezett éves konferenciáján mutatta be.
Mivel a gyöngybagoly legfőképp éjjel vadászik, kevés vizuális információ áll rendelkezésére, így hang alapján határozza meg áldozata elhelyezkedését - magyarázta a szakember a BBC-nek (www.bbc.co.uk). Halk röpte elősegíti, hogy meghallja zsákmányállatai, a pockok surranását, és egyben csökkenti annak esélyét, hogy azok meghallják közeledtét.


Bachmann minden apró részletre vonatkozóan megvizsgálta a baglyok szárnyfelépítését, hogy kiderítse, mi teszi lehetővé a lassú és halk repülést. Nemcsak a tollazatot szemrevételezte, hanem háromdimenziós képeket is alkotott a szárny csontozatának felépítéséről.


Mint kiderült, a titok nyitja a szárnyak nagyfokú íveltségében rejlik. Ezáltal minden egyes szárnycsapás nagyobb felhajtóerőt generál - a levegő áramlása ugyanis felgyorsul a hajlított szárny felső oldalán, így csökkentve a nyomást. A szárny pedig szinte magától emelkedik az alacsonyabb nyomás felé.
A szárnyak tollvégei is különlegesen finom kidolgozásúak - csökkentve a repülés alatt esetlegesen keletkező hangos turbulenciát. Az egyes tollak közti súrlódás hangja is minimalizálódik selymes felületüknek köszönhetően - fejtette ki Bachmann.


A bagoly egész testét ezenkívül igen sűrű tollazat borítja, a baglyoknak több tolla van, mint bármely más, hasonló termetű madárnak. A puha, tömött tollazat pedig elnyeli a madarak repülés közben kiadott hangjait.


Bachmann és csapata arra törekednek, hogy a gyöngybagoly szárnyfelépítéséről nyert információkat új, jóval halkabb légi járművek kifejlesztésére lehessen felhasználni. Igaz, bevallásuk szerint még mintegy húsz évet várni kell egy megfelelő gépszárnyra, és temérdek, bagolyszárnyakon végzett kísérletet kell még addig elvégezniük.

mti
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó