Szegényedő ország, gyarapodó MSZP
Ingatlanokba fektették a Hagyó-éra piszkos pénzeit?
Ingatlan-felvásárlásba kezdett, majd arra támaszkodva több mint félmilliárd forintos hitelt vett fel az MSZP abban a 2005-2009 közötti időszakban, amikor – Gyurcsány Ferenc szavaival – trükkök százaival próbálták eltitkolni, hogy katasztrofális helyzetbe hozták az országot, majd Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi felügyelete mellett csődpályára juttatták a BKV-t is. Legalábbis erre utalnak azok a tulajdoni lapok, melyeket most a Csepel.info nyilvánosságra hoz.
2012. január 25. 15:36
Kapcsolódó anyagok
> Itt olvashatóak a dokumentumok

Ha nem foglalkoznánk azzal, hogy a pártnak honnan volt ingatlan-felvásárlásra pénze, önmagában is cinikus, hogy az MSZP azt a válsághelyzetet használta ki, amelynek maga volt a legfőbb okozója. Egyes vélemények alapján felmerül a gyanúja annak is, hogy a párt talán nem érte be a válság okozta „kedvezménnyel”. Az ingatlanok eladói között van egy MSZP-s vezetésű önkormányzati vagyonkezelő és olyan, szintén „MSZP-közeli” cégek is, melyek közül az egyik 800 millió forint közpénzt lapátolt ki különböző, magasan a piaci ár felett kiszámlázott vagy a gyanú szerint fiktív munkavégzéssel Csepelről.

A megvásárolt pártirodákat az MSZP újra pénzszerzésre használta fel. Az általunk most nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy 550 millió forintos hitellel terhelték meg az ingatlanokat nem sokkal a 2010-es választások kampányidőszaka előtt. Szakértőink szerint újabb kérdőjeleket vet fel, hogy a hitelt nyújtó Erste Bank betartotta-e az ilyenkor szokásos szabályokat, vagyis a fedezetül szolgáló ingatlanok értéke valóban meghaladja-e legalább az egymilliárd egyszázmillió forintot.

A csepeli MSZP iroda 550 millió forintos titka

A csepeli MSZP „mutyivilágáról” és a kettős gyilkosság titkairól szóló Vörös Csepel című tényfeltáró könyv utószavában jelent meg először utalás arra, hogy az MSZP fővárosi irodáival valami nagyon nem stimmel.

- A gyanúnk szerint évente nagyjából kettőmilliárd forintba került az MSZP a csepelieknek. Ennyi pénzt tudtunk megspórolni a szolgáltatások szinten tartása és kisebb fejlesztése mellett a kormányzás első évében Csepelen. Ennyi pénz úszhatott el kézen-közön minden egyes évben a pártemberek, haverok zsebeibe, pártkasszába valamint a pazarló és féktelen költekezés következtében. Mindannyian hallottunk az MSZP-s pártkasszák feltöltésének legendáiról, és láttuk, hogyan irányították a közpénzt pártközeli vállalkozásokhoz. Abból indultunk ki, hogy a közpénz sem vész el, legfeljebb átalakul. Úgy véltük, hogy a helyi pártszervezethez, pártkasszába is biztosan juttattak pénzeket. Ezért figyeltünk fel először a csepeli MSZP pártirodájára – mondta el a lapunknak Németh Szilárd csepeli polgármester, fővárosi képviselő.

- Amikor megnéztük a csepeli MSZP iroda tulajdoni lapját, kiderült, hogy a 2005-ben vásárolt ingatlanra 2008-ban 400 millió forintos, majd 2009-ben újabb 150 millió forintos hitelt vett fel a pártszervezet – nyilván a választási kampány miatt. Persze ez az iroda az értékét tekintve kevés lenne egy 550 millió forintos hitel fedezetére. Az MSZP négy ingatlanra vette fel ezt az igen jelentős hitelt, és ezért – szerencsére – az összes ingatlan helyrajzi száma rajta van a csepeli pártiroda tulajdoni lapján. Ezzel nagy szerencsénk volt. Kiderült, hogy az MSZP két ingatlant is vásárolt Budapesten éppen azzal egy időben, amikor a gyanú és az ügyészségi vádirat szerint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és csapata szabadon garázdálkodott, pumpálta ki a százmilliókat a BKV-ból és a fővárosból. Ez már csak azért is érdekes, és különösen aktuális, mert a BKV ma gyakorlatilag csődveszélyben van, és ez bizony éppen a Demszky-Hagyó féle MSZP-SZDSZ-es vezetés öröksége – emelte ki a polgármester.

1,49 milliárd forintos kár a BKV-nál: pártingatlanba folyt a közpénz?

Összesen 15 ember, köztük Hagyó Miklós ellen emelt vádat az ügyészség a BKV-ügyben január 11-én. A mellékletekkel együtt majdnem százezer oldalas vádirat szerint a korábbi főpolgármester-helyettes és társai bűnszervezetben követtek el hűtlen kezelést, a korábbi főpolgármester-helyettes pedig úgy tekintett a BKV-ra, mint személyes és politikai jellegű kiadásainak fedezetére. A főügyészség a vádiratában egy kivétellel minden vádlottra börtönbüntetés kiszabását kérte.

A vádirat szerint Hagyó tanácsadójával, L. Ottóval és H. Évával, a BKV-hoz tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével 2007 és 2009 között olyan utasításokat adtak a BKV Zrt. vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára hátrányos döntéseket hozzanak, szerződéseket kössenek. Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgató, Regőczi Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes és a többi vádlott a vád szerint annak ellenére teljesítette ezeket az utasításokat, hogy egyértelmű volt, azok nem a BKV és a főváros érdekeit szolgálják. A bűnszervezet létrehozója és vezetője az ügyészek szerint Hagyó Miklós volt. A bűnszervezet a vádirat szerint 2008 augusztusáig működött, és több mint 1,49 milliárd forint kárt okozott a BKV Zrt.-nek.

A Csepel.info által megismert tulajdoni lapok szerint a XVII. kerületi Kaszáló utcában egy 1085 m2-es ingatlant és irodát, valamint a IX. kerületi Lónyai utcában egy 88 m2-es irodát vásárolt az MSZP Hagyó Miklós „fénykorának” időszakában.

Az eladók is érdekesek – 800 millió forint közpénzt lapátolt ki az egyik korábbi tulaj

Bár az ingatlanok vételi árait és valós értékét egyelőre nem ismerjük, a Csepel.info által közzé tett tulajdoni lapok igencsak beszédesek, ha az eladókat nézzük.

Kezdjük mindjárt a sort a XVII. kerületi, Kaszáló utcai 1085 m2-es ingatlannal, melyen a tulajdoni lap szerint egy iroda is található. Az ingatlant 2005 nyarán szerezte meg, és 2007-ben adta tovább az MSZP-nek az Inveszt-Alfa Kft., melyet Juhász Ferenc jegyez. Márpedig ezzel a névvel és céggel a Csepel.info és Vörös Csepel című könyv már nem keveset foglalkozott.

Szenteczky János, a csepeli MSZP jelenlegi elnöke, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója 2005-ben strómanként vett részt egy soroksári, Kis-Duna parti ingatlan megszerzésében és értékesebbé tételében. A kezdeti értékénél jóval többet érő ingatlan az akció után Juhász Ferenc párttársához került, aki 2002 és 2006 között a soroksári önkormányzat pénzügyi bizottsága mellett a Soroksár Városfejlesztéséért Közalapítvány MSZP-s felügyelő bizottsági tagja is volt. Juhász egyébként a betéti társaságán keresztül látta el az önkormányzati ingatlanok értékbecslőjének szerepét is.

Amikor Szenteczky János a Csepeli Vagyonkezelő vezérigazgatója lett, Juhász Ferenc cégeihez ömleni kezdett a csepeli adófizetők pénze. A Juhász Ferenchez kapcsolódó cégek – köztük az Inveszt-Alfa Kft. – 2010-ig összesen mintegy 800 millió forint értékben kaptak különböző megrendeléseket – többek között a csepeli lakásmutyiban érintett Császár Mihály rendőrkapitány lakását is ő újította fel 2,5 millió forintért. Csakhogy – legalábbis a rendőrség feljelentések alapján – a cég nem elégedett meg a piaci árnál lényegesen drágább munkavégzéssel, és el sem végzett munkákat is leigazoltattak és leszámláztak. A Szenteczky János által vezetett Csepeli Vagyonkezelő meg gondoskodott arról, hogy Juhász érdekeltségei nehogy lecsússzanak bármilyen közpénzről: volt olyan közbeszerzési eljárás, amit Juhász Ferencnek egy olyan cége nyert meg, amelyik el sem indult a közbeszerzésen. Közkeletű hasonlattal ez olyan, mintha valaki egy lottó ötöst nyerne meg anélkül, hogy nyereményszelvényt vásárolna.

De nem csak egy ilyen, nyilvánvalóan MSZP-közeli tulajdonossal találkozhatunk. Az MSZP IX. kerületi, Lónyai utcai, 88 m2-es irodáját az MSZP-SZDSZ-es vezetésű Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonolta 2007 nyaráig, amikor azt – szintén Hagyó fénykorában – a párt tulajdonába sikerült kiprivatizálni. Az MSZP XIII. kerületi, Teve utcai, 121 m2-es irodája 2000-től 2002-ig az Angyalföldi Lakásépítő Rt tulajdonában volt, mielőtt az MSZP-hez került. Nem nehéz kitalálni, hogy volt-e kapcsolat a cég és a helyi önkormányzati vezetés között…

Összességében tehát elmondhatjuk: a megismert négy MSZP-s iroda közül három esetben is érdemes lenne firtatni, mennyi volt az ingatlanok vételi ára és a valós, piaci ár közötti különbség, vagy éppen milyen „mutyiügyletek” lehettek még a háttérben. Az Inveszt-Alfa esetében elég egyértelmű, hogy az MSZP-s cégnek 800 millió forintot pumpáltak ki csak a csepeli adófizetők zsebéből – és akkor még azt nem is tudjuk, hogy a többi önkormányzat esetében ez az összeg mennyi lehet.

Az MSZP irodáira 2008-2009-ben felvett hitelekkel kapcsolatban azonban más kérdőjelek is lehetnek. Lapunk egyik szakértője szerint ugyanis kétségbe vonható, hogy az ingatlanok együttes értéke ez esetben meghaladja-e az 1,1 milliárd forintot. Normális üzleti körülmények között ugyanis a fedezetül felkínált ingatlanok értéke legalább a kétszerese kell, hogy legyen a hitel összegének. Hangsúlyozzuk, normális körülmények között: a hitelfelvétel időpontja ugyanis már a válság idején történt, akkor, amikor a hitelezés rendkívüli módon lecsökkent, és ezt a szabályt is szigorították.

csepel.info