Márfi Gyula: az egyház tagjainak nem szerencsés pártpolitizálniuk, politizálniuk azonban szabad
Márfi Gyula veszprémi érsek néhány finomítással fenntartja David Baer teológusnak írt véleményét.
2012. március 20. 21:42

Bárándy Gergely szocialista képviselő hozzá intézett nyílt levelére azt válaszolta: tény, hogy a kommunista diktatúrában nem volt jogállamiság.

Az érsek az MTI-nek kedden nyilatkozva felidézte: Kamarás István professzortól, a Pannon Egyetem docensétől kapta meg David Baernek, a Texasi Lutheránus Egyetem professzorának levelét; azt olvasva úgy érezte, kötelessége reagálnia az abban leírtakra. Aláhúzta: a személyes véleményét írta le.
"Úgy gondoltam, a texasi professzort félretájékoztatták a magyarországi helyzetről, ezért meg kell világítanom az érem másik oldalát is" - indokolta a levél születését az érsek. Elismerte: mivel nem volt minden információ birtokában, levelébe csúszott egy kis hiba; a bíróságot nem lehet okolni a háromszáznál több egyház bejegyzéséért, mivel az 1990. évi 4. törvény a bíróságoknak nem adott lehetőséget a kérelmek érdemi elbírálására. Hogy a törvényt miért fogalmazták így, nem tudjuk - folytatta az érsek.

Mint mondta: igaz, hogy a szoros értelemben vett koncepciós perek a 70-es években lezárultak, Magyarországon a 80-as évek közepéig az egyháznak nem lehetett igaza a bíróságokon. Az érsek azt javasolta Bárándy Gergely MSZP-s képviselőnek - aki március 10-én nyílt levélben szólította fel őt, nevezze meg a jelenleg is aktív bírák közül azokat, akik szerinte a pártállami diktatúra kiszolgálói voltak, ellenkező esetben kérjen bocsánatot -, hogy olvassa el Kahler Frigyes 1993-ban kiadott, Joghalál Magyarországon 1945-1989 című könyvét. A Veszprémi Törvényszék büntetőkollégiumának volt vezetője ebben részletesen leírja, hogy Magyarország egészen 1989-ig nem volt jogállam.

Az egyházakat sújtó ítéletek is inkább pártutasításra, mint törvények alapján születtek. Egyébként hasonló ügyekben a tettesek megnevezése nem nyílt levelekben szokott történni. Az érsek megjegyezte, hogy Bárándy Gergellyel szívesen beszélget ezekről a kérdésekről, ahogy édesapjával, Bárándy Péter korábbi igazságügy-miniszterrel is folytatott hasonló témákról barátságos beszélgetést a veszprémi érsekségen.

Sajnálatát fejezte ki azért, hogy egyesek a sorait úgy értelmezték, mintha a jelenlegi bírák tisztességét akarta volna kétségbe vonni. "Biztos vagyok abban, hogy a bírák többsége a jogszerűségen túl az igazságosságra is törekszik"- hangsúlyozta.

Márfi Gyula szerint az egyház tagjainak nem szerencsés pártpolitikát folytatniuk, politizálniuk azonban szabad. "Nekem ugyanolyan jogom van véleményt nyilvánítani egy törvényről, mint bárkinek. Ha viszont pártpolitikát folytatnának a papok, akkor bizonyos kérdésekben nem határolódhatnának el" - fogalmazott. Példaként említette, hogy az abortusztörvényben nem értettek egyet a Fidesszel és a KDNP-vel, de azonos álláspontra helyezkedtek a határon kívül élő magyarság állampolgárságával kapcsolatban.

Az egyház és az állam viszonyát illetően az a véleménye, hogy sem a teljes szétválasztás, sem a kettő egybeolvadása nem szerencsés. A teljes szétválasztás azért sem szerencsés, mert a legtöbb ember egyszerre polgára egy országnak és tagja egy egyháznak. Az állampolgár és az egyház tagja pedig nem két személy, hanem csak egy" - fejtette ki a veszprémi érsek.

David Baer levelére korábban reagált Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök pedig a Facebookon Márfi Gyula állításaival szállt vitába.

MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó