Cigány Keresztút
Bada Márta roma festőművész „Jézus szenvedéstörténete” című 16 műből álló képsorozatát az Ars Sacra Alapítványnak adományozta.
2012. április 7. 16:27

Bada Márta roma festőművész „Jézus szenvedéstörténete” című 16 műből álló képsorozatát az Ars Sacra Alapítványnak adományozta. Az Alapítvány reményei szerint egy roma templomba kerülnek majd a művek. Addig azonban az Alapítvány másolatokat készített róla, és azokat roma közösségeknek ajánlotta fel. Az első sorozatot a Jezsuita Roma Egyetemi Szakkollégium kapja.

A szakkollégium Budapesten egyetemre, főiskolára jelentkező cigány/roma diákok számára jött létre, akik vállalják a cigány/roma és magyar identitásra egyként építő tanulmányi, kulturális és közösségi programokat. A szakkollégium célkitűzése, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató sikeres cigány értelmiségiek formálódásához.

Mielőtt a „Jézus szenvedéstörténete” végleges helyére, a Jezsuita Roma Szakkollégiumba kerül, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagjai 2012. április 6-án, nagypénteken, du. ½ 5-kor adták át a képsorozatot, a Párbeszéd Házában.

A világ számos országában kiállító roma művész, Bada Márta, 2009-ben festette meg a „Jézus szenvedéstörténete” képsorozatot, melyet ünnepélyes keretek között Székely János, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős püspöke áldott meg a Józsefvárosi templomban. Az eseményhez beszélgetés kapcsolódott a különböző felekezetek képviselőivel a roma integrációról és pasztorációról.
A festőnő hite, tehetsége példaként állhat mind a cigány, mind nem cigány közösségeink előtt. Eddigi életén végigtekintve, ugyanazt mondhatjuk, mint amit az első boldoggá avatott cigányról, Boldog Ceferinóról mondott Carlo M. Martini bíboros, Milánó érseke: „Ennek a romának az élettörténete segítheti a keresztény közösségeket, hogy a cigányok mentalitását és erkölcsi szokásait jobban megértsék. Segíthet mindnyájunkat abban, hogy kiálljunk mellettük, és szolidaritást vállalva együtt dolgozzunk velük.”

Bada Márta

1951. március 19-én született a Nógrád megyei Erdőtarcsán. Szülei vályogvetéssel és rongykereskedéssel foglalkoztak. Heten voltak testvérek, közülük ketten járták ki az általános iskolát, Márta és a húga. Segédmunkásként dolgozott 1963-76-ig a Budapesti Épületkerámiai Vállalatnál, ahol a kézifestő műhelyben lehetőséget kapott padlólapok tervezésére. Később a gödöllői Városgazdálkodási Vállalathoz került takarítónőként. Iskolás korától fest, később Remsey Iván, Mizser Pál festőművészek és László Lilla rajztanárnő segítségével alakult ki a festészete. 1973-tól rendszeresen alkot, munkáin a környezetében élő cigány emberek élete, és megálmodott mesevilága elevenedik meg.

A festésről, képei születéséről így vall Bada Márta: „Olyan váratlanul jönnek a fejembe a képek, néha ott kell hagynom a főzést vagy a mosást, és azonnal nekifogni a festésnek! Biztos, hogy ilyenkor a jó Isten vezérli a kezem: nem ismerem, sosem láttam, amit le akarok festeni, mégis kép lesz belőle a végén.
Szeretem a színeket, ami belül van a lelkemben, és a gyerekkorom környezetét – ahogy láttam, azt szeretném megmutatni a közönségnek. Hogy érezzék azt a fájdalmat, a szomorúságunkat, amiben éltünk és ugyanazt lássák, amit én. Ha ez sikerül, az nagyon nagy öröm számomra. Engem az érdekel, hogy örömet tudjak szerezni másoknak és magamnak.”

Az Ars Sacra Alapítványt egy civil kezdeményezés indította útjára, 2008-ban.

A Kulturális Örökség Napokhoz kapcsolódó Nyitott templomok éjszakája program és a Szakrális Művészetek Hete eleinte fővárosi szintű, aztán országos rendezvénnyé nőtte ki magát. Budapest legnagyobb múzeumait sikerült bevonni az együttműködésbe, felajánlásaikból kamara kiállítások, hangversenyek, keresztény szellemiségű előadások, beszélgetések szerveződtek az impozáns helyszíneken. Megszületett a Szakrális Művészetek Hete fesztivál. Az elmúlt 5 év alatt összesen 300 helyszínen, 52 000 érdeklődő látogatta a fesztivál eseményeit.

A szervezők tovább szándékoznak vinni ezt a kezdeményezést, amely az európai keresztény művészeti hagyományokat a mai ember számára érthetően teszi közkinccsé, és amely a párbeszéd jegyében szólítja meg a művésztársadalmat, bevonva a nagy történelmi egyházakat – katolikus, evangélikus, református, zsidó – az együttműködésbe. Mindezt azzal a meggyőződéssel teszik, hogy a művészet mindnyájunkat megérintő egyetemessége, a benne rejlő szépség által segít csökkenteni a távolságokat, különbözőségeket és közelebb hoz minket egymáshoz.

Évek óta része a fesztiválnak roma festők kiállítása és más, cigány művészekhez kapcsolódó programok.

gondola
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
  • A tisztességes baloldal egyben nemzeti is
    A liberális tőke olyan totális diktatúrát valósíthat meg, mint Hitler. A nyílt társadalmak hívei destabilizációs kísérletet hajtanak végre az Európai Unióban.
MTI Hírfelhasználó