Századvég: a többség nem tartja jogosnak az EU kohéziós források felfüggesztéséről szóló döntését
Az események hatására az elmúlt időszakban tovább romlott az Európai Unió általános megítélése.
2012. április 13. 12:14

Az elmúlt hónap egyik legjelentősebb politikai fejleménye volt, hogy az európai uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését 2013. január 1-től, de egyben úgy határoztak, hogy amennyiben hazánk megteszi a szükséges kiigazításokat, az intézkedést már ez év júniusában hatályon kívül helyezik. A Századvég április elején készült közvélemény-kutatása ennek megítélését, továbbá a jövővel kapcsolatos várakozásokat vizsgálta a felnőtt lakosság körében.

A magyar lakosság közel négyötöde (79%) hallott a döntésről, elmondható tehát, hogy a hír átütő erejű volt.

A határozatot a véleménnyel rendelkező választópolgárok abszolút többsége, 65 százaléka nem tartja jogosnak, mert megítélésük szerint Magyarország a jelen gazdasági körülmények között mindent megtett, hogy csökkentse az államadósságot és a költségvetési hiányt. Mindössze a megkérdezettek 35 százaléka véli igazságosnak az Európai Unió lépését, szerintük ugyanis az ország nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az adósság és a hiány megfékezésére.

A kérdést politikai önbesorolás és pártpreferencia dimenzióiban vizsgálva megfigyelhető, hogy a magukat jobboldalinak vallók (83%) és középen állók (65%) többsége nem tartja jogosnak, míg a politikai baloldalon helyet foglalók többsége (60%) inkább jogosnak tartja a kohéziós források megvonását. Pártpreferencia bontásban hasonló tendencia látható. Legmagasabb arányban a kormánypártok szavazói tartják jogtalannak (Fidesz 90%, KDNP 84%) az unió döntését. Érdekes megfigyelni, hogy nemcsak a Jobbik (52%), de az LMP szimpatizánsainak többsége (53%) is a források felfüggesztésének jogtalansága mellett teszi le a voksát. Az MSZP (63%) és legmagasabb arányban a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (64%) szavazói vélik inkább jogosnak a határozatot.

Az elmúlt hónapok eseményei után jelentősen romlott az Európai Unió megítélése a magyar lakosság körében - több mint nyolcszor annyi választópolgárnak romlott a véleménye (42%), mint amennyinek javult (5%). Jelentős különbségeket tapasztalhatunk e téren a politikai önbesorolás dimenziójában, viszont minden oldalon sokkal magasabb a negatív megítélés aránya. A jobboldaliak 59 százalékának romlott és csupán 3 százalékának javult a véleménye az EU-ról. A középen állóknál ez az aránypár 40% - 4%, a baloldali szavazók esetében 23% - 9%.

A jövővel kapcsolatos általános várakozásokat tekintve a véleménnyel rendelkező válaszadók többsége (54%) hisz abban, hogy Magyarország képes lesz kilábalni a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetből. Mind a jobboldaliaknak (75%), mind a középen állóknak (51%) inkább pozitívak a jövővel kapcsolatos várakozásai, míg a magukat baloldalinak vallók jellemzően (67%) amellett teszik le voksukat, hogy az ország nem lesz képes a fejlődés útjára lépni.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2012. április 2-5. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

szazadveg.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó