Alkotmánybíróság: nincs pihenés!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tudomásul vette az Alkotmánybíróság döntését, és annak értelmében terjeszti a médiaszabályozás módosítását az Országgyűlés elé. Szabó Máté újra benyújtja a korábbi adatvédelmi biztos alkotmánybírósági indítványait. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció legfrissebb sérelmei. A Taláros Testület április 23-i teljes ülésének napirendje.
2012. április 23. 10:22

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tudomásul vette az Alkotmánybíróság  döntését, és annak értelmében előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását, - közölte a tárca sajtóirodája, miután a Taláros Testület legutóbbi határozatában elutasította indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az alaptörvény értelmezését kezdeményezte.

Navracsics Tibor miniszter márciusban fordult az  Alkotmánybírósághoz: részletes értelmezést kért arról a határozatról, amely alkotmányellenesnek minősítette a médiaszabályozás több pontját. (Az  Alkotmánybíróság  még tavaly decemberben ítélte alkotmányellenesnek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény egyes rendelkezéseit, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.)

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványa szerint az egyik alkotmányjogi kérdés az, hogy a sajtótermékek felügyeletét ellátó szerv részletes szabályai körében a törvényalkotónak a sajtótermékekre vonatkozóan meg kell-e állapítania bizonyos közigazgatási jogi jellegű kötelezettségeket. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a 2012. május 31-i hatállyal korábban megsemmisített Média- és Hírközlési Biztos intézménye önmagában sérti-e a sajtószabadságot, vagy csupán a Biztos hatáskörének és jogosítványainak a korábbi konkrét szabályozása nem felelt meg az Alaptörvénynek.

A Taláros Testület a 2012. április 17-én egyhangúlag meghozott határozatában kiemelte: a feltett kérdések az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik. Úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is. A határozat szerint az a kérdés, hogy a Média- és Hírközlési Biztos intézménye újraszabályozható-e, az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le. Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a jogintézményt fenntartja, annak Alaptörvénnyel való összhangja csak konkrét hatásköreinek ismeretében, a konkrét jogszabály vizsgálata alapján dönthető el. (A határozat teljes szövege –>)

***

Szabó Mátéújra benyújtja a korábbi adatvédelmi biztos alkotmánybírósági indítványait. Az ombudsman több olyan jogszabályi rendelkezés megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól, amelyekben, álláspontja szerint, sérül a személyes adatok védelméhez való jog, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vasárnap.

Szabó Máté a minősített adat védelméről szóló törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény, a polgári perrendtartásról szóló törvény, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény egyes rendelkezéseit semmisíttetné meg. Azok ugyanis - véleménye szerint - az információs önrendelkezéshez való jog, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozását teszik lehetővé.

***

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja szerint hamarosan az Alkotmánybíróság elé kerülhet a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának szabályozása. Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakítását. Tízezres, ha nem százezres nagyságrendben maradnak emberek ellátás nélkül – fogalmazott.  Emlékeztetett arra, hogy az MSZP még februárban szólította fel Szabó Mátét, az alapvető jogok országgyűlési biztosát, hogy kérjen az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatáról szóló jogszabályokról.  Korózs Lajos levelében a különösen védett társadalmi csoportok jogsérelmére hivatkozott és egyebek mellett kiemelte, az európai uniós normákban is lefektetett tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a saját felülvizsgálatukat március végéig nem kérő rokkantnyugdíjasok májustól elvesztik járandóságukat. Emellett a jogbiztonságot és a szerzett jogokat sértőnek tartja, hogy a kormány felülvizsgálatával szakorvosi vizsgálattal és jogerős határozattal megállapított rokkantnyugdíjakat kíván módosítani.

A szocialista politikus azt mondta: az ombudsmani hivataltól azt a nem hivatalos tájékoztatást kapta, hogy Szabó Máté akceptálta a beadványt és egyesítette többek között a Mozgássérültek Országos Egyesületének keresetével, valamint más egyéni beadványokkal is, és "nagy valószínűséggel" jövő héten Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
Korózs Lajos ugyanakkor azt is jelezte: nem lepődne meg, ha sokan nem várnák meg az Alkotmánybíróság döntését és "százával, ezrével" nyújtanának be egyéni kereseteket a magyar kormány ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Bejelentette: bár bízik az Alkotmánybíróságban, de ha a testület június közepéig nem hoz döntést ebben az ügyben, akkor ő is arra fog bíztatni minden magánszemélyt, hogy egyéni beadvánnyal éljen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Hozzátette: az MSZP jogsegélyszolgálata minden jogi és szakmai segítséget megad ehhez.

***

Panaszt nyújt be az Alkotmánybíróságnakjelentette beMolnár Csaba, a Demokratikus Koalíció  ügyvezető alelnöke. Állítja: „az alkotmánnyal és a jogalkotási törvénnyel is ellentétes hogy a hatalom elvesztésétől félő Orbán Viktor beteges rettegése szülte, és azt mutatja, hogy változatlanul Gyurcsány Ferencet tekinti fő ellenfelének, ezért megfosztotta  a Demokratikus Koalíció  a frakcióalakítástól.” Molnár Csaba az Európai Parlament elnökének, frakcióvezetőinek, az Európa Tanács főtitkárának és a Budapestre akkreditált nagyköveteknek írt levélben is jelezte: sérelmezi azt az elfogadott törvénymódosítást, amely megakadályozta, hogy a DK parlamenti frakciót alakítson.

***

Csendesebb hír: a Török Köztársaság Alkotmánybírósága megalakulásának 50. évfordulója kapcsán rendezett nemzetközi konferenciáraa magyar Taláros Testület delegációja április 24-én. A négynapos tanácskozáson előadást tart Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.

Az Alkotmánybíróság  április 23-i teljes ülésének napirendje

A választott bíráskodásról szóló 1994. LXXI. törvény 58. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítvány vizsgálata.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.958/2010/6. számú ítéletével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (2) bekezdésének, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (1) bekezdése és 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló indítvány vizsgálata.

Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény egésze, illetve 2. § (1) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) sz. rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. §-ának (mind a hat bekezdésének) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata .

Az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Bartha Szabó József
MTI Hírfelhasználó