Percenként és üzenetenként kétforintos távközlési adó júliustól. A távközlési adó a bevételnövelő lépések egyike.
Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament pénteken. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól. A költségvetési egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik, hogy Magyarország fenntartható módon tartsa a korábban tervezett 2,5 százalékos hiánycélt 2012-re és a 2,2 százalékos hiánycélt 2013-ra. A bevételnövelő lépések egyike a távközlési szolgáltatási adó - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken, miután az Országgyűlés megszavazta az új adó bevezetését.
2012. május 18. 15:05

Az adó - amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma - havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.


A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel - a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével - érhető el. A tárcavezető ugyanakkor indoklásában is hangsúlyozta, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó - bár ebben az még érvényben van - 2013. január 1-jétől megszűnik. A telefonadó melletti érvként hozta fel Matolcsy György, hogy az adórendszerben a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen.


A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol.
Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el.
A gazdasági tárca korábban úgy foglalt állást, hogy az új adó ellenére némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója a következő évtől, mivel a távközlési szolgáltatóknak nem kell 51 milliárd forint különadót fizetni. Azt is kiemelték, hogy az adó - amely először a Széll Kálmán-terv új változatában szerepelt - forgalmi jellegű, nem a nyereséget terheli.


A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös javaslatot nyújtott be, azt kezdeményezve, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig legfeljebb 1.400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna, álláspontjuk ugyanakkor változatlanul az, hogy az új adó nem szolgálja az ország érdekeit, és aránytalan terhet ró a távközlési szolgáltatásokra.


A Telenor időközben már jelezte, hogy mindaddig érvényesíteni fogja áraiban az új percalapú távközlési adót, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik.


A Vodafone Magyarország azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta "a szükséges döntéseket". A társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik, és szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni - olvasható közleményükben.


A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen pedig úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág minden szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adóról.

A távközlési szolgáltatási adónál alapvető szempont volt, hogy széles adóalapot terheljen, és alacsony kulccsal legyen kivethető - hangsúlyozza közleményében az NGM.


Kiemelt követelmény volt a tárca szerint az új adónemmel szemben az is, hogy illeszkedjen a már elkezdett adóreformba: az adóknak a jövedelmet terhelő adók felől a fogyasztás és a forgalom felé való elmozdulásában. A fogyasztást és forgalmat terhelő adók társadalmilag arányosabbak, hiszen a tehetősebbek fogyasztásuk arányában több adót fizetnek - közölte az NGM.


Az adó mértéke 2 forint percenként vagy sms-enként, illetve mms-enként. Az adó alanya a szolgáltató, akinek a hívást vagy üzenetküldést követő hónap 20. napjáig kell bevallania és befizetnie az adót. Kivétel július, amikor nem augusztusban, hanem csak szeptemberben kell az adót bevallani és befizetni, de ettől függetlenül már júliusban is van adófizetési kötelezettség - olvasható a közleményben.
Az elfogadott jogszabály szerint mentesül az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az adománygyűjtő hívószámnak küldött üzenet, a teszthívás, az európai harmonizációs számra indított hívás.


Mentességet élvez a szolgáltató magánszemély előfizetők esetében telefonszámonként havonta tíz perc beszélgetésig. A tárca közlése szerint a mentesség egyfelől azt hivatott megakadályozni, hogy a szolgáltató a keveset telefonáló magánszemélyek telefondíját az adóra való hivatkozással emelje. Másfelől lehetőséget ad a szolgáltatónak arra, hogy kedvezőbb díjcsomagot alakítson ki a magánszemélyek számára.


A magánszemély előfizetőknél maximum havonta 700 forintot kell fizetni hívószámonként, cégek esetében pedig 2500 forintot.


Az NGM szerint az új adónemből mintegy 44-45 milliárd forint éves bevétel várható. Mivel július elsejétől vezetik be, az idei várható adóbevétel ennek a fele.
A tárca közleményében úgy fogalmaz: a kormány az új adónem lakosságra történő áthárításában nem hisz, ugyanis azt a piaci verseny megakadályozza. Emellett az adóáthárítás nem is indokolt, hiszen 2013. január elsejével megszűnik a távközlési szolgáltatókat terhelő válságadó, így az érintett szektor adófizetési kötelezettsége is lecsökken.
 

mti
  • Elhunyt Sára Sándor, a nemzet művésze
    Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója - közölte a család az MTI-vel.
  • A romboló Lügenpresse
    A rendező, Christian Twente érzi ezt a dilemmát, és ezért olyan nőnek állítja be a kancellár asszonyt, aki a köz, sőt mi több, egy egész földrész, vagy egy egész világ javára szenteli életet, és nincs ideje csip-csup magánéleti ügyekkel foglalkozni.
  • Szijjártó Péter: Ismét erőltetik a kötelező kvótát
    Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
MTI Hírfelhasználó