A Gyurcsány-jelenség, avagy a politika lumpenizálódása
Gyurcsány volt az egyik leghangosabb, aki követelte Schmitt Pál lemondását. Most kiderült a régi mondás igazsága: bagoly mondja verébnek. Mégis azt mondom: nincs igazuk azoknak, akik szerint Gyurcsánynak kell bizonyítania ártatlanságát.
2012. május 22. 08:40

Már a római jogban szerepel a bűnösség bizonyításának kötelezettsége, vagyis az ártatlanságot nem kell bizonyítani! Az ártatlanság vélelme szent és sérthetetlen. Nos, a pécsi egyetemen mostanáig két bizottság is kutakodott, de, ahogy a mondás járja, vajúdtak a hegyek, és szültek egy egeret. A kérdések kérdése azonban maradt: Gyurcsánynak vajon miért nincs egyik dolgozatából sem saját példánya? De én itt most nem a konkrét üggyel, hanem a jelenséggel foglalkozom. A nagy társadalmi formaváltások idején gyakori probléma a lumpenmentalitás megjelenése a hatalom csúcsain. A zavarosban halászók ideje ez, amikor minden képlékeny, cseppfolyós. Példa rá a francia forradalmat követő időszak, amikor az országot elönti a korrupció szennyes árja, és az új osztály legfőbb tevékenysége éveken át a lefejezett régi uralkodó osztály vagyonának megszerzése. Ennek majd Napóleon vet véget, konszolidált viszonyokat, jogállami rendet teremtve, például megalkotva a Code Napóleont. Ugyanezt látjuk a nácizmus és a lenini-sztálini szovjetrendszer születésekor. Zavaros időszak 1917 és 1933 is. A hatalom csúcsára kétes egzisztenciák kerülnek, lumpenelemek, gondoljunk csak magára Sztálinra és Hitlerre. Az ilyen szituációkban felerősödnek a kontraszelekciós mechanizmusok, amelyek eredményeként a társadalom salakja kerül a csúcsra.

A kelet-európai rendszerváltás is fölkavarta a mocsarat. Az állami vagyont mindenütt szétlopta egy szűk csoport, ahelyett hogy megteremtették volna a széles részvénytulajdonosi középosztályt, ahogy ez Nyugaton kialakult. Ezekben az években sikerül megteremteni azokat a zavaros jogi állapotokat, amelyek a szerencselovagoknak kedveznek. Ebben a zavarosban halászik meglepő eredményességgel a volt KISZ-vezér, és válik milliárdossá pillanatok alatt. Ez nem is sikerülhetne lumpenmentalitás nélkül: erkölcsi gátlások nélkül. 2004 őszén már a hatalom csúcsán, a miniszterelnöki bársonyszékben ül. Szabad demokrata ikerpárjával, az orvos végzettségű Kóka Jánossal együtt a hatalom csúcsára kerül. Valamiért Magyarországon kialakult az a szerencsétlen tévhit, hogy aki milliárdokat tudott összelopni (mert erről van szó!), a rendszerváltás utáni zűrzavaros években, az ért a gazdaságpolitikához.

Gyurcsányt Medgyessy Péter emeli a politika felhőrégióiba, aki azóta már megértette, hogy kígyót melengetett a keblén. A jótevő gátlástalan félreállítása mutatja Gyurcsány erkölcsi mentalitását. Apropó! Miért is ment Medgyessy 2004 szeptemberében? A korrupt SZDSZ-es miniszterek ügyében kialakult konfliktus miatt. Ki volt Gyurcsány királycsinálója, aki 2004. augusztus 14-én elsőként szólítja föl Medgyessyt a távozásra? Suchmann Tamás, a Tocsik-botrány hőse, Horn Gyula volt Privatizációs (többek szerint: tolvajlási) minisztere. Van ebben is valami fátumszerű.

Magyar Nemzet
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó