Mint mondta: az Európai Unió és az Európai Tanács ajánlása, hogy minden országban hozzanak létre nemzeti ifjúsági tanácsot, amely - az összes ifjúsági szervezetet tömörítve -, a kormánnyal folytatott párbeszéd egyik cselekvője. Az összes többi uniós országban már sikerült létrehozni ilyet, mi magyarok, sajnos utolsóként hozzuk létre – fogalmazott, hozzátéve: reményeink szerint rövid időn belül létre jön a szervezet, és megkezdődhet az intézményesített párbeszéd a kormányzat és a fiatalok között.

A tanácsnak elsősorban kormányzati cselekvési terveket kell megvitatnia, de reményeim szerint ez nemcsak egyoldalú beszélgetés lesz, hanem a fiatalok is időről – időre jelezhetik, hogy milyen lépéseket kellene szerintük tenni azért, hogy Magyarország a jövőben barátságosabb, és terveik megvalósítására alkalmasabb hely legyen - hangsúlyozta.

A fiatalok elvándorlását érintő kérdésünkre a miniszterelnök-helyettes úgy reagált: „abban bízom, hogy az elvándorlás nem egyirányú lesz; ugyanis az nem probléma, ha a fiatalok elmennek tanulni, munkát vállalni, vagy csak körülnézni külföldre. A mi szempontunkból az a fontos, hogy visszajöjjenek.” - vélekedett a fideszes politikus.

Magyarázatképp hozzáfűzte: ha már kipróbálták magukat a határainkon túl, akkor jöjjenek vissza családot alapítani hazánkba. Ennek érdekében a munkaerőpiacon, a lakástámogatási rendszerben, a felsőoktatási rendszer átalakításában és a családpolitikában kell olyan lépéseket tenni, amelyek vonzóbbá teszi Magyarországot a fiatalok számára – emelte ki.

Miért jó a NIT?

A helyszínen kiosztott tájékoztató anyag szerint a NIT feladata az ifjúság érdekképviselete a legmagasabb szinteken, nemzetközi színtéren is, például az Európai Unióban. A NIT tagszervezeteivel együttműködve tevékenyen részt vesz a nemzeti ifjúságpolitika formálásában.

Megjegyzik: a kormány azért szorgalmazza a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulását, mert azzal lehetőség nyílik arra, hogy az uniós tagállamok közül utolsóként Magyarország is csatlakozzon a jelenleg több mint 100 európai ifjúsági szervezetet tömörítő Európai Ifjúsági Fórumhoz (European Youth Fórum, EYF), ezáltal pedig a magyar fiatalok képviselete itthon erősebbé váljon, a nemzetközi színtereken pedig megjelenjen.

A NIT elindításának lépései

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztosa kezdeményezésére egy 2012 áprilisában elindított országos kampány során minden ifjúsági szervezetnek lehetősége nyílt arra, hogy megismerje a NIT létrehozásáról szóló koncepciót és megossza a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal kapcsolatos elképzeléseit. Májusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a korábbi NEFMI, mai nevén Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Ifjúsági Konferencia és több résztvevő szervezet képviselői országos, hét állomásos roadshowra indultak, hogy beszélgetéseik során felmérjék az igényeket és a lehetőségeket.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulását előkészítő mai, 2012. június 19-ei konferencián aláírják a NIT létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Csatlakozási szándékát a tanácshoz eddig több mint 80 ifjúsági tömörülés jelezte. Közöttük van egyebek mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, valamint számos más ifjúsági érdekképviseleti szervezet és egyházakhoz kapcsolódó ifjúsági szervezet is. A Nemzeti Ifjúsági Tanács hivatalosan ősszel jön létre, a szándéknyilatkozatot aláíróknak addigra létre kell hoznia a szervezet struktúráját és delegációs rendjét, amely működésével az ifjúsági érdeknyilvánítást európai szintre emeli, a hazai szervezetek között pedig elősegíti a kommunikációt és az együttműködést.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács a tervek szerint létrejötte után azonnal jelzi csatlakozási szándékát az Európai Ifjúsági Fórumhoz és megkezdi az együttműködést a nemzetközi szervezettel.