Parlamenti vád- és védőbeszédek
Meghiúsult ígéretek, kierőszakolt béremelések, zuhanó reálbérek! A gyilkosok halálra ítélhetnek másokat, de mi nem ítélhetjük halálra a gyilkosokat? Narancsos kisdöbrögik törvénye fog megszületni? Nyilas az alaptanterv? Hol van a pofátlanság határa? A családi adókedvezmény bevezetésének hatása a magyar családok gazdálkodására. Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés!
2012. június 21. 08:40

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. A legutóbbi asszóikból  szolidan és „stilizálva" tallózunk, egy alkalommal  a zajokat is jelezzük.

 

Meghiúsult ígéretek, kierőszakolt béremelések, zuhanó reálbérek!

 

TÓBIÁS JÓZSEF, (MSZP): - Államtitkár Úr! 2010 júniusában, néhány nappal a kormányváltást követően Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az új adórendszerrel mindenki jól fog járni. A miniszterelnök kijelentését akkor számos kormánypárti politikus, köztük ön is megerősítette.  Ezek közül hadd emlékeztessem önöket néhány jeles mondatra. Szijjártó Péter, 2010. október:  „Az egykulcsos adórendszerrel mindenki jobban fog járni, el fogjuk érni, hogy aki tízszer többet dolgozik, az tízszer többet keres és tízszer többet adózik majd.” Matolcsy György, 2010 október: „Az egykulcsos szja révén az ország Közép-Európa legversenyképesebb állama lesz, a bevezetendő egykulcsos adórendszer családbarát, arányos teherviselést jelent.” Rogán Antal: „Senki nem fizet több adót a következő évben!” „Magyarországon fontos azt jelezni, hogy nem a kemény munkát büntetik magas adókkal!” - ezt ön mondta, államtitkár úr, 2011 januárjában.

 

- Államtitkár Úr! Az ígéretek nagyon hangzatosak voltak, megnyugtatónak tűntek, csak éppen hamar kiderült, hogy egyike sem volt igaz. 2011 februárjától ugyanis Magyarországon a januári fizetés kézhezvételét követően közel hárommillió ember, munkavállaló érezte úgy, hogy a hangzatos szavak mögött a valóság egészen más: kevesebb a nettó fizetés a korábbiakhoz képest. Ennek oka pedig éppen az igazságtalan egykulcsos adórendszer bevezetése volt. 550 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen.

 

- Államtitkár Úr! A szocialisták már akkor figyelmeztették önöket, hogy közel  hárommillió ember lesz károsultja az adóváltozásnak, miközben a tehetősebb, szűk társadalmi csoportok pedig a kedvezményezettjei. Ekkor sem ön, sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter, sem Matolcsy György, sem Rogán Antal nem ismerte be, hogy korábbi kijelentése nem volt igaz, ígéretét nem tudja betartani. A problémát saját bőrükön érzékelték, hiszen mindegyikük jól járt az adóváltozással!

 

- Államtitkár Úr! Ha igaz lett volna mindaz, amit önök mondanak, akkor nem kellett volna 22 milliárd forintot bérkompenzációra költeni az egykulcsos adórendszerben. Ha igaz lett volna, akkor nem kellett volna bérkommandónak álcázott csapatokat küldeni a vállalkozókat amúgy is terhelő gazdaságpolitika hiánya okán. Most már, hogy vége van a matolcsyizmusnak, és tudjuk, hogy egy tündérmesében vagyunk, kérdezem:

 

  • Mikor fogjuk megérezni a valóságot, vagy önök mikor érzik a valóságot?
  • Mikor veszik már észre, hogy az egykulcsos, igazságtalan adórendszer nem segíti a magyar társadalom döntő többségének lehetőségét egy jobb életre, egy kiszámíthatóbb, stabilabb élet tervezésére?
  • Mikor veszik észre, hogy nem jár jól mindenki ma Magyarországon ezzel az adóváltozással?
  • Matolcsy miniszter úr mikor mond le?

 

***

 

CSÉFALVAY ZOLTÁN, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány olyan adórendszer kialakítását és olyan adórendszeri átalakítást, ha úgy tetszik, adórendszerváltást tűzött ki célul, amely elősegíti a foglalkoztatást, szűkíti a szürkegazdaság lehetőségeit, támogatja a legális foglalkoztatást, bezár minden adózási kiskaput, erősíti a versenyképességet, és biztosítja stabilan az államháztartás egyensúlyát. Nos, ezen belül a lakosságot közvetlenül érintő adórendszeri változások nagyon egyszerű alapelvre épülnek: aki többet fogyaszt, az többet is adózik, ugyanakkor aránytalanul nem fizet több adót az, aki többet dolgozik. Az élőmunkát és a jövedelmet terhelő adók csökkennek a személyi jövedelemadó rendszerén keresztül is, miközben az egyensúly érdekében az adóterhek a fogyasztás és a forgalom felé tolódnak el. Ez az az adószerkezet, amelyik legkevésbé ártalmas a gazdasági növekedésnek, és ez az az adószerkezet, amelyik legjobban támogatja a foglalkoztatás átalakítását és bővítését.

 

- Képviselő Úr! Az egykulcsos személyi jövedelemadónak a tavalyi és idei éve átmeneti esztendő, valóban kompenzációt kellett biztosítani annak érdekében, hogy senki ne járjon rosszabbul. Ezt szolgálja a közszférában lévő kompenzáció, a szükséges béremelésekhez kiírt pályázati rendszer is. Az egykulcsos adó - amelyik többletmunkára ösztönöz, még pontosabban: nem bünteti a többletteljesítményt -, úgy gondolom, hogy közép- és hosszú távon is kifizetődő, hiszen megtérülővé teszi a befektetést a tanulásba és a munkába. Hadd tegyem hozzá:  ez nem egy Istentől elrugaszkodott adórendszer, a kelet-közép-európai országok többségében ez található és ez figyelhető meg. És megfigyelhető az is, hogy azok az országok, amelyek bevezették az egykulcsos adót, gyorsabban növekedtek, mint amelyek nem.

 

- Képviselő Úr! Hadd hívjam fel a figyelmét arra, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó a legális foglalkoztatást segíti és támogatja, és pontosan azt próbálja megakadályozni, hogy bármilyen jövedelmi sávban - lehet ez akár a magasabb vagy akár a minimálbér környékén - a legális foglalkoztatás felé segítse a foglalkoztatottakat és nem a gazdaság ilyen-olyan szürkeszektorához. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt esztendőben a foglalkoztatás bővült, a reálkeresetek növekedtek, méghozzá majdnem 6 százalékos szinten.

 

- Képviselő Úr! Az ön által említett 500 milliárd forintból 160 milliárd maradt az adózóknál gyerekkedvezményként, ez 808 ezer adófizetőnek nyújtott segítséget a család fenntartásához. Úgy gondolom, hogy ha vannak  preferenciái az egykulcsos személyi jövedelemadónak, azok éppen a családok.

 

***

 

TÓBIÁS JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Álságos ez a megközelítés. Tudja, átlagosan egy nap alatt lehet 10 percet tartózkodni a víz alatt, de egyben ez nehéz lenne. Egy kulccsal adózik a tőkejövedelem meg a munkajövedelem Magyarországon. 550 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen, amit tetéztek azzal, hogy 25 adómódosítást fogadtak el 25 hónap alatt. Tranzakciós adó, biztosítási adó, telekommunikációs adó, és még sorolhatnám az adófajtákat, amelyeket pont azok a társadalmi csoportok szenvednek el javarészt, akik amúgy sem kedvezményezettjei az egykulcsos adónak, és ez a társadalom 80 százaléka.

 

- Államtitkár Úr! Az átmeneti esztendők, mondják önök, legfeljebb még egy-két évig tartanak. Ebben egyetértünk, ha ugyanis nem változtatnak, akkor önöket leváltják, pontosan ezen adórendszer miatt.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 221 igen szavazattal, 81 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. Az MSZP, az ,LMP, a Jobbik és a függetlenek egységesen ellene voksoltak.

 

Életre vagy halálra ítélni?

 

APÁTI ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az új büntető törvénykönyv vitája lehetőséget teremt arra, hogy beszéljünk egy, a társadalmat régóta foglalkoztató kérdésről: a halálbüntetés visszaállításáról. Az agymosási célzattal régóta sulykolt liberális álláspontot már ismerjük, eszerint egy idejétmúlt, aránytalanul súlyos, indokolatlan és embertelen büntetési nemről van szó. Akik így gondolkodnak, azok nem veszik figyelembe egyrészt a megváltozott körülményeket, társadalmi igényeket, másrészt pedig az egyre könyörtelenebbé váló bűnelkövetőket.

 

- Államtitkár Úr! Abból, ami az elmúlt 22 évben Magyarországon történt, nem tudunk más következtetést levonni, mint azt, hogy a legkirívóbb, élet elleni cselekmények esetén vissza kell állítani ezt a büntetési nemet. Mára odáig fajult a helyzet, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés sem tudja betölteni a halálbüntetés hatályon kívül helyezése óta tátongó űrt. Úgy gondolom, óriási hiba, sőt bűn tétlenül szemlélni, hogy emberölés miatt szabadult elkövetők legalább még egy ember életét kioltsák. Úgy gondolom, óriási hiba, sőt bűn tétlenül szemlélni azt, hogy a jogrendszer teljes súlyának érvényesítésével megvárjuk egy újabb bűncselekmény elkövetését.

 

- Államtitkár Úr! Hangsúlyozom és előrebocsátom a felesleges nácizások elkerülése érdekében, hogy a Jobbik kizárólag az emberölés súlyosabban minősülő eseteinél kívánja halálbüntetés visszaállítását. Érveink pedig a következők. Egyrészt mindig bírói mérlegelés tárgyává kell tenni annak a kiszabását, nem lehet kötelezően kiszabandó büntetésként meghatározni. Másrészt: minden ellenkező híreszteléssel ellentétben komoly visszatartó ereje van. Nem ez a büntetési nem tekinthető embertelennek, hanem azok az elkövetők, akik vadállati kegyetlenséggel, áldozataik megalázásával, bűntudat és a későbbi megbánás legcsekélyebb jelen nélkül, sokszor élvezetből ölnek. Ölnek, mert tudják, hogy a fegyházból a temetővel ellentétben még van kiút. Ölnek, mert tudják, hogy sokszor jobb körülmények vannak odabent, mint odahaza, hiszen a magyar börtönökben nem elrettentőek a körülmények. Ölnek, mert tudják, hogy sokszor több jog illeti meg őket, mint áldozataikat, illetve áldozataik hozzátartozóit.

 

- Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy annyi esélyt kell ezeknek a gyilkosoknak adni, amennyit ők adtak a sértetteknek. Nem érdemelnek könyörületet azok, akik családokat tesznek tönkre, szülőknek, nagyszülőknek, gyermekeknek, unokáknak, házastársaknak okoznak kimondhatatlan fájdalmat. Persze, ismerjük az ellenérveket is. Az egyik a bírói tévedés esélye, amelyet utólag már nem lehet jóvátenni. Az utóbbi időszakban is több olyan életellenes cselekmény történt, ahol az elkövető kiléte minden kétséget kizáró módon megállapítható, a gond az, hogy ilyen esetben sem áll a bíró rendelkezésére ez az eszköz. A másik, hogy visszaállítása nemzetközi szerződésekbe ütközik.

 

-  Államtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! El kell dönteni egyszer és mindenkorra, hogy mi a fontosabb: a nemzetközi elvárásoknak vagy a magyar társadalom többsége jogos igényének akarunk-e megfelelni. Kérdezem?

 

  • Önnek és a kormánynak mi az álláspontja?
  • Megfelelőnek tartja-e egy egyértelműen átnevelhetetlen elkövető sokévnyi rendkívül költséges fogva tartását és az esetek jelentős részében a szabadon bocsátását, vagy ön szerint is célszerű a halálbüntetés visszaállítása?
  • Nemzetközi elvárásnak vagy társadalmi igényeknek akarnak-e megfelelni?
  • Önök szerint mi a helyes a legelvetemültebb és legaljasabb bűnözőkkel szemben: életre vagy halálra ítélni őket?

 

***

 

RÉPÁSSY RÓBERT, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): - A képviselő úr interpellációjában a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást, hivatkozik arra, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatos egyik ellenérv az, hogy a halálbüntetés visszaállítása nemzetközi szerződésekbe ütközik. Valóban, Magyarországot számos nemzetközi egyezmény köti, amelyek a halálbüntetés újbóli bevezetése ellen szólnak.

 

- Ezek közül elsőként az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az ENSZ Közgyűlése XXI. ülésszakán 1966. december 16-án elfogadott polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, illetve annak az ENSZ Közgyűlése XLIV. ülésszakán 1989. december 15-én elfogadott és Magyarországon az 1995. évi II. törvénnyel kihirdetett úgynevezett második fakultatív jegyzőkönyvet kell említeni. A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 6. cikke rendelkezik arról, hogy e büntetést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet kiszabni. E cikk továbbá minden esetre vonatkozóan lehetővé teszi a kegyelemben részesítést vagy a büntetés megváltoztatását. A második fakultatív jegyzőkönyv azonban egyértelműen tilalmazza a halálbüntetés végrehajtását. A jegyzőkönyv szűk kivétellel kizárja a fenntartás tételének lehetőségét.

 

- Kiemelendő az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény 13., a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyve is, amelyet Magyarország a 2004. évi III. törvénnyel hirdetett ki. Az 1. cikk nemcsak a halálbüntetés mint büntetési nem eltörlését teszi kötelezővé, hanem azt sem teszi lehetővé, hogy kiszabják és végrehajtsák azt. A jegyzőkönyv kimondja azt is, hogy az előírásaitól nem lehet eltérni, és előírásai vonatkozásában nem lehet fenntartással élni. Szólni kell még ezenkívül az Európai Unió alapjogi chartájáról is, amelyet a 2007. évi CLXVIII. törvény hirdetett ki. A 2. cikk (2) bekezdése előírja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni.

 

- Hangsúlyozni kell, hogy mivel a kihirdetett nemzetközi jogi dokumentumok Magyarországra nézve kötelezőek, a halálbüntetés ismételt bevezetése csak akkor lenne lehetséges, ha Magyarország felmondaná ezeket a nemzetközi egyezményeket vagy szerződéseket, vagy kilépne az Európai Unióból. E lépések esetében azonban tekintettel kell lenni azok lehetséges nemzetközi következményeire is.

 

- Képviselő Úr! Bizonyára ön is tudja, hogy a magyar Alkotmánybíróság 23/1990. október 31-ei határozatában megsemmisítette a halálbüntetést a magyar büntető törvénykönyvben. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Btk.-nak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek, ugyanis az életnek és az emberi méltóságnak, illetve az ezt biztosító jognak a teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg.

 

- Az alaptörvény I. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy "Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható." Az alaptörvény II. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz."

 

- Képviselő Úr! Ön azt kérdezte, hogy mi a kormány álláspontja és mi a személyes álláspontom. A személyes álláspontom az, hogy tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét, ellenzem a halálbüntetést!

 

***

 

DR. APÁTI ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Azért vetettem fel a nemzetközi szerződések kérdését, mert biztos voltam benne, hogy ezzel fognak majd előhozakodni. De amit egyszer megkötöttünk, azt fel is lehet mondani. Ahová egyszer beléptünk, onnan ki is lehet lépni. És nem lehet kétséges, hogy a társadalom jogos elvárásait kell teljesíteni, nem pedig nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket, hiszen mi a magyar emberek, a magyar választópolgárok képviseletére esküdtünk fel, nem pedig nemzetközi egyezmények betartására, a nemzetközi egyezmények szolgálatára, amelyek egyértelműen szembemennek Magyarország érdekeivel.

 

- Államtitkár Úr! Mindenkinek felhívnám arra a figyelmét, és a nácizó, áldemokratikus koalíció képviselőinek a figyelmét is, hogy nem állam elleni bűncselekményekre gondolnánk a halálbüntetést visszaállítani, hanem a gyilkosságok, az emberölések súlyosabban minősülő eseteinél. Másrészt, államtitkár úr, az áldozatoknak, a sértetteknek nincs joga az emberi méltósághoz és az élethez? Vagy hogyan működik ez Magyarországon nemzeti kormányzás alatt? A gyilkosok halálra ítélhetnek másokat, de mi nem ítélhetjük halálra a gyilkosokat? Ezt nem tudjuk elfogadni!

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 260  igen szavazattal, 30 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. Csak a Jobbik padsoraiban ülök voksoltak nemmel. Az 5 tartózkodót Bíró Márk, dr. Dorkota Lajos,  dr. Pósán László, Rácz Róbert (Fidesz) és  Endrésik Zsolt (független) személyesítette meg. 

 

Bevonják-e a járásközpontok kijelölésébe az érintett településeket?

 

DR. DOROSZ DÁVID, (LMP): - A járások központjaival és határaival kapcsolatos döntéseket kormány - tájékoztatása szerint - saját hatáskörben június 30-áig fogja meghozni. Ezzel kapcsolatosan propagandisztikus számot hallottunk, miszerint 96 százaléka a megkérdezett közösségeknek és érintetteknek egyetért ezekkel a változtatásokkal. Mi az LMP részéről utána kívántunk járni, mert ez egy olyan szám, amely még Moammer Kadhafi Líbiájának is dicséretére vált volna. Éppen ezért megkérdeztük az érintetteket. Kiderült: valójában nagyon sok helyen nem volt semmilyen egyeztetés, valójában nagyon sok érintettet nem kerestek meg,  ám, ha megkeresték volna őket, akkor elmondták volna, hogy nem értenének egyet a tervezetben szereplő körzethatárokkal és körzetközpontokkal.

 

- Államtitkár Úr! A járások kialakításáról szóló törvényjavaslat kapcsán már kifejtettük azt, hogy a közigazgatás ilyen mérvű átalakítása nem lehet elkapkodott, nem lehet improvizált, és kifejezetten nem tükrözhet aktuális hatalmi célokat, aktuális hatalompolitikai eszközként nem használható fel. Azt látjuk azonban, hogy ez történik. Azt látjuk, hogy nagyon sokszor az érintett önkormányzatok, közösségek véleményét nem veszik figyelembe a körzethatárok, illetve a körzetközpontok kijelölésénél. Azt is látjuk, hogy eddig mely városok látták el azokat a funkciókat, amelyeket most a járási központok fognak ellátni.  Központinak számító települések sokaságától veszik el a központi szerepet, és megfelelő közlekedési és egyéb infrastruktúrával nem rendelkező településeket jelölnek ki járási központnak. Ezt láthatjuk például Budaörs és Budakeszi esetében is.

 

- Államtitkár Úr! Önök a narancsuralmi rendszerüket a járásokon keresztül az utolsó, legkisebb faluig is ki akarják terjeszteni! Ez a narancsos-fideszes kisdöbrögik törvénye lesz. Arról szól, hogy a narancsos hűbéri rendszert hogyan fogják kiépíteni, egy politikai elfekvőt 2014 utánra hogyan lehet létrehozni, hogyan lehet kádertemetővé alakítani a járások rendszerét. Ezzel kapcsolatosan kérdezem:

 

  • Bevonták-e, illetve a jövőben be akarják-e vonni az érintetteket a járások kialakításába?
  • Hogyan tervezik kikérni az érintettek véleményét június 30-áig?
  • Hogyan tervezik az ehhez tartozó települések véleményét becsatornázni?
  • Érvényesülhet-e helyi közakarat, vagy megint csak a fideszes erős emberek érdekei fognak érvényesülni?
  • Kisdöbrögik törvénye fog megszületni?

 

***

 

RÉTVÁRI BENCE, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): -Képviselő Úr! Nem lep meg, hogy az ön által megkérdezett LMP-s képviselők politikailag nem támogatják a kormányzatnak ezt a közigazgatás-átalakítási tervét, hiszen az LMP sem támogatta a Ház falain belül. A felszínes kritikának a tipikus csapdájába esett képviselő úr, hiszen általában azt szokták  elmondani, hogy mennyire nem a fokozatosságra törekszik a kormányzat a különböző intézkedéseiben. Nos, ha van olyan része a magyar kormányzat tevékenységének, amelyik a fokozatosságra épül, az pont a közigazgatás átalakítása.

 

- Az első lépcső - mint ennek ön is tanúja volt a parlamentben, szavazott is róla - 2010. szeptember 1-je volt, amikor újra felállítottuk a közigazgatási hivatalokat, amelyek alkotmánysértő állapotot eredményezve a magyar közigazgatásban. előtte évekig nem működtek.  Ezután 2011. január 1-jén jöttek létre a megyei kormányhivatalok a kormánymegbízottal az élükön, tizennégy korábbi szakigazgatási szervet magukba olvasztva. 2012. január 1-jén ezek a megyei kormányhivatalok intézményfenntartóvá váltak, megkapták a megyei önkormányzatok intézményeit. És jövő év: 2013. január 1-jén jönnek létre a járások, veszik át az intézményeket és a hatósági jogköröket. Tehát 2010 szeptemberétől 2013 januárjáig négy lépcsőben valósul meg az átalakítás, amelyre ön most itt azt mondta, hogy nem előkészített, elkapkodott, nem eléggé fokozatos.

 

- Ami konkrétan a járások, járási térképek kialakítását illeti. A tavalyi év nyarán készült egy igencsak vaskos, jó pár kötetet tartalmazó háttértanulmány, amelyik kitért minden fontos részletre, földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági, közlekedési, tömegközlekedési adottságokra a járásokkal kapcsolatban. Ez alapján hoztuk nyilvánosságra ez év január 10-én, tehát közel fél évvel ezelőtt a járások kialakításáról szóló térképet, amely január 29-éig volt kint az interneten, addig lehetett véleményezni. Összesen ebben az időszakban 757 észrevétel érkezett. Ezek közül a járási térképpel összefüggő javaslat volt 728, és 338  települést érintettek. A 338-ból 269 akart más járáshoz tartozni, 69 pedig arra vonatkozott, hogy más járási székhelyt jelöljenek ki, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy ha összevetjük a 3152 település számával, hogy, 10,7 százalékban fogalmaztak meg mindössze bármiféle módosítást.

 

- Nyilvánvalóan igyekeztünk külön-külön is tárgyalni az érdekszövetségekkel. Konzultáltunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, segítségükkel 19 megyében polgármesterekkel, jegyzőkkel, állománygyűléseken és máshol is jelen voltunk. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának a napirendjén is szerepelt ez a javaslat, ahol szintén jelen voltak a minisztérium képviselői. Én magam is több jegyzői vagy más állománygyűlésen, megyei államigazgatási kollégiumon vettem részt, Szabó Erika államtitkár asszony pedig szinte minden megyében járt ezzel kapcsolatban. De nemcsak az ilyesfajta szakmai szervezetekkel, hanem még az ott dolgozók érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is egyeztettünk erről a javaslatról.

 

- Képviselő Úr! Ahogy mondtam önnek: január 10-én hoztuk először nyilvánosságra, és végül félévnyi konzultáció után június 4-én szavazott róla a parlament. Volt tehát idő arra, hogy ki-ki a véleményét kifejtse. Ebben a törvényjavaslatban felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy kialakítsa a konkrét térképeket és ezt meg is fogja tenni hamarosan.

 

***

 

DR. DOROSZ DÁVID: - Államtitkár Úr! Nem is tudtam, hogy ön ilyen sokoldalú. Amilyen csúsztatásokat ebbe a válaszába most belerakott, elmehetne a magyar curling-válogatottba is, annyira eredményesen csinálta.

 

- Államtitkár úr, ha igaz az, amit ön mondott, akkor miért van tele az ország olyan közösségekkel, olyan önkormányzatokkal, amelyek azt mondják, hogy őket nem kérdezték meg, és az ő véleményüket nem tükrözi a tervezet? Ha ez igaz, akkor miért nyomják el önök a kisközösségeket, miért nyomják el a helyi embereket, miért nyomják el a helyi emberek akaratát? Megmondom: azért, mert valójában a saját uralmukat akarják kiterjeszteni, kis hűbérurakat akarnak egész Magyarországon helyzetbe hozni. Igen uraim, akik már nem fognak itt ülni néhány év múlva, az önök kifizetőhelyei lesznek a járások, önök fogják ott a hatalmat egy kézben összpontosítani. Erről szól ez a javaslat.

 

***

 

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 213   igen szavazattal, 80 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta. Az MSZP, az ,LMP, a Jobbik és a függetlenek (Pősze Lajos kivételével) egységesen ellene voksoltak.

 

Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés!

 

PÓCS JÁNOS, (Fidesz): - Államtitkár Úr! „A magyar vetőmag stratégiai termék, gyakorlatilag korlátlanul adható el a világban” - hangzott el a „Vessünk magyar vetőmagot” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. Hazánkban jelenleg a mintegy 130 ezer hektáron folyó vetőmagtermelés szempontjából kedvező körülmény, hogy az genetikai módosítástól mentes környezetben és fajtákkal történik. A GMO-mentességet Magyarország gyakorlatilag 2005-ben deklarálta, amikor megtiltotta a Monsanto 810-es génmódosított kukorica termesztését. A génmódosított növények termesztése mellett nehéz érveket találni, és egyre világosabbá válik, hogy a génmentességünk a vetőmagtermelés területén rövid távon is kiaknázható előnyöket rejt. Fontos deklarálnunk, hogy az a magyarnak tekinthető vetőmag, amely hazai nemesítésű és termesztésű.

 

- A Magyarországon megtermelt vetőmagok értéke mintegy 190 milliárd forint. Ebből mintegy 70 milliárd forint értékű vetőmagot használunk fel idehaza. Rövid távon megtérülő befektetés volna a hazai vetőmag-előállítás volumenének növelése. A magyar vetőmag piaca egy aktívabb piacfeltárás eredményeként dinamikusabban bővülhetne, főleg a keleti piacok irányában, de minden olyan orientációban, ahol már átlátják a nagy vetőmag-előállító világcégek üzletpolitikájában és a GMO-szervezetek térhódításában rejlő veszélyeket.

 

- Magyarországon mintegy száz növényfaj 1500 fajtáját termesztik. A fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében száz, az öntermékenyülő növények esetén viszont mintegy 25-30 százalékos. Indokolt volna ezt az arányt jelentősen növelni. A hazai termesztésű vetőmagok aránya a kalászosok esetében jó, mintegy 80 százalék körüli, de sajnos a burgonya esetében nem több a 15 százaléknál. Ez az arány tarthatatlan, hiszen a hazai burgonyatermesztés világszínvonalú. Fajtáink a világ bármely fajtájával szemben versenyképesek.

 

- A vetőmagtermesztésben sajnos gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya, melyek növelésével szélesebben lehetne meghúzni a magyar vetőmagtermesztés határait.

 

- Államtitkár Úr! A vetőmag-előállítás jelentős haszon termelésére képes, így az ebbe a fektetett tőke biztos megtérülésével lehetne számolni egy aktívabb, hatékony külkereskedelem mellett. Kérdezem tehát:

 

  • Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?
  • Van-e tervünk a magyar vetőmag-előállítás és a vetőmagexport növelésére?

 

***

 

BUDAI GYULA, (vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az első válaszom a kérdésére az, hogy igen, lehet húzóágazat a vetőmagtermelés Magyarországon. Az agrár- és élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazatnak minősül. A magyar vidék és ezzel összefüggésben az egész ország sikere jelentős mértékben függ az agrárágazat versenyképességétől és jövedelemtermelő képességétől. Valóban, közel 130 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés Magyarországon. Ez egy 190 milliárd forintot felölelő piac. Magyarország az Európai Unióban a harmadik, a világon pedig a kilencedik legjelentősebb exportőrnek minősül vetőmagtermelésben. Az ország adottsága, a vetőmag-termelési és feldolgozási tapasztalatai, a logisztikai előnyök, tették a legsikeresebb ágazattá. Az is igaz viszont, amit ön mondott, hogy az öntözött területek  növelésével a vetőmagtermelést sokkal versenyképesebbé tudnánk tenni. A magyar vetőmagok kiváló minőségűek, jól bírják a hazai klímát, a Vidékfejlesztési Minisztérium ezért indította azt az akciót, hogy vessünk több vetőmagot. A kampányt célja nagyon egyszerű: a magyar vetőmagok piaci arányát új korszerű, egészséges fajták forgalomba hozásával szeretnénk bővíteni,

 

- Magyarországon a vetőmag-előállítást egy 2003. évi törvény határozza meg. A vetőmagtörvény egy kerettörvény, és a részletes szabályokat végrehajtási rendelet fogalmazza meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium felismerte az ön által elmondottakat, és megkezdtük ennek a törvénynek és a végrehajtási rendeletnek a módosítását. Szeretnénk érvényesíteni, hogy a magyar vetőmag kimagasló biológiai nemzetstratégiai alap és érték. A kiváló, versenyképes vetőmagfajták védelmét 2012. január 1-jétől az alaptörvény is garantálja. Ehhez járul hozzá, hogy az Országgyűlés nem olyan régen elfogadta a már régóta szorgalmazott géntörvény módosítását. Ezen új szabályok alapján Magyarország biztonságot adhat azoknak, akik jelentős mértékben veszik ki a részüket a vetőmagtermelésből.

 

***

 

PÓCS JÁNOS: - Államtitkár Úr! A nemzeti kormányunk elkötelezett a magyar föld magyar kézben tartása mellett. A sikeres magyar mezőgazdaságnak az alapja a magyar föld, a magyar vetőmag, a magyar gazda és a határainkon belül tartható forint! A választ elfogadom.

 

A családi adókedvezmény bevezetésének hatása a magyar családok gazdálkodására

 

MICHL JÓZSEF, (KDNP): - Államtitkár Úr! A családosok terheinek mérséklése érdekében minden gyermek után járó adókedvezményt vezetett be a kormány tavaly január 1-jétől. A családok tehermentesítése és a gyermekvállalás ösztönzése érdekében a személyi jövedelemadózás új rendszerében már az első gyermek után is adókedvezmény jár a szülőknek, méghozzá jövedelemkorláttól mentesen. Pontosabb megfogalmazás szerint: nem is kedvezményről van szó, hanem olyan állami gondoskodásról, amely lehetővé teszi, hogy aki dolgozik, az a fizetését elsősorban a gyermekeire, a családjára költhesse.

 

- Az új adórendszernek az volt a célja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen többé fokozott egzisztenciális kockázatot. A családok egy és két gyermek esetén 62 500 forint adóalap-kedvezményt kaphatnak gyermekenként havonta. A három gyermek vállalásától viszont már gyermekenként 206 250 forint adóalap-kedvezményre jogosultak. Ez 10 ezer vagy 33 ezer forint nagyságrendű kedvezményt jelent gyermekenként a nettó jövedelmükből.

 

- A Kereszténydemokrata Néppárt a családok pártja. Kiemelt célja, hogy a magyarországi demográfiai viszonyok pozitív irányba változzanak. Fontosnak tartja, hogy a családosok jövedelmük nagy részét gyermekeik testi és lelki egészségének biztosítására tudják fordítani. Éppen ezért is kérdezem:

 

  • Milyen pozitív hatással volt a családi adózás bevezetése a gyermekvállalási trendre?
  • Mekkora összeget tudtak megtakarítani az elmúlt másfél év során a gyermeket nevelő családok a családi adókedvezmény hatására?

 

***

 

CSÉFALVAY ZOLTÁN, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány gazdaságpolitikájának egyik fontos célkitűzése a családok helyzetének érdemi javítása, ami nyilvánvalóan hozzájárul a demográfiai helyzet javításához is. A 2011. január 1-jétől bevezetett új családi adókedvezmény nagyon jelentős összegű jövedelmet hagy vissza a munkából élő és gyermeket nevelő szülők számára, amivel szabadon rendelkezhetnek. A ténylegesen igénybe vett kedvezmények összegéről nincsenek még végleges adataink, a személyi jövedelemadó-bevallások azonban már beérkeztek az adóhatósághoz, feldolgozásuk folyamatban van, a pontos szám év végére várható.

 

- A folyamatosan érkező munkáltatói kifizetői adatszolgáltatásokból annyit már lehet tudni, hogy 2011-ben havonta átlagosan 808 ezer fő érvényesítette a családi adóalap-kedvezményt, összesen mintegy 160 milliárd forint összegben. A 2012. év első négy hónapjára vonatkozóan beérkezett adatok alapján havonta átlagosan már 810 ezer fő nyilatkozott családi adóalap-kedvezmény igénybevételéről, így a családos adózók ebben az időszakban összesen közel 51 milliárd forint adókedvezményt tudtak érvényesíteni. A gyermeket nevelő munkavállalók 2011-ben közel 15 százalékos nettó keresetnövekedést könyvelhettek el, reálkeresetük pedig mintegy 10 százalékkal emelkedett ebben az időszakban. Az egygyermekes családok esetében 10,5 százalék, a kétgyermekeseknél 16,3 százalék, a három- vagy többgyermekeseknél pedig 23,6 százalék volt a nettó keresetnövekedés, reálértékben ez 6,4 százalék, 12 százalék és 12 százalék.

 

- Képviselő Úr! Úgy gondolom: minden lépés nagyon fontos, ami segíti a családok életét, és segíti az anyagi tehervállalásukat. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a gazdaságban nem automatizmusok működnek, minden egyes lépés, akár családpolitikai lépés is, hosszabb távon fejti ki hatását. Vannak számok, amelyek azt jelzik, hogy a születések számában is megmutatkoznak már ennek eredményei. De én ezzel picikét óvatosabb lennék, a gazdaságban ilyen azonnali automatikus hatást nem lehet elvárni, közép- és hosszabb távon viszont nyilvánvaló, hogy ezek az adólépések segítik a demográfiai helyzetet is.

 

***

 

MICHL JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Szűkebb pátriámban, a 25 ezres városunkban Tatán sajnos, azt kellett tapasztalnunk, hogy 100 gyermekkel kevesebb gyermek született tavaly, mint 2007-ben. Sokkal több és még hatásosabb intézkedésekre van tehát szükség. A családok megerősítését szolgáló anyagi segítség mellett egyéb társadalmi, erkölcsi, lelki segítségnyújtásra is feltétlenül szükség van.

 

***

 

A képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.

 

Nyilas alaptanterv?

 

DR. MOLNÁR CSABA, (független): - Kicsit jobban örültünk volna, ha Hoffmann államtitkár asszony válaszolna, hiszen a felelősségi kör szerint a Nemzeti alaptanterv ügyében ez az ő dolga lenne, (Moraj a kormánypárti frakciókban.) de úgy néz ki, államtitkár asszony ezt a megmérettetést nem vállalja, ezért államtitkár úrhoz fordulunk.

 

- Államtitkár Úr! A kormány nem olyan régen közzétette a Nemzeti alaptantervet, amelynek itt és most a magyar nyelv és irodalom fejezete kapcsán szeretném önt kérdezni. Az első, amin az irodalmat nem hivatásszerűen kutató, csak laikus irodalombarát olvasó elgondolkodik, hogy ugyan mi indokolhatta az alaptantervben Nyírő József vagy Wass Albert szerepeltetését. (Taps a függetlenek soraiban. Felzúdulás a Jobbik padsoraiban. ) Vajon miért kívánja a kormány kötelező jelleggel előírni, hogy az iskolákban tanítsák ezeknek a szerzőknek a műveit annak ellenére, hogy mindketten köztudottan antiszemiták voltak, szélsőséges nyilas nézeteiket egyébként annak idején ők maguk sem titkolták. (Moraj a kormánypárti frakciókban. Felháborodás, közbeszólások a Jobbik soraiban: Szilágyi György és Ferenczi Gábor: Szégyen! Ülj le!)

 

- Államtitkár Úr! Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy el lehet és el is kell választani egymástól az alkotó személyiségét és magát az alkotást. A világ legtisztességesebb embere is lehet például csapnivalóan rossz költő, vagy akár egy gyenge jellemű személyiséggel is előfordulhat az, hogy fantasztikus irodalmi vagy tudományos eredményeket hoz létre. François Villon csavargó volt, tolvaj volt, egyesek szerint még gyilkos is volt, mégis balladáival örökre beírta magát az irodalomtörténetbe. Páger Antal nyilas volt, antiszemita volt, de színészóriás volt, és bár én az ő nézeteivel nem értek egyet, de mégis szívesen nézem alakításait. Vagy például Lénárd Fülöp tudományos munkásságából sem von le az semmit, hogy öregkorára lelkes fajgyűlölő és meggyőződéses náci lett. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok és a Jobbik soraiból.) Ezért aztán elvileg elképzelhető lehetne, hangsúlyozom még egyszer, elvileg, hogy az előbb említett szerzők is a magyar irodalom olyan hatalmas személyiségei, olyan nagyságai, hogy okkal szerepelnek antiszemitizmusuk, náci és nyilas meggyőződésük ellenére az alaptantervben. (Folyamatos moraj.)

 

- Államtitkár Úr! Az irodalomtörténészek és tudósok szerint ma nem ez a helyzet. A Mussolini-hívő, Gömbös Gyula-hívő, antiszemita Szabó Dezső munkásságát például feltétlenül kell ismerni azoknak, akik hivatásszerűen foglalkoznak az irodalommal, de azt gondoljuk, semmi ok nincsen arra, hogy az ő művei ismeretét az általános műveltség rangjára kellene emelni. Nyírő Józsefről maguk a kortársak mondták, hogy feledhető, középszerű író volt. (Közbeszólások: Műveletlen vagy!) Wass Albertről pedig egyébként megint csak a kortársak mondták, hogy, idézem: „Gyönge lektűríró, szánalmas fűzfapoéta volt.” (Felzúdulás a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Szilágyi György: Te vagy szánalmas!) Ezek alapján tehát nem teljesen értjük az ő szerepeltetésüket a Nemzeti alaptantervben. (Ha jársz iskolába megtudod. Derültség.)

 

- Államtitkár Úr! Önök a szakma előterjesztése ellenére kivették például a kötelezően tanítandó szerzők közül Vas Istvánt, Füst Milánt vagy Faludy Györgyöt, helyette pedig az előbb említett szélsőséges nézeteket vallókat tették bele. (Nagy zaj. Taps a függetlenek soraiban.)

 

  • Mi az oka ennek, államtitkár úr?

 

***

 

HALÁSZ JÁNOS, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Nyilas-e az alaptanterv? - teszi fel a kérdést képviselőtársunk. Kéri továbbá, hogy válaszommal tegyek nyilatkozatot, és nyugtassam meg a közvéleményt. Bizalmukat megköszönve teszem: a Nemzeti alaptanterv nem nyilas! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

- Képviselő Úr! Az új Nemzeti alaptanterv legfontosabb alapelve az értékelvű, nevelésközpontú iskola megvalósítása. Olyan fontos kérdések kerültek a Nemzeti alaptantervbe, mint az erkölcsi nevelés, a családi életre nevelés, a hazafiságra vagy médiatudatosságra való felkészítés. A közműveltségi tartalmak olyan komplex rendszerének az összeállítására került sor, amely lefedi azt, amit ma alapműveltségnek tekintünk. A Nemzeti alaptanterv feladata az erkölcsi értékek hangsúlyozása, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek fejlesztésének rögzítése.

 

- Képviselő Úr! Meg kell köszönnöm, hogy több, e tárgyban érkező kérdéssel ellentétben világossá teszik: önmagában valakinek egy korszak politikai palettáján elfoglalt helye nem megfelelő alapja irodalomtörténeti vagy tudománytörténeti megítélésének. Az önök által felsorolt példákat a XIX. századi reformkor nagyjaitól Kosztolányiig bővíthetnénk olyan indulatos antiszemita idézetekkel, amelyeket természetesen én sem veszek még közvetve sem a számra. És valóban, nem protestál senki e jeles költők, írók alaptantervi szerepeltetése ellen. Bár a témával kapcsolatos vita során a minisztériumunk mindvégig tartózkodott attól, hogy szakmai állást foglaljon a kérdésben, a vita csendesedtével viszont elmondható: Wass Albert meséi és történetei mindenképpen irodalmi értéknek mondhatók, életművét széles tömegek olvassák, kedvelik, szavalják. Az olvasóközönség a maga legkézenfekvőbb módján már elismerte a teljesítményét. Wass Albertet csak halála után fedezte fel a magyar irodalom, s művei a rendszerváltás óta jelennek meg. Népszerűsége ettől kezdve folyamatosan növekszik. 2005-ben a „Nagy könyv” program keretében három műve is bekerült - egyedüliként - a legjobb 50 közé. Kedves Képviselőtársam! Jól hallotta, az önök által szervezett „Nagy könyv” program keretében jutott a legjobb 50 közé. Az életmű több darabja is elnyerte a kritikusok tetszését. Madách Imre is csak egy-két művével vált a magyar, illetve a világirodalom jelentős alakjává, ennek ellenére mégsem emelnek ellene kifogást. (Taps a kormánypárti és a Jobbik soraiban.)

 

- Képviselő Úr! Nyírő József a két világháború közti erdélyi irodalom egyik markáns képviselője. Ezt nyilván önök sem vitatják. Szabó Dezső esszéírói munkásságának a két világháború közti szellemi életre, illetve elsősorban a népi írók mozgalmában jóval tovább gyakorolt hatása sem kérdőjelezhető meg. A XX. századi magyar írói nyelv nagyhatású megújítója, 1990-ig háttérbe szorították az irodalomtanításban, az ideológiai propaganda pedig folyamatosan ostorozta. Ebből is érezhető, hogy jóval átpolitizáltabb döntés volt évtizedeken át nem szerepeltetésük, sőt nevük elhallgatása, mint most a diszkrét megjelenésük. (Taps a kormánypárti és a Jobbik soraiban.)

 

- Képviselő Úr! Ezek a szerzők, az irodalomtörténetben rögzült értéket képviselnek, kortárs politikai szerepvállalásuktól függetlenül. Ha pedig a kérdést alapvetően félreértettem, és a „nyilas-e az alaptanterv” című kérdésük a tanterv csillagjegyére utal, akkor a megnyugtató válaszom: nem, a tanterv nem Nyilas: Mérleg! (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban.)

 

***

 

DR. VADAI ÁGNES, (független): - Államtitkár Úr! Nem érdemes párezer szélsőjobboldali szavazatért összebútorozni a náci és nyilas söpredékkel! (Zaj, felzúdulás  közbeszólások a kormánypárti és a Jobbik soraiból.) Nem érdemes, képviselő úr! És ezt kérem, értesse meg az ön mögött ülő Hoffmann Rózsa államtitkár asszonnyal is, aki a XIII. kerület egyik gimnáziumát vezette hosszú éveken keresztül. (Moraj a kormánypárti frakciókban.)

 

- Államtitkár Úr! Ez itt nem a helyi közösségek ügye. Az ön válasza világosan bebizonyította, hogy ez a Fidesz-KDNP ügye. A Fidesz-KDNP az, amelyik részt vesz a Horthy-kultusz rehabilitálásában és Nyírő József rehabilitálásában is. (Zaj a kormánypárti padsorokban.) Csókakőn egy fideszes polgármester avatja föl Horthy szobrát, Pécsett Wass Albert utca lesz egy fideszes alpolgármester javaslatára (Közbeszólások és taps a kormánypárti és a Jobbik soraiban.), Csepelen pedig Nyírő-estet rendeznek cinikus és pofátlan módon a Radnóti Miklós Művelődési Központban. Hát hol van a pofátlanság határa? (Felzúdulás a kormánypárti frakciókban. Szégyelld magad!) Képviselőtársaim! Hol? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból dr. Vadai Ágnes felé mutatva: Ott! Ott!) Nem fogadjuk el a választ! (Taps a függetlenek soraiban.)

 

***

 

A képviselő asszony nem, az Országgyűlést, az Országgyűlés viszont 219 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta. Az MSZP, az LMP, és a függetlenek  egységesen ellene voksoltak, a Jobbik viszont teljes létszámmal támogatta.

 

Bartha Szabó József
  • EURO-2020 - Bravúros döntetlen a világbajnok ellen
    A társházigazda magyar válogatott 1-1-es döntetlent játszott a világbajnok francia csapattal szombaton a Puskás Arénában a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában.
  • Orbán Viktor: Mi történt a mi Európai Uniónkkal?
    A miniszterelnök értékelése szerint a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.
  • Áder: a történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van
    A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát - jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton.
MTI Hírfelhasználó