II. Új Btk. - Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma!
Hétfőn szavaz az Országgyűlés az új Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés. Tengernyi oldalas indítvány, 464 paragrafussal, több ezer bekezdéssel, 200-at bőséggel meghaladó módosító javaslattal megküzdve. Kiemelt célja hogy helyreállítsa a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Lapozzunk bele!
2012. június 25. 09:27

Elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét üdvözölhetjük. Az első, a Csemegi-kódexként ismert 1878. évi V. törvény matuzsálemi kort ért meg, lévén a „különös” része 1962-ig volt hatályban. A Csemegi-kódexet követő 1961. évi V. törvény viszont  alig érte meg kamaszkort: 1962-ben lépett hatályba, és 1979-ben váltotta fel a máig hatályos, idén krisztusi korba lépő, 1978. évi IV. törvény. Hatálybalépése óta több mint száz alkalommal módosult, évente többször is, és tucatnyi alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások több mint 1600 rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül. Azaz megállapítható: a hatályos Btk. jól szolgált, de mára azt is el kell ismerni, hogy kiszolgált, és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

 

Az új  Büntető Törvénykönyv abban a reményben született, „hogy a ,jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.”

 

Kiemelt célja  hogy helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető állampolgárnak védelmet garantálnak, a bűnelkövetők számára azonban hatékony és visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba. A szigorítás elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, az első alkalommal bűncselekményt elkövetők esetében lehetővé teszi  a prevenciós szempontok érvényesítését is.

 

A hatályos magyar büntetőjogi szabályozás értelmében egyetlen törvény tartalmazza a büntetőjogi felelősségre vonás pozitív és negatív feltételeit, a kiszabható szankciókat és valamennyi büntetendő cselekményt. Az egységes szabályozás előnye, hogy lehetővé teszi az állampolgárok számára annak pontos megismerését, hogy mely cselekmények milyen feltételek mellett büntetendőek, illetve az egyes bűncselekmények elkövetése miatt mely személyek büntethetőek, (szöveges PDF). Lapozzunk bele!

 

Háborús bűncselekmények

 

A háborús bűncselekményekről rendelkező fejezet a Rómában elfogadott, a Statútum a Nemzetközi Büntető Bíróság Statútuma rendelkezéseire figyelemmel a háború fogalmát úgy határozza meg, hogy az mind a nemzetközi, mind a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra kiterjed, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem.  Nem aszerint tesz megkülönböztetést a háborús bűncselekmények között, hogy azokat nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus során, vagy azzal összefüggésben követték el, hanem ehelyett aszerint differenciál, hogy a jogsértés védett személy vagy védett dolog ellen irányul. Új tényállásként kerül bevezetésre a tiltott sorozás, a védett tulajdon elleni támadás, az élő pajzs használata, a túlélők megölésére utasítás és a humanitárius szervezet elleni támadás.

 

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

 

A javaslat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tekintetében egyértelművé teszi, hogy a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa: bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.

 

Kábítószer

 

A javaslat megszünteti a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális (enyhébb) szabályokat, de a bíróság a büntetés kiszabása során értékelheti a terhelt szenvedélybetegségét. Önállóan nevesített elkövetési magatartás lesz a fogyasztás (szubszidiárius vétség, amely a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos megítélés alá esik), emellett - az egységes szabályozás érdekében, kóros szenvedélykeltésként - büntetendővé válik a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírása. A javaslat két éven belül csak egy alkalommal biztosít lehetőséget az elterelésre ugyanakkor a fogyasztók vonatkozásában a nyomozó hatósággal való együttműködés (a kábítószert értékesítő személy kilétének feltárása) a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

 

Emberrablás, emberkereskedelem

 

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények esetén jelentősen bővül a minősített esetek köre: emberrablás és emberkereskedelem esetén súlyosabban büntetendő, ha azt a tizennyolcadik, illetve tizennegyedik életévüket be nem töltött személy sérelmére követik el.

 

Erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak

 

A nemzetközi egyezmények rendelkezéseire, valamint a jobb áttekinthetőség érdekében teljesen átalakul a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre vonatkozó szabályozás. A javaslat a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szexuális erőszakot (erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak) határozza meg minősített esetként, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csupán a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére történő elkövetés számít minősített esetnek.

 

A javaslat a szexuális kényszerítés bűntette keretében a szexuális aktusra való kényszerítést a hatályoshoz képest (kényszerítés bűntette) súlyosabban és önálló tényállásban rendeli büntetni. A szeméremsértés keretében büntethetőek lesznek a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartások is és  megszűnik a szexuális visszaélés (megrontás) kapcsán a magánindítványhoz kötöttség: Külön tényállásban rendeli büntetni a gyermekprostitúció kihasználását.

 

Kiskorúak veszélyeztetése

 

A javaslat a kiskorúak veszélyeztetésének tényállást három részre bontja, (kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, kényszermunka). Önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ezzel eleget téve számos egyezményben előírt nemzetközi elvárásnak. Új tényállásként megállapítja az együtt élők közötti lelki bántalmazást, amely kisegítő jelleggel szolgálhatja a családon belüli erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmet.

Szintén a közigazgatás rendje elleni új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, amely az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, a gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis számtalan esetben kerül sor házasságkötésre, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tételére kizárólag magyarországi tartózkodási jog, illetve ehhez kapcsolódó egyéb jogosultságok érdekében.

 

Tárgyi súly

 

A javaslat szerint az  egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértésére irányuló előkészület nem lesz büntetendő, tekintettel arra, hogy e bűncselekmény tárgyi súlya azt nem indokolja. Emellett a közösség tagja elleni erőszak tekintetében viszont külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság, mint csoportképző tényező.

 

Közúti veszélyeztetés

 

A javaslat a közúti veszélyeztetés tényállását kiegészíti. A jövőben  lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton is (pl. hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) elkövethető lesz. Közúti veszélyeztetésnek minősül.

 

Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

 

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények vonatkozásában elsődlegesen az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés, illetve a fogolyszökés tényállása módosul, továbbá új tényállásban lesz büntethető a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása.

 

Hivatali bűncselekmények

 

A javaslat a hivatalos személy elleni erőszak (és ezzel összhangban a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) vonatkozásában a teljes tényállás büntetési tételeinek a szigorításával biztosítja valamennyi hivatalos személy fokozott büntetőjogi védelmét. A hivatali bűncselekményekről szóló tényállások büntetési tételét a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételéhez igazítja. Új bűncselekményként kerül bevezetésre a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, a közfeladati helyzettel visszaélés, valamint a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat elvégzése.

 

A bántalmazás hivatalos eljárásban tényállás keretében a csoportos elkövetést minősített esetként rendeli büntetni a javaslat, egyben lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, ha az elkövető a hatóság előtt feltárja az elkövetés körülményeit.

 

Terrorcselekmény

 

A javaslat átláthatóbbá teszi a hatályos Btk. terrorcselekményre vonatkozó szabályozását azáltal, hogy az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága 2010-ben elkészített országjelentésére tekintettel önálló tényállásban kerül megfogalmazásra a terrorcselekmény finanszírozása, amibe beletartozik a személyi feltételek biztosítása mellett az az eset is, ha valaki a terrorista csoport tevékenységét támogatja akár a személyi feltételek biztosításával, akár más módon.

 

Köznyugalom

 

A köznyugalom elleni bűncselekmények vonatkozásában kiemelendő, hogy a javaslat egyszerűsíti a garázdaság és a rendbontás jelenleg túlszabályozott tényállását. Emellett a közösség elleni uszítás tekintetében külön nevesítésre került a fogyatékosság, a nemi identitás és a nemi irányultság, mint csoportképző tényező.

 

Csalás

 

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az is csalásnak minősül, ha a kár valamely igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként merült fel. Új vagyon elleni bűncselekményként kerül bevezetésre az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás. A javaslat információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásként rendeli büntetni az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalásszerű visszaéléseket, mivel ezek szükségszerűen információs rendszer felhasználásával valósulnak meg. A bűncselekmény körébe vonja a készpénzt helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő kincstári kártyát és fizetésre alkalmas kereskedelmi kártyákat, valamint a külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközöket is.

 

A jövőben csak a százezer forintot meghaladó meghaladó vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése számít bűncselekménynek, ez alatti értékre elkövetett cselekmény szabálysértést fog megvalósítani.

A javaslat a vagyon elleni bűncselekményeket három önálló fejezetre bontja, külön szabályozza a személy elleni erőszak kifejtésével megvalósítható bűncselekményeket és az egyéb hagyományos vagyon elleni cselekményeket, továbbá speciális jellegére tekintettel a szellemi tulajdonjogot sértő cselekményeket. A gazdasági csalás beiktatásával. gátat kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy állami tulajdonú vagy állami érdekeltségű vállalkozásoknál színlelt szerződések mögé bújva nagy összegű kifizetések történjenek tényleges ellentételezés hiányában.

 

Csődbűntett

 

A csődbűncselekmény újraszabályozásakor a javaslat objektív körülményeket jelöl meg a minősített esetek megállapításának feltételéül. Egyrészt az elvont vagyontömeg mértékében (500.000.000 forint feletti vagyonelvonásnál), másrészt abban az esetben tartja  megállapíthatónak, ha a felszámolónak, illetve a bíróságnak az adott társaság nemzetgazdaságban betöltött szerepére (kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet) tekintettel speciális eljárás keretében kell lefolytatni a felszámolási eljárást. Emellett kibővíti a büntethetőségi feltétel körét, nevesítve azt az esetet is, amikor a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhetne a tulajdonos cégképviselő a felszámolás elrendelése okán, de erre mégis lehetősége van.

 

Fogyasztóvédelem

 

A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekményeket  a javaslat külön fejezetben, a hatályos büntetőjogi szabályok alapulvételével kívánja biztosítani, bizonyos mértékig új szabályozást teremteni. Kiinduló pontja továbbra is a fogyasztó érdekeinek védelme. Az áru hamis megjelölésének tényállása az egyértelműség érdekében a versenytárs utánzása cím alatt szerepel, ezzel is kifejezve, hogy a bűncselekmény sértettje a versenytárs.

 

Termőföld

 

A javaslat fontosnak tartja, hogy a termőföld a magyar gazdák kezében maradjon, és ne lehessen a törvényi rendelkezéseket kijátszani színlelt szerződésekkel. Ennek viszonylag széles elterjedtsége megköveteli a büntetőjogi fenyegetettség megteremtését.  A magyar termények minőségi garanciáját hivatott szolgálni a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése tényállásának bevezetése. Az előbbi bűncselekmény a közbizalom elleni bűncselekmények között, míg az utóbbi a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között kapott helyet.

 

Honvédelmi kötelezettség

 

A javaslat a katonai bűncselekmények körében is bizonyos profiltisztítást végez a jelenlegi helyzethez igazodva. Ennek keretében több bűncselekmény büntetési tételét is enyhíti, az igen súlyosnak tekinthető büntetési tételek további fenntartása ugyanis önkéntes haderő esetében, illetve a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományának vonatkozásában békeidőben szükségtelen, háború vagy az állam biztonságát veszélyeztető vészhelyzet esetén azonban továbbra is indokolt. A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények körében a kibúvás polgári szolgálat alól, illetőleg a polgári szolgálat megtagadása bűncselekményeket nem tartalmazza, mivel a polgári szolgálat 2012. január 1. napjával megszűnt.

 
ZÁRÓ RÉSZ

 

A javaslat Záró Része - a hatályos Btk. széttagolt szabályozásától eltérően - a több fejezetre vagy a javaslat egészére vonatkozó értelmező rendelkezéseket tartalmazza. Emellett itt kapott helyett a jogharmonizációs záradék is. A törvényi fogalmakat általában köznapi jelentésüknek megfelelően értelmezi, de nem mond le a büntetőjogban sajátos tartalommal bíró, zember számára érthetetlen kifejezések használatáról sem.

 

 

 

 

 

 

Bartha Szabó József
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít
    Figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel.
  • A nép uralma
    Amikor a szemünk láttára hullik szét a nyugatias demokrácia, egyre sürgetőbb lenne elgondolkodnunk, hogy vajon mi jöhet az összeomlás után.
  • Új lendületet kaphatnak a horvát-magyar kapcsolatok
    Orbán Viktor gratuláló levelet írt Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökének a párt választási győzelméhez; írásában jelezte: készen áll a Közép-Európa megerősítését célzó stratégiai párbeszéd folytatására - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
MTI Hírfelhasználó