Újabb magyar-szlovák egyeztetést tartottak Bős-Nagymaros ügyében
Újabb magyar-szlovák egyeztetést tartottak Bős-Nagymaros ügyében a két ország kormánymeghatalmazottjának részvételével szerdán Budapesten, ahol a felek a szigetközi táj és természet környezeti állapotának javítását tartották a következő tárgyalások legfontosabb feladatának.
2012. július 5. 10:20

    A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Szabó Marcel miniszteri biztos és a szlovák Peter Hatiar, a dunai vízlépcsőrendszerről szóló 1977-es magyar-csehszlovák államközi szerződés szerinti kormánymeghatalmazottak azért folytattak egyeztetést, hogy új lendületet adjanak a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének végrehajtásáról szóló tárgyalásoknak.


    Szlovákia és Magyarország képviselői elkötelezettek a Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtása iránt, és még ebben az évben, az ítélet megszületésének tizenötödik évében előrehaladást szeretnének elérni - tudatta a szaktárca.
    A magyar és szlovák fél a kormánydelegációk soron következő, kora őszi pozsonyi találkozójáig szakértői munkacsoportok segítségével folytatják a munkát.


    Szabó Marcel, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos még április közepén tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a magyar kormány megújítja a tárgyalásokat a dunai vízlépcső jelenleg életben lévő szerződésének felülvizsgálatára és egy új szerződés megalkotására.


    A vízlépcsőért felelős miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy 1992-ben az akkor még létező Csehszlovákia elterelte a Duna vízének 83 százalékát egyoldalúan csehszlovák területre és lényegében ez a helyzet azóta is fennáll, mert az 1997-ben született Hágai Nemzetközi bírósági ítélet rendelkezéseit a mai napig nem sikerült átültetni a valóságba.


    Szabó Marcel leszögezte, a magyar kormány nem tekinti elfelejtettnek Bős-Nagymaros ügyét és továbbra is törekszik egy konstruktív, de a természet és Magyarország érdekeit figyelembe vevő megoldás kidolgozására. Szerinte "elegendő idő telt el az események óta, hogy mindkét ország kellő higgadtsággal tudjon tekinteni a történtekre és szerződéses úton, korrekt megoldással pontot tegyenek az ügy végére".
    A szlovák külügyi tárca erre reagálva úgy fogalmazott, készek tárgyalni Magyarországgal a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, és reményüket fejezték ki, hogy a közeljövőben sikerül megegyezésre jutniuk a magyar féllel a csaknem 15 éve hozott döntés végrehajtásáról.


    Magyarország és Csehszlovákia 1977. szeptember 16-án kötött államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról és üzemeltetéséről, valamint az építkezés során történő kölcsönös segítségnyújtásról. A megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkedtek volna el.


    A vízlépcső ellen hosszú éveken át tiltakoztak környezetvédők és civilek, majd 1988 áprilisában Duna-parti tiltakozó felvonulással, fél ével később az Országház előtt követelték az építkezés leállítását. A radikális tiltakozások hatására Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án elrendelte a nagymarosi munkálatok felfüggesztését, majd parlamenti határozat nyomán 1989. október 31-én beszüntették az építkezést.
    Az Antall-kormány 1992. május 25-i hatállyal felbontotta az 1977-es államközi szerződést és kezdeményezte, hogy a két fél kezdjen tárgyalásokat a károk helyreállításáról.


    Csehszlovákia (majd annak 1993. január 1-jével történt kettéválása után a jogutód Szlovákia) nem ismerte el az államközi szerződés magyar részről történt egyoldalú felmondását.
1991. január 17-én Csehszlovákia az ún. C-változat keretében megkezdte a mű csehszlovák területen fekvő részének befejezését. 1992. október 25-én végrehajtotta a meder áttöltését, ettől kezdve a Duna és így a hajózás a dunacsúni duzzasztómű, valamint az üzemvízcsatorna szapi visszatorkollása közötti mesterséges mederben, kizárólag a jelenlegi Szlovákia területén folyik.


A magyar kormány keresetlevelet nyújtott be az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához, mondván hogy a szlovák lépés egyúttal helyrehozhatatlan károkat is okoz a Szigetköz ökológiai világában, míg Szlovákia ugyancsak az ENSZ-bírósághoz fordult az "őt ért sérelmek" orvoslására.


A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hirdette ki ítéletét, miszerint mind a folyó elterelése, mind a vízlépcső-szerződés felmondása jogtalan cselekmény volt, ezért mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak: Magyarországnak a szerződés felmondása miatt, Pozsonynak pedig az elterelésből következő veszteségekért. 

mti
  • Orbán Viktor: az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes
    "Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
  • Piros-fehér-zöldben a stadionok
    Az Operaház új központja, az Eiffel Műhelyház is nemzeti színű kivilágítást kap szerdán este, a magyar-német meccs alatt – közölte az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter az Origóval. Az intézmény ezzel csatlakozott ahhoz az egyre népesebb táborhoz, mely kiáll az ellen, hogy Magyarországot politikai indíttatásból, a labdarúgást felhasználva lehessen provokálni.
  • Az EU-nak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén
    Az Európai Uniónak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén, és a 47 tagállamot, köztük a mind a 27 uniós tagországot magában foglaló Európa Tanács féléves magyar elnöksége jó alkalmat kínál, hogy felhívjuk ezekre az elmaradásokra a figyelmet - jelentette ki szerdán Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
MTI Hírfelhasználó