Friends of Europe
A Friends of Europe egyértelműen az Európa jövőjéről történő szabad gondolkodás, illetve szakmai véleményformálás bölcsője.
2012. július 8. 17:55

Az euró-zónába begyűrűző gazdasági világválság talán az eddigi legnagyobb kihívása elé állította az Európai Uniót (EU), hiszen egyértelművé vált, hogy a közösségi intézmények jelenlegi konstrukciója nem teszi lehetővé a hatékony válságmenedzselést. Nem kérdés többé, hogy az EU-nak mélyreható reformokra van szüksége, arról viszont heves vita folyik, hogy ezek a reformok pontosan milyen formában és milyen módon valósuljanak meg. 

A Friends of Europe elnevezésű szervezet pont azért jött létre, hogy elősegítse az Unió intézményi reformjait és, hogy előmozdítsa az európai integráció jövőjéről folyó diskurzusok kibontakozását. Ebben a bizonytalan, válságos időszakban a Friends of Europe-ra, mint politikai aktoroktól és intézményektől független agytrösztre kettős feladat hárul: egyrészt, hogy újszerű, „friss” közpolitikai javaslataival és ajánlataival hozzájáruljon a döntéshozók munkájához, másrészt, hogy megfelelő platformot és keretet biztosítson a vitás kérdések tisztázásához. Az 1999-ben alapított agytröszt az elmúlt 13 évben szerzett tapasztalatával és elismert szakértői stábjával alighanem több, mint alkalmas a feladatára.

„Más és független”

Az agytröszt deklaráltan két érték, a „másság” és a függetlenség mentén végzi tevékenységét. A „másság” alatt azokat a specifikumot értjük, amelyek szerves részét képezik a think-tank profiljának és megkülönböztetik más szervezetektől, kutatóintézetektől.  Az első ilyen egyedi jellemző, hogy Friends of Europe a komplex, bonyolult EU-s folyamatokat és döntéshozatali mechanizmusokat igyekszik minél közérthetőbben, a széles közvélemény számára befogadhatóan bemutatni, vagyis célkitűzései között nem szerepel az akadémiai szintű tanulmányok elkészítése. 

A másik specifikuma a think-tanknek, hogy rendezvényei sem a szokványos mederben zajlanak, hanem ezeken kiemelt szerepet kap az interaktivitás, és a többirányú kommunikáció. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a meghívott szakértőktől, döntéshozóktól előadásaik után szabadon kérdezhet a hallgatóság, aminek nyomán élénk viták alakulnak ki a legkülönbözőbb kérdésekről. Az ilyen „Café Crossfire” elnevezésű fórumok nem csupán arra alkalmasak tehát, hogy a közönség tagjai passzívan tájékozódjanak, hanem arra is, hogy aktív részeseivé váljanak a rendezvénynek, szabadon ütköztessék saját véleményüket. Hasonló formában kerülnek lebonyolításra azok a félnapos kerekasztal-beszélgetések is, amelyek negyven szakértő és száznál is több „megfigyelő” részvételével zajlanak. A Friends of Europe rendezvényein tehát lehetőség nyílik olyan kötetlen, nyílt diskurzusokra, amelyek során a szembenálló álláspontok közeledhetnek egymáshoz, elősegítve az eltérő véleményen lévő vitapartnerek kölcsönös megértését.

Az agytröszt profilját meghatározó másik alapérték a függetlenség: a Friends of Europe nem áll összeköttetésben politikai pártokkal, valamint nem lobbyzik semmilyen érdekcsoportnak sem. Mindazonáltal együttműködik minden olyan szervezettel és intézménnyel, amelyik szintén a friss és újszerű megközelítéseken alapuló viták elkötelezettje. Ily módon az agytröszt partnereinek széles spektruma magában foglalja a legkülönfélébb típusú, de hasonlóan gondolkodó szervezeteket is (szakszervezeteket, EU-s intézményeket, különféle NGO-kat, egyetemeket, valamint más kutatóintézeteket egyaránt).

Szekciók és kiemelt projektek

Az agytröszt számos szakpolitikai területen tevékenykedik, de ezek közül kiemelkedik hat olyan terület, amelyeken a Friends of Europe portfólióját alapjaiban meghatározó állandó projektek futnak. Az első ilyen szakpolitikai mező a Nemzetközi fejlődés területe, ahol a think-tank legfőbb célja, hogy megtalálják a lehető legjobb segélyezési technikákat, amik a lehető legkoherensebb módon tudják majd segíteni az EU segélyezési politikáját. Az agytröszt vezetősége ennek eszközéként létrehozta 2007-ben a Development Policy Forum-ot (DPF), aminek tagja többek között, az ENSZ, a Világbank, valamint az Európai Bizottság, de rendszeres résztvevői a pénzügyi szektor képviselőitől elkezdve az energetikai cégeken keresztül, a gyógyszergyártó cégekig az üzleti szektor meghatározó szereplői is. Összességében elmondható, hogy a DPF elsőszámú küldetése speciális hidat teremteni a létfontosságú szaktudás és a legmagasabb szintű döntéshozatal között.

A második kiemelten kezelt téma Európa gazdasági versenyképességének kérdése. Az agytröszt értelmezésében a globális piacokon való versenyképesség megőrzése jelenleg az EU előtt tornyosuló kihívások egyik legfontosabbika. Épp ebből adódóan a Friends of Europe 2009-ben látva a gazdasági világválság által elindított negatív folyamatokat életre hívta a Versenyképes Európa elnevezésű kezdeményezését, amelynek keretein belül, együttműködésben a Financial Times szakértőivel, olyan konferenciákat szerveznek, amiken a gazdasági versenyképesség problémájának minden aspektusa terítékre kerül. Jó példa erre a think-tank legutóbbi rendezvénye, amelyen a globális gazdasági krízis tanulságairól értekezett Jean-Claude Juncker az Eurogroup elnöke és Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank korábbi elnöke.

A harmadik állandó projekt az Európa jövője kezdeményezés, ami alapvetően két tartópillérre épül. Az egyik az agytröszt által szükségesnek tartott intézményi reformok szorgalmazása, népszerűsítése, míg a másik pillér az EU-s költségvetéssel kapcsolatos ajánlások, szakmai vélemények megfogalmazása. A Friends of Europe nem csupán olyan nagy sikerű konferenciákat tudhat magáénak az Európa jövője programnak köszönhetően, mint a 2003-as „Hearing from Europe” TV-vita, amelyen 28 ország képviseltette magát, hanem bizonyos tekintetben a Lisszaboni-szerződést is magáénak tekintheti, hiszen aktívan közreműködött annak megszületésénél.

A negyedik szekciót, ami a Globális Európa nevet viseli, azért hozták létre, hogy az agytröszt a több mint egy évtized alatt felhalmozódott tapasztalatait és szakpolitikai tudásanyagát a közösség javára fordítsa, olyan kulcsterületeken, mint a gazdaság, a természeti környezet, valamint a biztonságpolitika. A think-tank így hathatósan hozzájárulhat, hogy jobban megérthessük Európa szövetségi viszonyrendszerét és helyét a világgazdaság „színpadán”. De a gazdasági kölcsönös függőségek általános felvázolásán túl, a Friends of Europe láthatóan kiemelten kezeli Ázsia (leginkább Kína) és az EU közötti kapcsolatot, felismerve ennek geopolitikai jelentőségét. Ezt jól bizonyítja, hogy a think-tank számos alprogramot indított (Understanding China, Europe China Forum) az utóbbi években, annak érdekében, hogy az ázsiai kontinens és Európa stratégiai szövetsége a lehető legerősebbé váljon.

Az agytröszt ötödik tevékenységi köre az „okos és hatékony” zöld gazdasági átmenet lehetőségeinek vizsgálatára fókuszál. A Zöldülő Európa kezdeményezés olyan független fórumot kíván biztosítani, amelyen az információ- és tudáscsere  segítségével a jövőben minél előbb kikristályosodhat a gazdasági prosperitás egy erőforrás-hatékonyabb, és fenntarthatóbb modellje. A Zöldülő Európa nyilvános éves célkitűzései alapján azt mondhatjuk, hogy az agytröszt ezen a területen sem tétlenkedik, hiszen évente minimum három magas szintű kerekasztal vita mellett 1-2 szemináriumot, 1-2 stakeholder fórumot rendez meg, valamint heti rendszerességgel riportokat, elemzéseket és cikkeket publikál a fenntarthatóság témakörében.

Végül az utolsó szekció a közösségi szintű szociálpolitika alapvető kérdéseivel foglalkozik. A Szociális Európa programjában az agytröszt találkozókat szervez, amelyeken az egészségügy, a demográfiai trendek, a nyugdíjpolitika, az oktatás, valamint a foglalkoztatáspolitika szakavatott képviselői részletesen megvitathatják, hogyan lehetne garantálni 500 millió európai jólétét. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy a think-tank messze nem csak fórumteremtő szerepet tölt be ezen a területen, hanem aktívan részt vesz a diskurzusban saját szakmai anyagaival és javaslataival, illetve minden eszközzel igyekszik az EU-s intézmények politikai napirendjén tartani a közösségi szintű szociálpolitika kérdéskörét.

Miután feltártuk a Friends of Europe orientáló alapértékeit és rendkívül szerteágazó kapcsolati hálóját, valamint bemutattuk kiterjedt tevékenységét, igazán fontos, hogy azt is megvizsgáljuk, miért ilyen sikeresek ezen agytröszt kezdeményezései, illetve honnan ered nagymértékű befolyásolási potenciálja.

 A siker titka

 Meglátásunk szerint az, hogy a Friends of Europe jelenleg az öreg kontinens egyik vezető think-tankjének tekinthető alapvetően három tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a stabil financiális háttérre, aminek sokszínű forrásai lehetővé teszik az agytröszt számára, hogy ténylegesen független szervezetként, maximálisan saját hatáskörében meghatározott kutatási programjaira tudjon fókuszálni. Ily módon valóban olyan újszerű megoldási alternatívákat tárhat a döntéshozók elé, amelyek egyetlen célt szolgálnak: az európai közösség jólétének előmozdítását.

 Másrészt a meglehetően nagy befolyásolási képesség az, ami sikeressé teszi a Friends of Europe-t. A think-tank ezt a szervezeti erőforrását abból nyeri, hogy Igazgatótanácsában aktív és már visszavonult európai politikusok, illetve rendkívüli kapcsolati tőkével rendelkező, megbecsült üzletemberek egyaránt helyet kapnak. Példaként említhető, a teljesség igénye nélkül: Viscount Etienne Davignon (a szervezet elnöke egyben a GDF SUEZ alelnöke, az EB korábbi alelnöke) Mario Monti (olasz miniszterelnök), Guy Verhofstadt (EP-frakcióvezető), Franz Fischler (EB agrárügyekért felelős korábbi biztosa), Yves Leterme (korábbi belga miniszterelnök), valamint Javier Solana (korábbi NATO főtitkár).

Harmadrészt a Friends of Europe eredményessége a think-tank sajátos profiljából ered, amiben nagy szerepet kap az interaktivitás. A vitafórumok rendszeres biztosításának túl a szervezet tevékenységében pont a többirányú kommunikáció és a párbeszéd előtérbe helyezése jelenti az igazi innovációt, ami megkülönbözteti a think-tanket más intézményektől. A közvélemény bevonása az európai integráció jövőjét érintő kulcskérdések vitájába, egyrészt a diskurzus-teremtés, másrészt a közérthető és fogyasztható szakpolitikai elemzések publikálásának segítségével létrehozza azt a speciális helyzetet, amikor az agytröszt egy társadalmi mozgalom katalizátorává válik. A Friends of Europe ebben az értelemben egyértelműen az Európa jövőjéről történő szabad gondolkodás, illetve szakmai véleményformálás bölcsője, aminek köszönhetően kétségtelenül az öreg kontinens egyik legkiemelkedőbb agytrösztjévé lépett elő.

Csery Péter, Méltányosság Politikaelemző Központ
  • Orbán Viktor: az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes
    "Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
  • Piros-fehér-zöldben a stadionok
    Az Operaház új központja, az Eiffel Műhelyház is nemzeti színű kivilágítást kap szerdán este, a magyar-német meccs alatt – közölte az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter az Origóval. Az intézmény ezzel csatlakozott ahhoz az egyre népesebb táborhoz, mely kiáll az ellen, hogy Magyarországot politikai indíttatásból, a labdarúgást felhasználva lehessen provokálni.
  • Az EU-nak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén
    Az Európai Uniónak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén, és a 47 tagállamot, köztük a mind a 27 uniós tagországot magában foglaló Európa Tanács féléves magyar elnöksége jó alkalmat kínál, hogy felhívjuk ezekre az elmaradásokra a figyelmet - jelentette ki szerdán Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
MTI Hírfelhasználó