Minimálbéres adóelkerülés új trükkel
Újszerű formája jelent meg a minimálbéres adóelkerülésnek: a feketén is pénzt kapó alkalmazottak egy részét immár csak részmunkaidőre jelentik be. Az elmúlt időszakban készült szakértői elemzések szerint százezrek juthattak munkához féllegális keretek között.
2012. szeptember 6. 11:15

Egyes munkáltatók a jelek szerint hamar megtalálták annak módját, miképpen húzhatják ki magukat dolgozóik bérének felemelése és a közterhek befizetése alól. A kétes megoldás voltaképpen a minimálbéres adóelkerülés újszerű, sajátos formája. Az adótanácsadók egyesületének tapasztalatait Zara László elnök ismertette a Magyar Nemzettel. Eszerint némely munkaadó idén csak négy- vagy hatórás részmunkaidőre jelenti be a tavaly még napi nyolc órában foglalkoztatott és minimálbért kereső alkalmazottait. Az érintett dolgozók így a legkisebb jövedelem háromnegyedét, felét kapják meg, legalábbis legálisan. A hatóságoknál tett bejelentések persze nem fedik a valóságot. A szóban forgó alkalmazottak igazából ugyanúgy nyolc órát dolgoznak naponta, mint korábban, és keresetük is magasabb, ugyanis a minimálbér napi négy vagy hat órára eső része mellett zsebbe is kapnak pénzt. – A folyamat hátterében feltehetőleg a minimálbér év eleji emelése húzódhat meg – mondta Zara László, felelevenítve, hogy a legkisebb kereset nagysága a tavalyi 78 ezerről idén 93 ezer forintra szökött.

A minimálbér növelését illetően az elmúlt időkben különféle várakozások fogalmazódtak meg. Például az, hogy a legalacsonyabb juttatásra bejelentett, de a valóságban többet kapó személyek a korábbiakhoz képest nagyobb arányban vesznek majd részt a terhek viselésében, hiszen adóbevallásuk magasabb összegről fog szólni. – A részmunkaidős minimálbéres adócsalás voltaképpen ezt a törekvést hiúsítja meg – rögzítette Zara László. Úgy véli: jelenleg is tömegek trükköznek a legkisebb keresettel, s ez  csak akkor szorulhat vissza, ha eltűnnek az adórendszerből a különbségek, és ha a hatóság a hatékonyabb ellenőrzési rendszert alakít ki. – A gazdaság szereplői nem ritkán a szűkös anyagiak szorítása elől menekülve folyamodnak a minimálbéres adóelkerüléshez – mondta az elnök, így szerinte a csalási módszer léte, terjedése szükségképpen összefügg a krízisből való kilábalás nehézségeivel.

A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

Magyar Nemzet
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó