Alkotmánybíróság: „Szemben a széllel?”
Újabb frissebb beadványokkal gyarapította a tárgyalandókban amúgy sem szűkölködő az Alkotmánybíróság programját Szabó Máté. Természetesen nem csak az ombudsman „bombázza” a Taláros Testületet. Küzdenek seregnyi „menetrendszerűen” beérkező beadvánnyal is. Íme: a hétfői napirend.
2012. szeptember 16. 09:57

Az alapvető jogok biztosa ismét indítványozta: Alkotmánybíróság vizsgálja meg és semmisítse meg a nemzeti felsőoktatásról szóló  2011. évi CCIV. törvény  hallgatói ösztöndíjszerződésre vonatkozó valamennyi rendelkezését, mivel azok sértik az emberi méltósághoz való jogot, a képesség szerint hozzáférhető felsőoktatáshoz való jogot, a munka és foglalkoztatás szabad megválasztásához való jogot, valamint a méltó munkafeltételekhez való jogot.

 

Szabó Máté a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának beadványa nyomán, már 2012. március végén kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál annak vizsgálatát, hogy összeegyeztethető-e az Alaptörvényben foglalt garanciális szabályokkal a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet. Az Alkotmánybíróság 2012. július eleji határozatában megállapította, hogy a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát, ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette. Az Országgyűlés méltányolva az Alkotmánybíróság  döntését, a kifogásolt formai aggályt, napokon belül orvosolta: a szabályozást kormányrendelet – közel azonos tartalommal - törvényi szintre emelte.

 

Az ombudsman szerint a törvényi szintre emelt kormányrendelet változatlanul  elfogadhatatlan.  Állítja:  „a hallgatói ösztöndíjszerződés - amennyiben egyáltalán szerződésnek tekinthető - atipikus szerződésnek minősül, amelyben a szerződő felek mellérendeltsége legfeljebb látszólagos, a hallgató és az állam ugyanis nyilvánvalóan nincsenek azonos pozícióban". Kiemeli: a szerződéssel, előbbi megkötése során az "önkéntesség relatívnak minősül", csak azon hallgatók számára önkéntes döntés, akik egyébként olyan kedvező anyagi helyzetben vannak, hogy képesek lennének vállalni állami segítség nélkül is tanulmányaik költségeit. Hangsúlyozza: a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásához nyújtott állami segítség, az ösztöndíjfizetés, a költségek teljes vagy részleges átvállalása nem állami adomány, hanem a felsőoktatáshoz való egyenlő hozzáférést és esélyegyenlőséget szolgáló alkotmányos állami kötelezettség, - lenne.

 

Szabó Máté szerint a hallgatói ösztöndíjszerződésben a hallgató egyoldalú kötelezettséget vállal. Kötelezi magát arra, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesít, fenntart vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat, az állam pusztán foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva "törekszik" arra, hogy a magyar állami ösztöndíjas hallgató számára a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés befejezését követően megfelelő munkalehetőséget biztosítson. Azaz a végzett hallgató adott esetben a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni. "A szabályozás abszurditását mutatja, hogy a hazai álláskeresés időtartama például beleszámít a kötelező hazai foglalkoztatási időbe, ezzel az esetleg sikeres külföldi munkavállalás helyett a felsőoktatási törvény megoldása adott esetben tétlenségre »motiválhatja« a végzett hallgatót" - állítja az ombudsman. Hozzáteszi: a diplomás fiatalok hazai munkavállalása az ösztöndíjszerződésben foglalt kitételeken kívül számos állami, foglalkoztatáspolitikai intézkedéssel elősegíthető - például az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek kialakításával, vonzóbbá tételével. "Mindezek alapján az ösztöndíjszerződésben előírt jogkorlátozás álláspontom szerint nem minősíthető elengedhetetlenül szükségesnek, sőt feltétlenül alkalmas eszköznek sem a diplomás fiatalok hazai munkavállalásának elősegítése szempontjából" - olvasható az indítványában. A hallgatói szerződésben foglalt jelentős időtartamra szóló hazai munkavégzési kötelezettség előírása komoly jogi aggályokat vet fel a szabad mozgáshoz való uniós alapszabadság, a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog szempontjából is. "Az államilag finanszírozott hallgatók ugyanis kénytelenek már előzetesen és viszonylag hosszú időre lemondani arról, hogy diplomájuk megszerzése után teljes körűen gyakorolják az uniós polgárságból fakadó szabad mozgáshoz való jogukat" - összegez Szabó Máté.

 

***

 

Az alapvető jogok biztosa a jogállamiság elvének sérelme miatt a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését is  kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint e törvény nem biztosít kiszámítható jogszabályi környezetet, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. Állítja: ennek követében a pedagógusoknak, szülőknek és a gyermekeknek nincs lehetőségük arra, hogy a szakképzésről szóló törvény tartalmát kellő mélységében megismerhessék és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására.

 

Sérelmezi, hogy a szakképzési törvény csak az iskolai rendszerben meghatározott időszakon belül megszerzett első szakképzést teszi ingyenessé. A Taláros Testület figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát, hogy az első szakképzés ingyenességének az egyéni szempontok mérlegelése nélküli elvesztése összhangban van-e az Alaptörvényben meghatározott, az ingyenes és mindenki számára elérhető középfokú oktatás biztosítására vonatkozó állami kötelezettséggel, vagy pedig jogalkotói mulasztás áll-e fenn.

 

Állítja: ez a szabályozás nincs figyelemmel arra, hogy milyen okból húzódott el a képzés, az egyéni, adott esetben méltányosságra alapot adó szempontok nem mérlegelhetők. Így az is eleshet az ingyenes középfokú oktatás lehetőségétől, aki nem felróható okból – hanem például egészségügyi alkalmatlanság miatt – kényszerül egy már megkezdett képzésről egy másikra váltani.

 

***

 

Szabó Máté szerint alkotmánysértő a köznevelési törvény is. Nem veszi figyelembe, hogy sok szülő tudatosan, nevelési elveit követve nem kívánja gyermekét a kora gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás nem nyújt biztosítékot arra, hogy az óvodai nevelésben hároméves koruktól csak olyan gyermekek vegyenek részt, akiknek személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben segíti  bekapcsolódásukat az iskolai oktatásba. Felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy indokolt megvizsgálni, hogy „a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek”.

 

***

 

Természetesen nem csak az ombudsman „bombázza” a Taláros Testületet. Küzdenek seregnyi „menetrendszerűen” beérkező  beadvánnyal is. Íme:

 

Az Alkotmánybíróság  szeptember 17-i teljes ülésének napirendje

 

Alkotmányjogi panaszok befogadása:

 

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.VI.37.571/2011/2. számú végzésével összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2)-(3) bekezdése, valamint 273. §-a ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.22.198/2011/2. számú végzésével összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróság említett végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.118/2011/5. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 60. §-a ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

Érdemi tárgyalásra előterjesztett ügy:

 

– A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.

 

OVB-határozat elleni kifogás:

 

- Az Országos Választási Bizottság 52/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

 

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa 2012. szeptember 17-i tanácsülése

 

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.952/2011/3. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdés „amelyben a polgár él” szövegrésze, 5. § (3) bekezdés „-nak szándéka” szövegrésze, valamint 26. § (1) bekezdése, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 34. § (1) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.349/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 52/2006. (XII. 18.) sz. rendelet 8. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szolnok város helyi parkolási rendjéről szóló 17/2001. (V. 24.) számú önkormányzati rendelet 2011. január 1-ig hatályos 5. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Szolnoki Városi Bíróság előtt – az 5.P.20.740/2011. szám alatt – folyamatban lévő ügyben alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

 

– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 158. § (1)-(3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Békés Megyei Bíróság előtt 2.Pkf.25605/2009. számon folyamatban volt eljárásban alkalmazásuk kizárására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 158. § (1)-(3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt 2.Pkf.22874/2010. folyamatban volt eljárásban alkalmazásuk kizárására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.150/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV.25.) OGY határozat, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Balatonfőkajár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 1/2006. (I. 13.) TNM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Törökbálint Önkormányzatának Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról szóló 18/2001. (2001.IX.18.) Ök.sz. rendelete; 24/2001. (2001.X.21.) Ök. sz. rendelete és 49/2009. (XI. 17.) Ök. rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 19/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa 2012. szeptember 17-i tanácsülése

 

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető,  Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

 

– A Büntetőeljárásról szóló, 1998. évi XIX. törvény 268. § (1) bekezdésének első mondata „[a] bíróság hivatalból” szövegrészének, a 268. § (1) bekezdésének második mondata „[a]z ügyész megkeresése a vádirat hiányosságainak pótlására” szövegrészének, valamint a 305. § (1) bekezdésének „hivatalból (…) további bizonyítás felvételét, illetőleg bizonyíték megszerzését rendelheti el” szövegrészének alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata.

 

– Az orvosi vényen szereplő egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése és 1. számú melléklete, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) bekezdés c) pontja és 49. §-a, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdése „2012. március 31-ig” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Gyulai Törvényszék 2. Pf.25967/2011/3. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdése és 33. § (3) bekezdése, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdését és 11. § (4) bekezdése, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (4) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése és  62/A. §-a, 123. § (6) és (12) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése, 20. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata, 48. § (2) bekezdése, 49. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– Az Alkotmánybíróság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 218. §-a és IX. Fejezete, valamint Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kpkf.51.207/2011/3. számú végzésével összefüggésben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 75. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 20. §-a és 21. § (1) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 29. § (4) bekezdése és 64. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdése és 33. § (3) bekezdése, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdése és 11. § (4) bekezdése, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (4) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése,  62/A. §-a, 123. § (6) és (12) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdése, 20. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 42. § (2) bekezdésének második mondata, 48. § (2) bekezdése és 49. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– AB-határozat alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz és az 1998. évi III. összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 

– A 108/2010 (VI.23) AB határozat, a 109/2010 (VI.23) AB határozat, a 116/2010 (VI.30) AB határozat, 117/2010 (VI.30) AB határozat, a 118/2010 (VI.30) AB határozat, a 119/2010 (VI.30) AB határozat, a 120/2010 (VI.30) AB határozat, a 121/2010 (VI.30) AB határozat, a 122/2010 (VI.30) AB határozat, a 126/2010 (VII.8) AB határozat, a 128/2010 (VII.8) AB határozat, a 130/2010 (VII.8) AB határozat, a 131/2010 (VII.8) AB határozat, a 132/2010 (VII.8) AB határozat, a 133/2010 (VII.8) AB határozat, a 146/2010 (VII.14) AB határozat, a 147/2010 (VII.14) AB határozat, a 148/2010 (VII.14) AB határozat, valamint a 150/2010 (VII.14) AB határozat alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz, valamint az 1998. évi III. törvénnyel összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány vizsgálata.

 

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/D. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. § (1) és (2) bekezdése, az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése, a 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 33. § (l) bekezdés b) pontja, valamint a 237/2006. (XI.27.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdés f) pontja rendelkezéseinek a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 7.K.30.296/2007/15. számú ítéletben való alkalmazása miatt benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Budapest Környéki Törvényszék 2.Kpk.26.427/2011/11. sorszámú végzésének, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése utolsó mondatának megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Szombathelyi Törvényszék 8.B.289/2008/278. számú, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.119/2010/17. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.099/2005/6. sorszámú ítélete, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 76. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 

– A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztályának B-344/2/2009. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 23/1996. (XII.4.) rendelete 4. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Bartha Szabó József
  • Szlávik: Nyárra talán elérhető lesz a nyájimmunitás
    Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás - erről a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője beszélt a közmédiának szombaton.
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
MTI Hírfelhasználó