"Teljes pofánvágás volt a magyar kormánynak"
A kormányfő és miniszterei számoltak Ramir Safarov kegyelemben részesítésével. De vajon hogyan értelmezik a gyilkos szabadon engedését morális szempontból a kormánypárti képviselők, kiváltképp annak fényében, hogy a Fidesz-KDNP keresztény alapokon áll? Ellentmondó válaszok, a fő kérdés válasz nélkül.
2012. szeptember 18. 09:29

Orbán Viktor az azeri baltás gyilkos kiadása miatt  kirobbant nemzetközi botrány kapcsán a múlt héten azt mondta:  „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte.” Ezek szerint tehát a kormányfő és kormánya tagjai számoltak azzal is, ami megtörtént: ítélete letöltése helyett szabadlábra helyeztek, megünnepeltek, megjutalmaztak és kitüntettek egy aljas gyilkost.

Az atv.hu munkatársa hétfőn arra kereste a választ a Parlamentben, miként értelmezik a történteket morális szempontból a keresztény alapon álló kormánypártok politikusai.  

Kiengedés a pakliban

Habár Azerbajdzsán kötelezettséget vállalt arra, hogy a baltás gyilkos hazatérve folytatni fogja büntetésének letöltését, „az erősen benne volt a pakliban”, hogy kiengedik Safarovot – közölte az atv.hu parlamenti tudósítójával egy kereszténydemokrata képviselő. Azt elismerte, hogy bár a baltás gyilkos kiadható volt – de nem volt kötelező kiadni. Azonban a kormánypárti politikus szerint Safarov ki nem engedése precedenst teremthetett volna. A kormánypárti politikus arra célzott, hogy a baltás átadásával a leányfalui ír gázoló ügyében Magyarországnak vélhetően erősebbek lettek a pozíciói.

A hit a legkevésbé sem szempont

A kereszténydemokrata képviselő szerint az, hogy egy többségében keresztény ország áll a konfliktusban szemben egy többségében mohamedánnal, „a legkevésbé sem volt szempont”. Azt, hogy Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal, interjúalanyunk úgy kommentálta: a diplomáciai kapcsolat meglehetősen alacsony szintű volt, tekintettel arra, hogy nem volt sem Budapesten örmény, sem Jerevánban magyar nagykövet.

Ha visszamehetnénk

Safarovot életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, azzal, hogy legkorábban harminc év letöltése után helyezhető föltételesen szabadlábra. „Ha egy hónappal visszamehetnénk az időben, egy olyan megoldást támogatnék, hogy a harminc évnek legalább a felét Safarov ülje le Magyarországon, és utána menjen” – mondta az atv.hu-nak egy, a baltásgate-re széles rálátással bíró kormánypárti politikus. Arra a kérdésre, hogy számítottak-e a baltás gyilkos azonnali elengedésére, úgy felelt: „Számítottunk rá, bár az azeriek által az ügyben elküldött dokumentumok alapján, formálisan nem számíthattunk. Számos magyar kormányküldöttség járt Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsán folyamatosan napirenden tartotta az ügyet, ugyanakkor garantálta, hogy Safarov nem kerül szabadlábra. Azt előre nem mondhattuk, hogy >hazug disznók vagytok, úgyis ki fogjátok engedni<.” Forrásunk e gondolkodás létjogosultságát azzal kívánta nyomatékosítani, hogy Azerbajdzsán nem egy páriaország: tagja az Európa Tanácsnak, – nem állandó – tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, Eurovíziós Dalfesztivált rendezett, vagyis „viszonylag erős nemzetközi pozíciókkal rendelkezik”. Interjúalanyunk hozzátette: Örményországtól számos olyan információt kaptak, hogy Safarovot Azerbajdzsán azonnal kiengedi, „de – tekintettel az örmény-azeri konfliktusra – ezt erős forráskritikával kezeltük”.

Gyurcsány nem hazudott

A politikus elismerte: Gyurcsány Ferenc igazat írt posztjában, amikor közölte, hogy Azerbajdzsán az ő miniszterelnöksége idején folyamatosan napirenden tartotta Safarov ügyét. „A 2006-os ítélet meghozatala óta, de tulajdonképpen már előtte, az előzetes idején is Baku folyamatosan azon volt, hogy Magyarország adja ki Safarovot” – fogalmazott a politikus, aki szerint Navracsics Tibor azért írta alá az idevonatkozó dokumentumokat, mert kormánydöntés született, amelynek ő – a kormány tagjaként – alávetette magát. Megjegyzésünkre, miszerint úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök döntése volt a kiadatás, a politikus úgy reagált: pro forma kormánydöntés született, ahol persze a tényleges döntést Orbán Viktor hozta. Interjúalanyunk közölte: nem kívánja azt sugallni, hogy Navracsicsnak két lehetősége volt. Az egyik Safarov kiadásának, a másik a saját lemondásának az aláírása – de értékelésünk szerint épp ezzel sugallta ezt.

Azerbajdzsánt bátorítani Moszkvával szemben

Sok mindenben alátámasztotta az eddigieket egy, az ügyben magát erősen exponáló magas rangú politikus, aki szerint „bár az ellenzék ezt nem szeretné, de az ügy kezd kifulladni”. Hangsúlyozta: a kiengedésről szóló döntéskor fölmerültek erkölcsi szempontok, ugyanakkor „egyes erkölcsi szempontok fölülírtak más, szintén erkölcsi szempontokat”. Látva meglepettségünket, a politikus mindezt azzal magyarázta, hogy egyfelől egy brutális gyilkosnak le kell ülnie büntetését, másfelől viszont míg Örményország lényegében orosz bábállam, addig Azerbajdzsán „igyekszik magát függetleníteni Moszkvától” és ezt a törekvését bátorítani kell. Forrásunk ugyanakkor megerősítette első interjúalanyunk állítását, hogy Örményország keresztény, illetve Azerbajdzsán mohamedán mivolta nem volt szempont. Második interjúalanyunknak pedig azon állítását erősítette meg, hogy Baku a kezdetektől folyamatosan napirenden tartotta az ügyet. Kérdésünkre, hogy Gyurcsány Ferenc miképp tudott az azerieknek ellenállni, úgy felelt: „kérdezze meg tőle”.

Számítottak rá, de meglepődtek a pofánvágástól

Érdeklődésünkre a politikus hangsúlyozta: nincs ellentmondás abban, hogy egyfelől számítottak Safarov Azerbajdzsán általi kiengedésére, másfelől a magyar kormány számára meglepő volt, hogy ez bekövetkezett. Ezt az ellentmondást azonban minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült föloldanunk.

Egy ismert fideszes képviselő közölte: abszolút nem számítottak Safarov azonnali elengedésére. „Azt gondoltuk, hogy lesz számára egy-két év aranykalitka, aztán utána kiengedik, de esküszöm, hogy ez – tudniillik az azonnali szabadlábra helyezés – teljes pofánvágás volt a magyar kormánynak, épp ezért a kormány erkölcsileg nem ítélhető el. „A történtek ismeretében nem lehet azt mondani, hogy nem volt az” – reagált a képviselő arra a kérdésünkre, hogy ebben az esetben viszont nem volt-e a lépés a kormány részéről vakság.

atv.hu
  • Kövér: Magyarország magyar ország akar maradni
    Kövér László azt mondta: a több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben "egy demokratikusan megválasztott Országgyűlés által 2011-ben megalkotott első írott alkotmányunk szerint mi, magyarok a jövőben is önrendelkező és cselekvőképes államban, önazonosságát megőrző nemzetként és demokratikus jogrendben akarunk élni".
  • Csatanyerés a keresztény önvédelemben
    A kereszténységet ennél bőszültebben már alig lehet támadni! Ne feledjék, a keresztényüldözés a XXI. század legjelentősebb emberi jogi válsága. A világban soha nem látott mértékben tombol a keresztényüldözés! Naponta átlagosan nyolc keresztényt gyilkolnak meg, és mintegy 260 millió hívő van kitéve üldöztetésnek.
  • Éric Zemmour: Magyarországnak igaza van
    Éric Zemmour kifejtette, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokságot is – mint oly sok nagyszabású sportversenyt – foglyul ejtették különféle lobbik és mozgalmak, amelyek felhasználják a népszerű sportokat és sporteseményeket saját kisebbségi ideológiájuk terjesztésére.
MTI Hírfelhasználó