A szívbetegségek kockázata megbecsülhető
Szeptember utolsó vasárnapján, a Szív Világnapján szembesülnünk kell azzal, hogy a magyarok több mint fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg, napi 70 embert éri hirtelen szívhalál.
2012. szeptember 24. 14:04

Dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa arról a kockázatbecslésről beszélt, amelyből kiderül, milyen esélyünk van egy súlyos, akár életet veszélyeztető betegségre.

A tünetek gyakran későn jelentkeznek

A kardiológiai kockázatbecslés a szív- és érrendszeri megbetegedések várható előfordulását vizsgálja. A hajlamosító tényezők felismerésével és kezelésével a betegség megelőzhető.

A kockázatszámítás nemzetközileg egységesen történik, előzetes konferenciák konszenzusai alapján. A beteg szükséges vizsgálati adatait figyelembe véve a kockázatot számszerűsítjük, az elkövetkező években a betegség várható megjelenését százalékban fejezzük ki, majd az eredmény alapján alacsony és magasabb kockázatú csoportokat alakítunk ki. A magas kockázatú csoportok esetén az életmódi és gyógyszeres teendőket szintén nemzetközi konszenzus konferenciák ajánlásai alapján írjuk elő. A kockázatbecslés célja, hogy a szív és érrendszeri megbetegedést minél korábbi stádiumban felismerjük és súlyosbodását megállítsuk. A szív és érrendszeri megbetegedések hosszú tünetmentes időszak után hirtelen súlyos formákban jelenhetnek meg, sokan semmiféle tünetet nem tapasztalnak a szívinfarktus vagy a stroke előtt , sőt magukat teljesen egészségesnek gondolják. A tünetmentes korai időszak felismerése életeket ment meg. A hajlamosító tényezők gyógyszeres vagy életmódi kezelése az érrendszeri megbetegedést megállítják, gyógyítják és a súlyos szövődmények nem alakulnak ki. A hajlamosító tényezők közül a magas vérnyomás, magas koleszterin hazánkban gyakori előfordulása miatt népbetegségnek tekinthető, az elhízás és cukorbetegség is. E négy tényező együttes előfordulása a metabolikus szindróma.

A legnagyobb kockázati tényező a metabolikus szindróma

A halálos négyesnek is nevezett metabolikus szindróma a mozgáshiány és túlzott táplálkozás miatt alakul ki. Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és a vércukorszint az infarktus előszobái, amelyek feltétlen kezelést igényelnek.

A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya szintén erősen hathatnak a betegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolhatók. Az étkezési szokásainkra jellemző a túlzott sóbevitel, a magas telített zsiradék tartalmú kalóriadús ételek fogyasztása, valamint a szükségesnél kevesebb friss zöldség- gyümölcs bevitele. Mindez népegészségügyi jelentőségű probléma, mely hozzájárul hazánk rossz halálozási adataihoz.

Természetesen a genetikának is nagy szerepe van a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot jelent ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet a kockázatot. Mindezen tényezőket, számos más mellett feltérképezik a kardiológiai kockázatbecslés során, hogy minél több pillérre alapulhasson az eredmény.

Meg lehet előzni!

- A modern orvoslásnak ma már a prevencióra kell épülnie. Ha mégis kialakul a szív és érrendszeri megbetegedés, fontos, hogy a kórkép rosszabbodását, a szívinfarktus, stroke ismételt fellépését megelőzzük. Ilyenkor másodlagos megelőzésről beszélünk. A másodlagos megelőzésnek is fontos része a rizikók csökkentése, dohányzás elhagyása, egészséges étrend, testmozgás és az anyagcserét tükröző labor értékek és a vérnyomás normalizálása. – mondja dr. Ádám Zsófia, az Oxygen Medical kardiológusa. – Az egészségeseknél az úgynevezett elsődleges prevenció a cél, amellyel a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulását vagy súlyosbodását előzzük meg. Akiknél rizikótényezők mutathatók ki, nagy a veszélyeztetettség, a rizikót csökkenteni kell a labor és vérnyomásértékek normalizálásával, a konszenzus konferenciákon megadott célértékek alapján és az életmód egészségessé tételével. A kardiológiai kockázatbecslés jelentősége éppen ezért óriási az egyén, sőt akár a gazdaság szempontjából is, hiszen a megelőzés mindig olcsóbb, mint a kezelés. 

www.oxygenmedical.hu
 

healzz.com
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó