Berényi József: Európa szégyenfoltja, hogy nem törölték el a Benes-dekrétumok egy részét
A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke egy szombati konferencián mondta ezt a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részével kapcsolatban.
2012. október 3. 12:55

A Hogyan tovább felvidéki magyarság? című szombati budapesti tanácskozáson Berényi József arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a "súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról" szóló kérdés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani.

A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Berényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a benesi dekrétumok vonatkozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, "mert ez emberjogi kérdés". Rámutatott: az EU-ban "a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni", Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.

Szerinte "jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége". Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Berényi József úgy látja, a szlovák kormányzat "nagy erőket sorakoztat majd fel" a dekrétumok érvényben tartására.

Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfolytonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Benes-dekrétumok egyes pontjainak eltörlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dekrétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják.

Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért "most kellene tárgyalni" velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gondolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje.

Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Benes-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Európai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor lehetséges, "ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (...) és nem egymás alatt vágjuk a fát".

Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért "politikai helyzetet kell teremteni" az arról való tárgyalásra.

Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő - azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Benes-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről - közölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására.

Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Benes-dekrétumot támadták, csak azt a "tarthatatlan" 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebbséget vádolja kollektív bűnösséggel. Hangsúlyozta: egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Benes-dekrétumok.

Emlékezetett arra: 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Benes-dekrétumokat, ami emberjogi kérdéseket is felvet.

Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője megnyitó beszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: "célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben". Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel.

Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja felvidéki európai uniós parlamenti képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy ez az ügy az Európai Parlament plenáris ülésére kerüljön, "nagy összefogásra van szükség". Hozzátette: az EU-ban "a kisebbségvédelem gyerekcipőben jár", pedig az unió 499 milliós lakosságából 40 millió történelmi kisebbségi státuszban él.

Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok - mondta.

Hahn-Seidl Alida, a Hunnia Baráti Kör egyik alapítója annak a véleményének adott hangot, hogy a nürnbergi faji törvények képezték a benesi dekrétumok alapját, és "ha az előbbit nem lehet elfelejteni, akkor az utóbbit sem", ezért is kell a Benes-dekrétumok vonatkozó részét eltörölni.

Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke úgy fogalmazott: a magyaroknak elsősorban a szlováksággal kell megegyezniük a Benes-dekrétumok ügyében.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó