Szabadulás a gyarmati létből
Két kelet-európai ország próbál kiszabadulni az adósrabszolgaságot jelentő gyarmati létből: Litvánia és Magyarország. E két állam tudta leginkább csökkenteni államadósságát.
2012. október 25. 10:34

Az Eurostat szerdán ismertetett adatai szerint a 17 euróövezeti országban a hazai össztermék 90 százalékára emelkedett az átlagos adósság a második negyedév végére az első negyedévi 88,2 százalékról. Az egész Európai Uniót figyelembe véve az államadósság 84,9 százalékra nőtt 83,5 százalékról.

Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének többlete szeptemberben 13,7 milliárd forint volt, az első kilenc hónapban a hiány 545,8 milliárd forintot tett ki, a módosított éves előirányzat 94,7 százalékát – közölte az NGM szerdán.

Orbán Viktor a Hír TV-nek a pénteki brüsszeli tárgyalás után adott exkluzív interjúban kifejtette: a héten bejelentett költségvetési kiigazításért elismerő reakciót kapott a kormány Brüsszelben.

Matolcsy György hétfőn elmondta: a kormány az Európai Unió bírálata ellenére kitart gazdaságpolitikája mellett.

Litvánia és Magyarország szabadul a gyarmati létből

Az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon 78,3 százalékot tett ki a GDP-arányos államadósság az idei második negyedév végén: ezzel 1,3 százalékponttal volt kevesebb, mint az első negyedévben. Ebben a tekintetben csak Litvánia előzte meg Magyarországot, ott 2,3 százalékponttal volt kisebb az államadósság a második negyedévben, mint az elsőben.

Az elmúlt időszakban bejelentett magyarországi kiigazító intézkedések nyomán a magyar gazdaság növekedési üteme a vártnál valószínűleg lassabb, ugyanakkor az államháztartási hiány az eddig jósoltnál kisebb lehet – közölték hétfőn londoni pénzügyi elemzők.

Görögországban a legsúlyosabb a helyzet

A GDP-arányos adósság változatlanul Görögországban volt a legnagyobb június végén, 150,3 százalékot tett ki, Olaszországban 126,1 százalék, Portugáliában 117,5 százalék volt. A legkisebb rátát Észtországban mérték (7,3 százalék), majd Bulgária (16,5 százalék) és Luxemburg (20,9 százalék) következik.

Pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között – tudta meg az MNO. A magyar kormány ugyan vállalt további kiigazításokat, de változatlanul nem hajlandó a bérekhez és a nyugdíjakhoz nyúlni. A baloldali érdekkörök az utóbbi eszközzel akarják politikailag térdre kényszeríteni az Orbán-kormányt, ezzel szemben a kabinet nemhogy a bérekhez nem nyúl, hanem a megmaradt bankadóból finanszírozhatja a pedagógusbér-emelést.

Ragadós a magyar példa

A magyar kormány által hozott intézkedések – úgy tűnik – egyre népszerűbbek az unióban, mivel az elmúlt hetekben Franciaországban is a hazánkban alkalmazott receptet követik. Az ország pénzügyminisztere a magyar nyilatkozatokhoz hasonlóan a szuverenitás részének nevezte, hogy a hiánycsökkentés módjáról ők dönthessenek és nem a globális intézmények. A Nemzetközi Valutaalap a kijelentések hatására elutasította, hogy ők megszorító politikákat követelnének.

Új gazdasági rendszert épít az Orbán-kormány

Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. A kormányfő kijelentette: ennek része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen.

MTI/MNO nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • 23 millió hazugság a nemzet ellen – 18 éve árulták el a külhoni magyarokat
    A 2004. december 5-i népszavazáson az emberek szavazhattak határon túli nemzettestvéreink sorsáról, természetesen az akkor meglévő baloldali-liberális gőzhengerrel szemben, amely nem volt rest akár hazugságokkal is akadályt gördíteni a közjogi magyar nemzetegyesítés elé. Az alacsony részvétel miatt nem lett érvényes a voksolás, melyen többségbe kerültek az elszakított területeken élők mellett leadott szavazatok. 2010-ben az Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, ismét egyesítve jogaiban a szétszakított magyarság alkotóelemeit. Gyógyítva ezzel 2004. december 5-e sebeit.
  • Végképp lelepleződött a dollárbaloldal
    Az újabb hét új leleplezést hozott a dollárbaloldalon, egyértelművé vált, hogy nem csupán Márki-Zay Péter mozgalmát pénzelték a tengerentúlról, hanem további több mint egymilliárd forint szolgálta a pártok kampányát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző.
  • Emberkereskedők irányítják a migrációt
    Franciaország és Németország „saját határain vizsgálja meg, ki jogosult és ki nem a belépésre, ki képvisel hasznos munkaerőt a vállalatok számára és ki nem”. Olaszországban viszont – hangoztatta Meloni – a szelektálás a tengeri útvonalon történik, és a migránshajókat mozgató embercsempészek döntenek.
MTI Hírfelhasználó