Németországnak mennie kell az euróövezetből?
Az Európai Unió nincs túl a válságon, az eddigi politika folytatása az integráció tartós kettészakadásához vezet. Két megoldás látszik a helyzet kezelésére, mindkettőben Németországnak van döntő szerepe. Az egyik szerint úgy, ha félreáll - véli Soros György.
2012. október 29. 18:03

„180 fokos fordulatra van szükség, fel kell ismerni, hogy az eddigi válságkezelés csak tovább súlyosbította a helyzetet" – mondta a Közép-európai Egyetemen Soros György. A magyar származású amerikai milliárdos befektetési guru szerint Németország kezében van az euróválság leküzdésének kulcsa: vagy úgy, hogy kilép az eurózónából, vagy úgy, hogy hozzájárul az eurókötvények bevezetéséhez. Soros szavai szerint utóbbit Németország azért ellenzi oly lelkesen, mert valójában már nem akar az eurózóna tagjai maradni. „Ha összehasonlítjuk a mostani eurózóna mutatóit egy Németország nélkülivel, amiben benne van Nagy-Britannia is, a második jóval előnyösebb képet mutat" – hangsúlyozta.

A magát nem üzletembernek, hanem kritikusnak tartó egyetemalapító előrelépésnek nevezte, hogy Angela Merkel német kancellár – saját alsóháza és a német jegybank ellenében – az Európai Központi Bank kötvényvásárlása mellett állt ki. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Németország csak a minimális lépéseket teszi meg, így a válság folytatódni fog.

Kifejtette: az Európai Unió országai azt már felismerték, hogy egyszerre kell megoldani a bankválságot és a szuverénadósság-válságot. Azt ugyanakkor még nem látták be, hogy egy bankunió kiépítésével a politikai krízis, a legitimációs válság még nem oldódna meg. Soros szerint az sem jó elképzelés, ha költségvetési megszorításokkal akarják kezelni a válságot az országok, mert úgy állandósulhat a deflációs negatív spirál. Szavai alátámasztására a legutóbbi IMF-csúcson bemutatott tanulmányra hivatkozott, amely kimondja, hogy az államadósság 1 dolláros csökkentése több mint egy dollárral csökkenti a GDP-t.

Kína teljesen más tészta

Soros György kérdésre válaszolva kifejtette: nyitott kérdés, hogyan alakul Kína jövője, lévén hogy a jövő héten kezdődik a Kínai Kommunista Párt XVIII. kongresszusa, ahol sor kerül a második ütemezett vezetőcserére. Csak ezután derül ki, hogy milyen politika mentén teszik le voksukat az új kínai vezetők a következő évtizedben. Soros szerint annyi bizonyos, hogy az a politika, amely egyszerre akarta a globalizáció és a hazai piac védelmének előnyeit élvezni, hosszú távon nem tartható fenn.

A legnagyobb kudarc

Soros György az általa alapított egyetemen kérdésre válaszolva elárulta: élete legnagyobb kudarca – nem meglepő módon – a pénzhez kötődik, egy oroszországi üzleten ugyanis egyszer bukott több mint egymilliárd dollárt.

A befektetési guru arról is beszélt: el kell fogadni azt a tényt, hogy a pénzpiacok nem stabilak. Az is igaz, hogy bürokratikusságuk és lassúságuk miatt a szabályozók még tökéletlenebbek, mint a piacok; ennek ellenére a piacokat nem lehet szabályozatlanul hagyni – zárta beszédét Soros György.

Heti Válasz
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó