Vörösiszap-katasztrófa: a bíróság megállapította a Mal Zrt. felelősségét
A Fővárosi Törvényszék közbenső ítélettel megállapította a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. kártérítési felelősségét a cég ellen a MÁV Zrt. által indított perben.
2012. december 5. 17:32

A szerdai tárgyaláson indoklásában a bíró kifejtette: a törvényszék azt vizsgálta, fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül-e a Mal tevékenysége, és elhárítható lett volna-e a 2010. októberi gátszakadás. Bebizonyosodott: a Mal fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, és ez indította be azt a geotechnikai folyamatot, ami a gátszakadáshoz vezetett. Emellett a katasztrófa elhárítható lett volna, méghozzá több szakaszban is, egészen a tervezéstől a gátszakadás bekövetkeztéig.

A közbenső ítélet nem jogerős, annak jogerőre emelkedése után folytatódik a per, a kártérítési összeget ezután állapítják meg. A bíró közlése szerint a MÁV eredetileg több mint 384 millió forint kártérítést kért, ami nettó 282 millió forint kártérítési igényt jelent.

A MÁV 2011 tavaszán azért fordult a bírósághoz, mert az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátszakadása miatt súlyosan megrongálódott a vasúti pálya, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés és a helyreállítás jelentős kiadásokat jelentett.

Indoklásában a bíró kifejtette: a vörösiszap elöntötte a környező településeket, valamint a felperes MÁV tulajdonában és kizárólagos vagyonkezelésében lévő ingatlanokat. A lúgos áradat emellett teljesen elmosta a vasúti pályát néhány helyen. A felperesnek emiatt a megrongálódott vasúti pályaszakaszokat helyre kellett állítania, a szennyező anyagoktól történő mentesítést is el kellett végeznie, és egyes berendezési valamint felszerelési tárgyait ki kellett cserélnie.

Elmondta, hogy a Polgári törvénykönyv szerint a felperes a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel összefüggésben okozott kárt köteles megtéríteni. A Ptk. szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan külső ok vagy okok miatt következett be. Az itt szóban forgó felelősség ugyanakkor objektív felelősség, vagyis a károkozó magatartás a veszélyes tevékenység folytatásával önmagában, vétkességtől függetlenül is megvalósul.

A perben kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az alperes a vörösiszap tárolása során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott - hangsúlyozta a bíró.

Kifejtette: több szakaszban is elhárítható lett volna a katasztrófa. Már a helykiválasztás során sem tárták fel megfelelően az altalajt, mivel 30 helyett csak nyolc méterre fúrtak le, így nem tudták megfelelően megvizsgálni a talaj fizikai jellemzőit, ezenkívül a tervezés, de legkésőbb a kivitelezés alatt is megelőzhető lett volna a katasztrófa.

A tárgyalás elején az alperes jogi képviselője, Engel Krisztián kérte Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának alperesi törvényes képviselőként való meghallgatását.

Vígh Péter, a MÁV Zrt. jogi képviselője erre reagálva elmondta: szükségtelennek tartják a vezérigazgató bármilyen formában történő meghallgatását, és úgy vélte, a per elhúzására irányul az alperesi indítvány.

A bíróság elutasította Bakonyi Zoltán meghallgatását, azt szükségtelennek és megkésettnek nevezve.

Az alperes az ítélet előtt bejelentette: szeretné perbe hívni a tározót tervező Mélyépterv Komplex Zrt.-t, mert perveszteség esetén velük szemben szeretnének igényt érvényesíteni. Az alperes álláspontja szerint a tervezésben súlyos hibák történtek, emellett az egyik aláíró tervezőnek nem volt megfelelő végzettsége - mondta el Engel Krisztián.

A bíró közölte: megküldik a perbehívást a cégnek, amely 8 napon belül nyilatkozhat az ügyben.

A per a kártérítési összegről a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatódik - az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni -; a következő tárgyalás dátumát még nem tűzték ki.