Német miniszter: a Velencei Bizottság ajánlásait komolyan kell venni
A Velencei Bizottság kritikusan, de konstruktívan viszonyul Magyarországhoz, ajánlásait pedig komolyan kell venni - mondta a német igazságügyi miniszter csütörtökön Berlinben
2012. december 12. 06:20

    Sabine Leutheusser-Schnarrenberger a Német Ügyvédegyesület (DAV) és az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet Magyarországgal foglalkozó csütörtök esti rendezvényén tartott előadásában kifejtette: a Velencei Bizottság - Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete - igen tekintélyes intézmény, amelynek ajánlásait minden államnak meg kell szívlelni, amely az alkotmányosság és a jogállamiság elveinek fokozottabb betartására törekszik és erősíteni kívánja az emberi jogok tiszteletét.


    A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó liberális FDP politikusa az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen elmondta: az Európai Unió (EU) nem csupán gazdasági szövetség, hanem jóval több annál, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletén alapuló értékközösség.


Az emberi jogok fejlett, régi demokráciákban sem érvényesülnek természetes, magától értetődő módon, ezt mutatja például, hogy éppen tíz éve hozták létre a guantánamói börtönt, és a felszámolására tett ígéreteket még mindig nem váltották be - tette hozzá.
Hangsúlyozta: jogállamban a többség nem uralkodhat a kisebbség felett, akkor sem, ha a többség kétharmados. Kiemelte: a hatalmi ágak elválasztásának elvével nem egyeztethető össze, ha "az alkotmánybíróság döntéseit kétharmados parlamenti többséggel hatályon kívül helyezik".


A német igazságügyi miniszter hozzátette: gyengíti a demokráciát, aki "új médiatörvényekkel" megpróbálja befolyásolni a sajtó munkáját, aki pedig "új szabályokkal" megpróbálja megnehezíteni a részvételt a választásokon, az megkérdőjelezi a demokrácia alapelveit.


Alex Wilks, a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézetének (IBAHRI) munkatársa a szervezet küldöttségének a magyar igazságügyi rendszer változásait feltérképezőt tényfeltáró látogatásáról tartott előadást. Az idén márciusban tett magyarországi látogatás tapasztalatait összegezve egyebek között kifejtette: aggodalomra ad okot a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökének leváltása, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, a bírák nyugdíjkorhatárának változtatása és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) létrehozása, illetve és az OBH elnökének a hatásköre és számon kérhetősége a bírói kinevezések és az ügyek átirányítása területén.


Dénes Balázs, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet elnöke a 2010-es kormányváltás óta kibontakozott folyamatokat elemző előadásában egyebek mellett kifejtette: korántsem minden probléma a jelenlegi kormányhoz köthető, az azonban biztos, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az EU-ba.


A rendezvényen felszólalt Karsai Katalin, a berlini magyar nagykövet helyettese. Felkérte a szervezőket, hogy a legközelebbi hasonló eseményre hívják meg a kormányzat képviselőit is, és adjanak lehetőséget a kormányzati álláspont megjelenítésére. A diplomata hozzászólásában az új alaptörvényről szólva kifejtette: a jogszabály tartalma 95 százalékban megegyezik az előző alkotmány tartalmával, számos területen pedig előrelépést, felzárkózást jelent a régi bejáratott demokráciában alkalmazott megoldásokhoz. Ilyen például az alkotmányjogi panasz intézménye, amelyben a magyar alaptörvény a német alaptörvényt követi.


A DAV és az AI az emberi jogok nemzetközi napján rendszeresen szervez Berlinben olyan rendezvényt, amelyen egy-egy ország helyzetét tekintik át szakértőkkel, szakpolitikusokkal. Tavaly Fehéroroszország volt a téma. Az idei, Magyarországgal foglalkozó rendezvényen mintegy ötvenen vettek részt, többnyire németek, köztük parlamenti képviselők, ügyvédek és jogtudósok. 

mti
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó