EU-csúcs - Megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, az elmúlt fél évet is értékelték
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői péntek hajnalra Brüsszelben megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, anélkül azonban, hogy konkrét tartalmi kérdéseket eldöntöttek volna. Az elnökségi fél évet is górcső alá vették.
2012. december 14. 11:03

Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében.

Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.

Júniusra szintén tisztázódnia kell annak - közölte Angela Merkel német kancellár -, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaságpolitikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális - tette hozzá. Francois Hollande francia államfő szerint a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására. A csúcstalálkozó résztvevői a hosszú távú feladatok közé utalták az euróövezet saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot - közölte Van Rompuy, és hangsúlyozta: a tagállami vezetők most az eurózóna "elmélyítése" érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak.

Úgy vélekedtek - derült ki mások nyilatkozataiból is -, hogy először az egész Európai Unió költségvetésének a kérdéseit kell tisztázni, és csak azután lehet megvizsgálni az euróval fizető országcsoport költségvetésének ügyét. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, a csúcsvezetők most csak a legközelebbi lépések megtételére összpontosítottak. Ami a pénzügyminiszterek által előzetesen megvitatott bankfelügyeleti kérdések továbbgondolását illeti, Merkel azt hangsúlyozta: egyfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek a bankok közvetlen feltőkésítését szabályozzák, másfelől jogi kereteket kell alkotni az európai felügyelet alá kerülő bankok esetleges szanálásának mechanizmusára.

Ezek a mechanizmusok nem vezethetnek az adófizetők terheinek növekedéséhez: azoknak kell viselniük a terheket, akik a bankok tevékenységében mutatkozó negatív jelenségekért felelősek - jegyezte meg a kancellár. Herman Van Rompuy összegzése szerint az uniós csúcsvezetők - támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban - úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.

Az EU-csúcs résztvevői péntek délelőtt külpolitikai témákról - így egyebek közt Szíriáról - tanácskoznak.

Nem sokkal dél után véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelyet követően az Európai Tanács (EiT), az Európai Bizottság és a soros elnök Ciprus vezetője nem csak a csúcstalálkozót, hanem az egész elnökségi fél évet is górcső alá vette.

Herman Van Rompuy, az EiT elnöke emlékeztetett, hogy a pénteki napon a tagállamok vezetőivel 2008 után ismét a közös biztonság- és védelempolitikáról tárgyaltak, mert az elmúlt években a biztonsági kihívások felerősödtek. Szíriával kapcsolatban az EiT elnöke bejelentette,hogy az állam- és kormányfők megbízták a külügyminiszterek tanácsát azzal, hogy "minden lehetőséget" dolgozzon ki a szíriai ellenzék támogatására és a polgári lakosság megvédésére.

Az elnök rámutatott arra is, hogy a tagállamok azt szeretnék, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai hatékonyabban működjön, a védelmi ipar pedig erősebb legyen, ami a növekedésösztönzéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna. Ebben a belga politikus szerint "kulcsszerep" vár az Európai Külügyi Szolgálatra és az Európai Védelmi Ügynökségre. José Manuel Barroso bejelentette, hogy a bizottság jövő tavasszal javaslatot terjeszt majd elő az európai védelmi szektor megerősítésére.

A portugál politikus emellett méltatta, hogy a ciprusi elnökség alatt több évtized után sikerült megállapodni az európai szabványról, továbbá az elmúlt hetekben indult 2013-as európai szemeszter céljairól beszélt. Ismertette, hogy az továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja, azokat tartja szem előtt: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.

Kitért arra is, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok minél előbb megvalósítsák a bizottság által december elején ismertetett ifjúsági garancia intézményét, amely az iskola elvégzése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül álláshoz, gyakornoki helyhez vagy további képzéshez juttatná a 25 év alattiakat.

Emellett Barroso nem mulasztotta el kifejezni örömét, hogy a héten megegyezés született a bankfelügyeletről és a Görögországnak szánt segély következő részleteinek folyósításáról is. Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő pedig örömének adott hangot, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről.

Az országának szánt lehetséges IMF/EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.

mti
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Tovább erősödhet a migrációs nyomás
    Az Európai Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy úgy a Száhel-térség instabilitása, mint a líbiai konfliktus, könnyen a migrációs nyomás kiújulását és további erősödését okozhatják – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében.
  • Újabb ösztönző lépéseket tervez a kormányzat
    Varga Mihály szerint nincs ok arra, hogy az óvatos bizakodásból és a tervekből visszavegyen a kormányzat. A Magyar Hírlapnak adott interjújában a tárcavezető megerősítette, bár a tavalyi öt százalékhoz közeli bővülés után némi lassulásra számítanak, a négy százalék körüli GDP-növekedés reális 2020-ra.
  • Kínos pillanatokat élt át Márky-Zay Péter
    B. Élthes Eszter szerint Bessenyei Ferenc élete során mindig az egyetemes magyarságért dolgozott, nevét egyetlen politikai erő sem használhatja föl saját céljaira.
MTI Hírfelhasználó