Orbán: Meg kell őrizni a tisztánlátást
Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.
2012. december 21. 10:33

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogyan jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer leegyszerűsítése mellett döntött.

A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, „de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik”. A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt – ismételte meg.

A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak – amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n – megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, „ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk”. A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog – folytatta Orbán Viktor –, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, „a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket”.

Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: „ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat”.

Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát – folytatta, majd – utalva a hallgatói szerződés intézményére – arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.

A nyílt tengeren nem lehet óvatoskodni

Orbán Viktor szerint az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik 2013-ban a minimálbér, a rezsiköltségek csökkentésével ugyanis a pénzromlás üteme is alacsonyabb lesz.

A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is szorgalmazta, hogy a kis- és középvállalkozások alacsonyabb kamattal juthassanak hitelhez.

A kormányfő az interjúban felidézte, hogy január 1-jével tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára, aminek köszönhetően a pénzromlás mértéke is alacsonyabb lesz.

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott inflációs jelentésében 3,5 százalékra csökkentette a jövő évi inflációs előrejelzését a szeptemberi 5 százalékos prognózisról.

Ezzel kapcsolatban - és utalva arra, hogy a minimálbér jövőre az idei 93 ezer forintról 98 ezerre nő, ami csaknem 5,4 százalékos emelkedést jelent - mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: mivel az infláció mértéke alacsonyabb lesz annál, mint amivel a minimálbér-tárgyalások kezdetén kalkuláltak, a minimálbérek végül jóval nagyobb mértékben emelkednek a pénzromlás üteménél.

A rezsicsökkentésről szólva úgy vélekedett: Magyarország elég erős ahhoz, hogy a kormány kijelentse, többé nem fogadja el azt a helyzetet, hogy gyakorlatilag itt a legdrágábbak a közüzemi díjak Európában. Egyúttal reagált az energiaszolgáltató cégek kritikáira is, közölve: "majd megtanulunk egymással együtt élni ilyen árak mellett is".

Mivel a magyar árak a legmagasabbak Európában, "először az általános árszintet kell leverni", és utána lehet finomítani a rendszeren - felelte arra a kérdésre, hogy miért nem szociális alapon csökkentik a rezsidíjakat. Az energiapiacon való állami szerepvállalást firtató felvetésre közölte: megjelenik az állam a piacon, ezért vásárolta meg az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeit, így ugyanis van eszköz az állam kezében, amellyel befolyásolni tudja az árakat.    

2012-t értékelve Orbán Viktor azt mondta, "kibírtuk, sokfajta támadás volt Magyarországgal szemben, és rengeteg érdeket is meg kellett sérteni", például a bankokét, nagy nemzetközi cégekét, de az embereknek sem volt könnyű. Azonban "a nagy részén túl vagyunk, (...) letisztulóban van a kép" - jelezte.

A miniszterelnök egyúttal zsúrfiús tanácsoknak nevezte azokat a javaslatokat, amelyek szerint kiszámíthatóbban, finomabban kellene alakítani a magyar gazdaságpolitikát. "Ez biztos így is van, ha az ember a Balatonon vitorlázik, na de mi a nyílt tengeren vagyunk. (...) Egy kapitány a hajón, amikor hullámverés van, zátonyok vannak, és azt mondják neki, kicsit óvatosabban bánjon a kormánnyal, ezen csak nevetni tud" - példázta.

Magyarország legtöbb gazdasági mutatója jól alakul, a gazdasági növekedés az, amire még szükség van - mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy jelenleg a hazai kis- és középvállalkozásokkal van igazán probléma, mert "nekik nincs levegőjük", eladósodottak, nem jutnak hitelhez a magas kamatok miatt. Ezért abban kell reménykedni, hogy jó gazdaságpolitikával elérhető a kamatok folyamatos csökkenése, ebbe az irányba mutat a jegybanki alapkamat csökkentése is. A kormányfő közölte, abban reménykedik, hogy jövőre már elfogadható kamatszint mellett juthatnak lehetőségekhez ezek a vállalkozások.

Orbán Viktor végül úgy fogalmazott, 2013-ban szeretné először kimondani azt a mondatot, hogy "no, ugye látják uraim, megérte, meg kellett csinálni, jól döntöttünk".

MTI nyomán
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • Hatvanöt éve végezték ki Tóth Ilonkát, az 1956-os forradalom mártírját
    Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kádári megtorlás koncepciós perei közül az egyik legbotrányosabb eljárásban ítélték halálra a 24 éves Tóth Ilonát. A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája alapján ki lehet mondani, hogy Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket.
  • Karácsony Gergely elszólta magát
    Magyarázkodni akart Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miután kiderült, hogy Brüsszel utasítására lejjebb veszik a világítást, nyáron a klímát, télen a fűtést a közintézményekben.
  • Lengyel–ukrán föderációról álmodnak
    Lengyelországban az utóbbi időben egyre több szó esik a nyilvánosságban egy esetleges lengyel–ukrán föderatív állam létrehozásának esélyeiről. Ez egyelőre nem több fikciónál, nagyrészt a sajtóban vitatkoznak róla, de már politikusok is megszólaltak pró és kontra az ügyben.
MTI Hírfelhasználó