A doni katasztrófára emlékezünk
Országszerte megemlékezéseket tartanak a magyar hadtörténet legnagyobb vereségének, a doni katasztrófának 70. évfordulóján.
2013. január 12. 16:02

Megemlékezéssorozatot tart a hétvégén, a doni katasztrófa 70. évfordulóján a Honvédelmi Minisztérium (HM) országszerte. Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg; ez volt a magyar hadtörténet legnagyobb veresége.

Hende Csaba honvédelmi miniszter szombat délután részt vesz a doni katasztrófa 70. évfordulója alkalmából rendezendő szentmisén a budavári Mátyás-templomban, majd beszédet mond a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán, ahol később koszorúzást is tartanak.

Az esemény egyben kezdete a vasárnap hajnali 3 óráig tartó virrasztásnak, amelynek idején hagyományőrző bemutató lesz, valamint korabeli felszerelések, harci eszközök tekinthetők meg egy kiállításon a Kapisztrán téren.

Felavatták a nemzeti emlékhelyet jelző oszlopot Pákozdon

Felavatták a nemzeti emlékhelyet jelző márványoszlopot szombaton a Pákozdi Katonai Emlékparkban.

L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: a 2010-es kormányalakítás után vita alakult ki szakmai körökben is a nemzeti emlékhelyekről, és végül a kormány eredeti tervéhez képest két további emlékhely is létesült, ezek egyike a pákozdi.

A nemzet, a hazaszeretet és a honvédelem fogalma egymástól elválaszthatatlan - mondta. A honvédelem ügye túlmutat az 1848-as pákozd-sukorói csatán, ennek szellemében született meg az emlékpark, ahol jól megférnek az aradi vértanúkra emlékeztető kopjafák, az 1956-os forradalmat jelképező harckocsi, valamint a két világháború és a mai békefenntartók emlékhelye.

Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar honvédsereg születése és első győztes csatája 165 éve hirdeti, hogy a honvédség a magyar hazáért született meg. Az emlékpark a győztes csata óta összeforrt a magyar nép sorsával, és az eltelt évtizedek sikereit és tragédiáit hirdeti.

Az emlékpark fő feladata az emlékeztetés: a most élőknek és a jelenleg szolgálatot teljesítő katonáknak az elődök hősiességét mutatja meg, emellett útmutatást ad a jövő nemzedékének is - mondta.

A vezérkari főnök beszédében kitért a 165 éves „magyar honvédsereg Mohácsára”, a hetven éve történt doni áttörésre, ahol a katonák hiányos felszereléssel, kemény hidegben, sokszoros túlerővel szemben bátran, hősiesen helytálltak. Hozzátette, az ott életüket veszítő és a csatában eltűnt százezer katona mellett emlékeznünk kell özvegyeikre és árváikra, valamint a frontról hazatért katonákra is, akik hosszú éveken keresztül jogtalanul megpecsételve a "náci ideológia kiszolgálóiként" élték életüket. "Amikor a történelemről beszélünk, nem szabad összemosnunk az ország politikai, felsőkatonai vezetését, illetve a frontra küldött katonák szándékát és akaratát"” - fogalmazott.

Szakály Sándor egyetemi tanár, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy kötelességünk megemlékezni azokról, akik sokat tettek azért, hogy 1100 éve létezzen egy nemzet a Kárpát-medencében. Szüksége van a nemzetnek arra, hogy megjelöljük a számára fontos történelmi helyszíneket - tette hozzá.

A Pákozdi Katonai Emlékpark mai formájának gondolata 15 évvel ezelőtt, a pákozd-sukorói csata 150. évfordulója alkalmából a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezete által életre hívott rendezvényen fogalmazta meg Gyuricza Béla egykori honvédelmi államtitkár. A 2002. szeptember 29-én alakult emlékhely bizottság munkájában tizenegy szervezet vett részt. Az emlékhelyen 2010 márciusában avatták fel azt a múzeumot és látogató központot, amely uniós forrásból épült.

A pákozd-sukorói csatát 1848. szeptember 29-én vívták, amikor az újonnan felállított magyar honvédsereg egyik legfényesebb diadalát aratta Jellasics horvát bán seregei fölött. Jellasics mintegy 50 ezer főnyi seregével Móga János altábornagy több mint 17 ezer fős magyar serege vette fel a küzdelmet. Az ütközetben Jellasics száz főt vesztett, a magyaroknál pedig hét halott szerepelt a veszteséglistán.

Budapesten kiállítást nyitnak meg

A budapesti Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) a doni tragédiát és az utóéletét filmhíradók, a fronton készült fotóanyag és egyéb korabeli dokumentumok segítségével bemutató kiállítást nyit meg Ungváry Krisztián történész és Závada Pál író.

Vasárnap is folytatódik a megemlékezés

Vasárnap reggel Keszthelyen szentmisével emlékeznek meg az áldozatokról, a szertartást koszorúzás követi, majd városi megemlékezés. Kaposváron a Mártírok és Hősök Közalapítvány szervezésében tartanak gyászünnepséget. Kecskeméten a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetőrség területi szervezete rendez megemlékezést, amelyen Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes mond beszédet, ezt istentisztelet követi, majd koszorúzás a második világháborús emlékműnél.

Vasárnap délután az évforduló alkalmából a fővárosi Holokauszt Emlékközpontban megemlékezést rendez az intézmény, a HM, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete és a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete. Az eseményen a honvédelmi miniszter emléktáblát avat az áldozatok tiszteletére, és megnyitják a második világháború alatti munkaszolgálat történetét bemutató, Lapátos hadsereg című virtuális kiállítást. Az áldozatok emlékére a minisztérium tábori lelkészi szolgálatának vezető rabbijai és püspökei mondanak zsoltárt és imát.

A hétvégén a katonai alakulatok is megemlékezéseket tartanak, egyebek mellett Balatonfűzfőn, Debrecenben, Győrött, Szombathelyen és Tatán. A megemlékezések hétfőn is folytatódnak országszerte.

Doni katasztrófa

A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet.

A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. Magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt olyan messze a hazájától, mint akkor.

MTI/MNO nyomán
MTI Hírfelhasználó