Hende: Az államnak meg kell védenie állampolgárait
Szabó Máté: globális feladat a totalitárius rezsimek elleni küzdelem
Soha többé nem eshet meg, hogy valakit vallása vagy származása miatt kiközösítsenek, megfosszanak vagyonától és meggyilkoljanak.
2013. január 27. 16:10

Nem fordulhat elő ismét, hogy az ezeréves magyar állam nem tudja megvédeni állampolgárait - mondta a honvédelmi miniszter a holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az Uránia Nemzeti Filmszínházban vasárnap.

Hende Csaba az Élet Menete Alapítvány által szervezett eseményen hangsúlyozta: meg kell érteni, mit veszített a nemzet és Európa "zsidó honfitársainkkal", és mekkora gyalázat, hogy "nem tudtuk megvédeni őket".

Ezért kell emlékezni a holokausztra, a nagy európai tragédiára, amelynek "egy része a miénk, magyaroké" - mondta. Ez az emlékezés azt is mutatja, hogy "van bátorságunk szembenézni a történelemmel", megismerni, megtanulni azt a leckét, "amelyre tanít minket" - tette hozzá.

Kiemelte, meg kell ismerni a zsidók életét, "akik velünk éltek", részei voltak a nemzet életének, a háborúkban a magyar hazáért harcoltak. Az áldozatok mellett emlékezni kell a gyilkosokra is, akiknek tetteit sosem lehet mentegetni, és a hősökre, akik a legnehezebb időkben is emberek maradtak - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő a holokauszthoz hasonló tragédia, ezért is alakított emlékbizottságot a deportálások évfordulója alkalmából.

Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet kiemelte, emlékezni és emlékeztetni kell, mert rövidesen nem lesz élő tanú, aki beszámolhatna a holokausztról, mert vannak, akik elfelejtették a borzalmakat, és vannak, akik nem is tudják, mi történt. Figyelmeztetni is kell az embereket, hogy a 21. században az antiszemitizmus továbbra is létezik és terjed - tette hozzá.

Emlékeztetett, az ENSZ történelmi lépésként, Izrael javaslatára emléknappá nyilvánította január 27-ét, így minden évben megemlékeznek a világon a zsidó népet ért tragédiáról, a hatmillió áldozatról, akiket a gyűlölet és a fajelmélet ideológiája alapján meggyilkoltak, és azokról, akik túlélték a borzalmakat, de máig nem tudnak szabadulni a szörnyű emlékektől.

Arról is beszélt, hogy az egész világon érezhetően erősödik az antiszemitizmus. A világ máig nem vonta le a történtek tanulságát, erre bizonyítékként szolgálnak azok, akik jelenleg is tagadják a holokausztot - mutatott rá. Hozzáfűzte, a történtek tagadása újabb borzalmakhoz vezethet.

A magyar parlamentben is van egy szélsőjobboldali párt, amely támogatóival együtt "szórja a zsidók és a cigányok, az Izrael elleni gyűlölet magvait" - mondta. Úgy vélte, ez is azt mutatja, hogy létezik az új antiszemitizmus. Szerencsére azonban a Jobbik és támogatói kisebbségben vannak a magyar társadalomban - jegyezte meg.

A megemlékezés végén gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére mások mellett Hende Csaba, Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ-BZSH ügyvezető igazgatója és Koltai Lajos filmrendező, operatőr.
Az eseményen a diplomáciai testület több tagja is részt vett.

A megemlékezésen bemutatták Pajor Tamás zeneszerző Rosenberg Dani című dalát, amely egy magyar és egy zsidó kisfiú barátságáról szól, arról, ahogyan a magyar kisfiú feláldozza magát zsidó barátjáért. A dalhoz Koltai Lajos a Sorstalanság című film felhasználásával rendezett képanyagot. A dal mások mellett Koncz Zsuzsa, Demjén Ferenc, Bródy János, Somló Tamás és Bódi László Cipő közreműködésével készült.

Szabó Máté: globális feladat a totalitárius rezsimek elleni küzdelem

Globális feladatnak nevezte a totalitárius rezsimek és a politikai erőszak összes fajtája elleni küzdelmet Szabó Máté, az Alapvető Jogok Hivatalának biztosa a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 68. évfordulóján tartott megemlékezésen vasárnap Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.

Az ombudsman úgy fogalmazott: "az elmúlt évtizedek és az elmúlt évek is olyan jelenségeket produkálnak, (...) amelyek hasonló kihívásokat jelenthetnek, mint ami maga a holokauszt volt", ezekkel pedig nagyon nehéz a nemzetközi és belső jogrendszereknek megküzdeniük.

Szabó Máté úgy látja, folyamatosan újratermelődnek a totalitárius rendszerek, hiába buktatják meg azokat, mindig alakul helyettük másik.

Közölte: az uszítás, a gyűlöletbeszéd által felvetett kérdések örök problémát jelentenek, és még a művészetben is vannak olyan produktumok, amelyek szíthatják a gyűlöletet. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a jogászi szemlélet kevés ezeknek a problémáknak a megoldásához, mert ehhez szerinte gazdasági, társadalmi, kulturális változások kellenek.

Utalt arra, hogy "a bűnbakképzés mechanizmusába nagyon nehéz beavatkozni", mert "nehéz megtiltani az embereknek, hogy bűnbakokat képezzenek maguknak", ugyanakkor véleménye szerint a különböző szimbólumok meggyalázása ellen erősebb jogi védelem kellene.

Örök kihívásnak nevezte az ombudsman a jogrend számára a különböző diktatúrák képviselőinek bukásuk utáni számonkérését és az áldozatok kárpótlását, meglátása szerint utóbbit "univerzális értelemben lehetetlen megoldani", mert több állam, így Magyarország és más országok is igyekeztek ez ügyben eljárni, de "nem lehet jó példát elővenni". Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az egykori NSZK-ban 1945 után "több vonatkozásban nagyon problematikus volt" a náci uralom alatt szolgálatot teljesítő bürokraták és technokraták felelősségre vonása.

Szemes Györgyné, az Auschwitz Táborcsoport - amelynek tagjai az esemény díszvendégei voltak - túlélője emlékbeszédében rámutatott: amikor megérkeztek a haláltáborba, megcsapta őket Auschwitz füstből, égett emberhús és csatornák szagából összeállt levegője.

Arról is megemlékezett, hogy amikor megérkeztek a haláltáborba, szétválasztották a nőket és a férfiakat, akik pedig már rabként ott voltak, azt ajánlották nekik, hogy mondják magukat idősebbnek a fiatalok, mert azzal esélyt kapnak a megmeneküléshez, ezért Mengelének, a láger orvosának egy évvel többet mondott, mint ahány éves valójában volt.

Beszélt arról, hogy miután "minden jogát elvesztett fogollyá" vált, "férfiak és vérszomjas lányok" fogadták őket a táborban, majd levetkőztették őket, és közölték velük, hogy Auschwitzból "nincs visszatérés". Elmondása szerint a haláltábor felszabadulásakor már alig voltak életben foglyok, azok is "csontsoványan, félig halottan" várták az orosz katonákat.

A megemlékezésen bejátszották Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjára küldött videoüzenetét. Ebben elhangzott, hogy az embermentők a náci uralom alatt a biztos halállal néztek szembe, és bátorság, erkölcsi példamutatás volt jellemző rájuk. Megemlítette azt is, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata több tízezer üldözöttet mentett meg.

Az ENSZ-főtitkár kitért arra, hogy "idén azokra is emlékezünk, akikről kevesebbet tudunk", pedig sokakat megmentettek, mert "példájuk segíthet nekünk egy jobb világot építeni".

Botos János, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatóhelyettese közölte: intézményük kiállítást készített a magyar holokauszt történéseiről, amelynek keretében levelezőlapokat gyűjtöttek össze, amelyeket a nácik írattattak a foglyokkal egy Waldsee nevű nem létező helységből, hogy az elhurcoltak hozzátartozóit megnyugtassák.

Megemlítette továbbá, hogy az emlékközpontban minden órában vetítik az auschwitzi haláltáborról szóló filmet, amelyből a nap folyamán hét alkalommal adnak különböző, 22 perces részleteket.

Az eseményen bejátszották Koltai Lajos Rosenberg Dani című videoklipjét, amelyhez kapcsolódóan Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi fűzött néhány gondolatot.

A rendezvény végén koszorúzást tartottak az emlékközpontban található Áldozatok Emlékfalánál, amelyen jelenleg 166 ezer név szerepel, akikről a kutatások során megfelelő biztonsággal megállapították, hogy mikor és hol váltak  a nácizmus áldozatává. A megemlékezésen részt vett mások mellett Horváth Csaba, az MSZP alelnöke és fővárosi frakcióvezetője, valamint Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek állandó kiállítása a magyar zsidó és roma emberek szenvedéseit, üldöztetését és elpusztítását idézi fel. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében. A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ára esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidóság gettókba zsúfolása.

MTI nyomán
  • Szlávik: Nyárra talán elérhető lesz a nyájimmunitás
    Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás - erről a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője beszélt a közmédiának szombaton.
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
MTI Hírfelhasználó