A diplomáciai szokásjog megsértésével vádolják a bukaresti magyar nagykövetet
Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé". Németh Zsolt: diplomáciai lépéseket tesz Magyarország. Martonyi: a bukaresti nagykövet nem mondott olyat, ami nem azonos a kormány álláspontjával. Kitűzték az első székely zászlót a Felvidéken.
Utoljára frissítve: 2013. február 7. 12:08
2013. február 7. 07:25

A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Szerdán a román kormány élesen elutasította Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár állásfoglalását, amelyben ő a székely jelképek használatának akadályozása ellen emelt szót kedden, és a "szimbolikus agresszió" beszüntetését kérte Bukaresttől.

A román külügyminisztérium szerdán berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt "beavatkozását". Erre később a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, leszögezve, hogy a kisebbségi jelképek ügyének megoldása Románián múlik.

A "zászlóháború" szerdán minden más témát kiszorított a román hírtelevíziók műsoraiból, amelyek órákon keresztül meghívott politikusok tucatjaival elemezették a magyar-román viszony alakulását.

A Realitatea hírtelevízió élő műsorában - a háttérműsorba a nagykövetségről bekapcsolódó - Füzes Oszkár kifejtette: érthetetlen számára, miért zavarja a románokat a székely zászló, amely otthon van Romániában, a Székelyföldön. A műsorvezető - miután felhívta a figyelmét, hogy Románia nem ismerte el hivatalos régióként a Székelyföldet - azt kérdezte a nagykövettől, hogy a magyar állam a Székelyföld "megalakítását" kéri-e Romániától, és hogy ez etnikai alapú területi autonómiaként valósulna-e meg.

A diplomata azt mondta: ha ez a romániai magyarok kérése, akkor igen, mert a magyar állam a romániai magyarok kérését támogatja.

Füzes Oszkár szavait Magyarországnak a román belügyekbe való beavatkozásaként értékelte a műsorvezető és a többi vendég. A nagykövet román nyelven elmondott nyilatkozatát az est műsorai folyamán számtalan alkalommal felvételről visszajátszották.

A nagykövet televíziós szereplését a később több csatornán is megszólaltatott román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértéseként értékelte.
"A nagykövet úr előtt már nem áll nyitva minden ajtó a román intézmények részéről, legalábbis ebben a pillanatban. Remélem, a következő napokban a kétoldalú diplomáciai csatornákon megpróbáljuk tisztázni az ügyet a budapesti hatóságokkal, és rábírni ezt a nagykövetet, hogy visszatérjen megbízatása keretei közé. Ha ez nem sikerül, akkor mandátuma idő előtt befejeződik Romániában" - szögezte le a román külügyminiszter. 

Csütörtökön Magyarország diplomáciai lépéseket tesz a székelyzászló-ügyben, a magyar kormány párbeszéd útján keresi a megoldást a helyzetre - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A politikus a konkrét lépéseket firtató kérdésre azt mondta, azok a nap folyamán ki fognak derülni. Németh Zsolt a műsorban elmondta azt is, hogy készen állnak a további tárgyalásokra a román féllel, de a megoldás Románia kezében van.

Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".

A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt "beavatkozását". Erre a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát.

Martonyi: a bukaresti nagykövet nem mondott olyat, ami nem azonos a kormány álláspontjával

Martonyi János szerint Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával.

A külügyminiszter csütörtökön a Világgazdaság gazdasági kilátásokról szóló konferenciáján kérdésre válaszolva kifejtette, Székelyföld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt.

A székely zászló ügyéről azt mondta, Magyarország partner a helyzet rendezésében. Kétségtelen, hogy jelenleg ebben Románia tud lépni, a zászlókitűzés miatti eljárásokat abba kellene hagynia - vélekedett. Hozzátette: délután telefonon tárgyal román kollégájával, Titus Corlateannal.

Arról is beszélt, hogy higgadtan kell kezelni a helyzetet, nem pedig abban a légkörben, amelyben a román média foglalkozik vele jelenleg.

Kiemelte, nagyon fontos, hogy "a zászlóviadalt nem mi kezdtük". Az elmúlt hónapokban már jelezték Romániának, hogy attól tartanak, az elmúlt két évben jól alakult kapcsolat, stratégiai partnerség a két ország között veszélybe kerül - emlékeztetett. Hangsúlyozta: bár erre gyakran kapták azt a választ, hogy nem kell aggódniuk, a székely zászló ügyében tanúsított román fellépés "a negatív gesztusok sorába tartozik".

Kijelentette, hogy egy közösséghez tartozást kifejező szimbólum kitűzése ma "európai minimum".

Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".

A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt "beavatkozását". Erre a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát.

Traian Basescu román államfő elhárította csütörtökön az állásfoglalást a székely zászló kifüggesztése kapcsán folytatott vitáról, leszögezte, hogy csak akkor fog megszólalni, ha esetleg a magyar államfőnek lesz "nem megfelelő" állásfoglalása a kérdésben.

    Basescu a brüsszeli EU-csúcsra való elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott a bukaresti Henri Coanda repülőtéren. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-csúcson akar-e tárgyalni a magyar küldöttséggel a székely zászló ügyéről, elmondta: ez nem tartozik a prioritásai közé, hiszen a brüsszeli tanácskozás legfontosabb témái Románia számára a 2014-2020-as költségvetési ciklus, valamint a Moldovai Köztársaság és az EU közötti társulási szerződés véglegesítse. Más témájú kétoldalú beszélgetést csak akkor kezdeményez, ha alkalma lesz rá - tette hozzá.


Nem kívánt reagálni Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kijelentéseire sem. Basescu hangsúlyozta: csak akkor fejti ki véleményét, ha esetleg a magyar államfőnek lesz nem megfelelő állásfoglalása az ügyben, hiszen nagykövetek és államtitkárok nyilatkozataira a külügyminisztériumnak kell reagálnia.


Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé". Martonyi János magyar külügyminiszter szerint a magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával.


A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt magyar államtitkárnak a székely zászló kitűzése ügyében tett kijelentéseit. 

A felvidéki Ipolynyéken a székelyekkel való szolidaritás jegyében került fel a település önkormányzatának épületére az első székely zászló Szlovákiában.

    A székely zászlót Hrubík Béla, a település polgármestere a falu zászlajának helyére, a vonatkozó törvények alapján kötelezően ott lévő szlovák zászló mellé tűzte ki.


    Hrubík Béla a zászlókihelyezés kapcsán az MTI-nek elmondta: sok közeli barátja van a Székelyföldön és ezért természetesnek érzi, hogy ezzel a gesztussal is közösséget vállal ott élő testvéreivel. "Úgy érzem, hogy mi itt a Felvidéken is hasonló helyzetben élünk, mint a székelyek, testvérek vagyunk, ugyanazok a gondjaink és hasonló problémákkal kell megküzdenünk" - fejtette ki. Hozzátette: a zászló egy olyan jelkép, amellyel a határokon át is jelezni lehet, hogy lélekben a székelyek harcában a felvidéki magyarok is részt kívánnak venni.


    A zászló kitűzésével egy időben Hrubík Béla felhívást is közzétett az egyik közösségi oldalon. Ebben arra buzdítja a többi felvidéki magyar település polgármestereit: csatlakozzanak ők is a közös ügyhöz.


    A kezdeményezéssel a Felvidéken élen járó polgármester az MTI kérdésére adott válaszában rámutatott: a székely zászló szerdai kihelyezése óta a település polgáraitól és az ország más részeiben élő barátaitól egyaránt pozitív visszajelzéseket kapott. Úgy véli, ez tulajdonképpen természetes is, hiszen az itt élő palócok és a székelyek között nagyon sok jellemi és gondolkodásbeli azonosság van. "A gondolkodásunk mellett az igazság melletti konok kiállásunkban is egyformák vagyunk" - mutatott rá. Ennek alapján reméli és bízik benne, hogy felhívása már hamarosan látható és tapintható visszajelzésre talál.

Más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével kapcsolatban helyezett kilátásba hatósági fellépést csütörtökön Radu Stroe román belügyminiszter, akit a Mediafax hírügynökség idézett.

    Szerdán Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején, a sajtó jelenlétében utasította a belügyminisztert arra, hogy - a megyei kormánymegbízottak (prefektusok), a rendőrség és a csendőrség mozgósításával - szerezzen érvényt a jelképhasználattal kapcsolatos román törvényeknek. A kormányfő kioktatásnak minősítette és elutasította azt, hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szót emelt a kisebbségi jelképhasználat romániai korlátozása ellen.
    Romániában az állami jelképek használatát szabályozó kormányhatározat rendelkezik más államok és a nemzeti kisebbségek jelképeinek használatáról is. 2002 márciusában kormányhatározattal egészítették ki a Románia zászlajának kitűzésére és himnuszának megszólaltatására vonatkozó 1157/2011-es kormányhatározat 23. szakaszát. Ez a román hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadása szerint így rendelkezik: „Az országos szervezetekbe, szövetségekbe, vagy egyesületekbe tömörült etnikai kisebbségek sajátos akciókon használhatják saját megkülönböztető jeleiket”.
    A székelyföldi önkormányzati képviselők azt az álláspontot hangoztatták, hogy minden, amit a törvény nem tilt, az megengedett, így a székely zászló hivatalokra való kitűzése is.
    Ezt látszik igazolni a belügyminiszter kijelentése is, aki "más államok" zászlóinak használatának jogszerűségét akarja a rendőrséggel ellenőriztetni. A jogszabályok szerint ugyanis más államok lobogóit csak nemzetközi eseményeken, hivatalos ünnepeken szabad kitűzni Romániában.

Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön.

    A parlament folyosóján nyilatkozó román kormányfőtől az újságírók azt kérdezték, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita tárgyában.


    "A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - szögezte le Victor Ponta.


    Elmondta, nem hiszi, hogy Romániával valami gond lenne: kiegyensúlyozott állásfoglalásokat hallott a romániai magyar közösség képviselőitől.
    "Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében" - mondta a román kormányfő.


    Hozzátette: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez "arcátlanság" akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
    "Nem hiszem, hogy bele kell sétálnunk ennek a provokációnak a csapdájába, amelynek nincs semmi köze Romániához vagy a romániai magyar közösséghez: csak ártanak vele a romániai magyar közösségnek. Esetleg a szélsőséges barátaiknak használnak vele, Tőkés Lászlónak..., miért nem kérdezik meg erről az Európai Néppárthoz tartozó kollégákat, ők is itt vannak valahol" - mondta Ponta ironikusan, a folyosón álló jobbközép ellenzéki politikusokra mutatva.


    Kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Tanács ülése, ahol a román államfő "gyakorlatilag egy asztalnál fog ülni" a magyar miniszterelnökkel, jó alkalom a helyzet tisztázására.


    A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, azt sérelmezve, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen.


    Németh Zsolt szerint "szimbolikus agresszió" történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.

Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozatban szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt, hogy vessen véget a felfokozott magyarellenes, idegengyűlölő kampánynak, és "ne vezesse ki az országát Európából".

    Tőkés László úgy vélte, Victor Ponta kormánya az 1990-es marosvásárhelyi "fekete márciust" megelőző magyarellenes rasszista kampányt másolja. Az európai parlamenti képviselő szerint az akkori véres román-magyar összecsapást kiprovokáló posztkommunista visszahúzó erők évekre visszavetették Románia fejlődését és felzárkózását Európához.


    Tőkés László úgy vélte: ma a Victor Pontát és társait kétharmados többséghez juttató románok sem akarják eltávolítani országukat Európától, ők sem akarnak újabb fekete márciust. A románok tömeges elvándorlása az országból azt jelzi, hogy ma a románok is Európát akarják. Az EP-képviselő szerint a román kormány képviselőinek a valódi ellenségektől, és nem az erdélyi magyaroktól kellene félteniük a hazájukat.


"Románia területi épsége, szuverenitása, valamint állami jelképeinek státusa nem sérül attól, ha a saját nemzeti szimbólumainkat is használjuk" - vélte Tőkés László. Szerinte Bukarestnek meg kellene értenie: Románia csak erősebb lesz, ha közösségei képesek saját sorsukat irányítani, hiszen a különböző autonómiaformák az egész ország javát szolgálják.


Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az Európai Parlamentben képviselőtársai nem értik, hogy miért okoz problémát bárki számára, ha egy őshonos nemzeti közösség az identitását kifejező és erősítő szimbólumait használja. 

A címeres magyar zászló használata miatt négyezer lejes (266 ezer forint) bírságot szabott ki csütörtökön a székelyföldi Csíkmadaras polgármesterére Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa.

    A Székelyhon portál közlése szerint Hargita megye prefektusa személyesen járt a csíkmadarasi községházán, és látván az épület homlokzatán a piros-fehér-zöld zászlót, négyezer lejes közigazgatási bírságot szabott ki a polgármester ellen.


Bíró László polgármester az MTI-nek elmondta, nem vették le a zászlót, és a bíróságon támadják meg a prefektus intézkedését. A polgármester hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvben az szerepel, hogy más állam zászlaját tűzték ki, márpedig Magyarország hivatalos jelképe a címer nélküli zászló. A címeres zászlóra - álláspontja szerint - nem vonatkozik a törvény előírása. Hozzátette, az épületen lengő székely zászlót nem kifogásolta a prefektus.


A polgármester felidézte, 2006-ban tűzte ki első alkalommal a községházára a piros-fehér-zöld zászlót, mely 2008 óta lobog állandó jelleggel a hivatalon. Hozzátette, a múlt év végén címeres zászlóra cserélte az eredetileg címer nélküli lobogót.


Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, számára egyértelmű, hogy azért gerjesztette a román kormány a mostani zászlóbotrányt, hogy elterelje a figyelmet a számos megszorítást tartalmazó állami költségvetés parlamenti elfogadásáról.
Radu Stroe belügyminiszter csütörtökön "más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével" kapcsolatban helyezett kilátásba hatósági fellépést. 

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) károsnak tartja és elítéli a "mesterségesen létrehozott és felfújt" székelyzászló-ügyet, és felszólítja a román államot, hogy ne háborúzzon saját polgárai ellen.

    Az EMNP elnöksége által jegyzett csütörtöki közleményben a párt jogszerűtlennek és igazságtalannak tartotta a székelyföldi önkormányzatok elleni támadást a nemzeti jelképek használata miatt, valamint eltúlzottnak és fölöslegesnek minősítette a román diplomácia reagálását Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentéseire.


"A bukaresti vezetés láthatóan nem akarja megérteni, hogy egy szimbólumait szabadon használó, önmagát a saját otthonában, szülőföldjén jól érző közösség nem csak hogy nem jelent veszélyt az ország területi épségére, hanem hozzájárul Románia stabilitásához. Sem a társadalom közérzete, sem az ország gazdasági helyzete nem fog javulni attól, ha a román állam háborút indít saját állampolgárai ellen, kétségbe vonva identitásuk, szülőföldjük puszta létezését, és egymás ellen uszítja a saját terültén élő nemzeti közösségeket" - áll az EMNP közleményében. 

Martonyi János külügyminiszter és román kollégája, Titus Corlatean csütörtök délutáni telefonbeszélgetésekor egyetértett abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést "mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják - közölte a Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.

    Kiemelték, a két miniszter megvitatta a székely zászló használatával összefüggésben kialakult helyzetet, és bár megállapították, hogy véleményük eltér, megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése. Ezért a két ország minden szinten folytatja a párbeszédet, ebben kiemelten számítanak a diplomáciai képviseletek hozzájárulására is - tették hozzá.


    Kitértek arra is, hogy a korábbi terveknek megfelelően Martonyi János tavasszal Bukarestbe látogat.


    A telefonbeszélgetésről beszámoló magyar külügyminisztériumi közleménnyel lényegében megegyező kommünikét tett közzé a román külügyi tárca is.
    Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".


    Titus Corlatean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár "beavatkozását".


Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót.


A bukaresti tiltakozásra a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát.


Victor Ponta román miniszterelnök országa belügyének nevezte csütörtökön a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. "A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" - jelentette ki arra az újságírói kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita tárgyában. 

mti
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó